Az alapellátás fejlesztésén van a hangsúly

A Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, a tartozások kifizetése nem a klasszikus értelemben vett „konszolidáció”, hiszen a felhalmozott hatvanmilliárd forintos adósság már a „betegben van, vagyis megműtötték, belevarrták, kötszerezték, meggyógyították”, így most ezt kell kifizetni. Úgy véli, a mostani összeg sem elég, működés tekintetében semmi esetre sem.

Beszélt arról is, ugyan április 1-jével átalakult a kórházi struktúra, ám a változást nem lehet látni, bár – tette hozzá – nem is biztos, hogy annak feltétlenül meg kell változnia. Ironikusan úgy fogalmazott, a világ leghatékonyabb rendszere a magyar egészségügy, hiszen ilyen kevés pénzből még működik az ágazat. Éger István kijelentette, a probléma már nemcsak a területen dolgozók gondja, hanem össztársadalmi szinten okoz feszültséget, s egyben érdekeket, értékeket veszélyeztet. Hozzátette, ez meggyengíti az eddig elért eredményeket is, így ma már társadalompolitikai szempontból kell a helyzetet kezelni, és „politikai bátorság kell ahhoz, hogy prioritást adjanak az ágazatnak”.

A konferencián beszélt Mészáros János, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke is, aki a februárban elfogadott, 2014–2020-ig tartó egészségügyi stratégia fontosságát hangsúlyozta. Főbb pontjai között említette az alapellátás fejlesztését, a humánerőforrás-helyzet javítását és a népegészségügyi programok kiterjesztését. Kijelentette, legfőbb céljuk, hogy két évvel emelkedjen az egészségben eltöltött évek száma, tíz százalékkal csökkenjen a halálozás, illetve ösztönözni akarják az egyéni felelősségvállalást az egészségmegőrzés terén.