Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést

A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot
A 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett jóváhagyott jogszabály a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.
Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó. A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé váltak - például a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett -, emellett az adónemet kiegészítették a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel. A kedvezőbb választási feltételek már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek, így már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá lehet kerülni.
Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót (szja) kell fizetni. A népegészségügyi termékadó (neta)  2019-től átlagosan 20 százalékkal nő. A kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója csökken, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele pedig nulla forintra változik.
Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat.
Változik a cafeteria-rendszer is. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.
A helyi adókról szóló törvény módosításával tovább egyszerűsödik az adóadminisztráció: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.
Megszűnt öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba (szocho). A baleseti adó biztosítási adóba olvadása fokozatos lesz, az új szabályokat a 2019-es biztosítási évfordulóktól kell alkalmazni. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
Átalakult a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Bevezették a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. Az adókedvezmény már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.
A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.
Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.
Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

A pénzügyminiszter a törvényjavaslat korábban elmondta: jövőre a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére nő az idei évhez képest. 

Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés. A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.

A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 578 milliárd 886,5 millió forintra rúgnak. 

A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1642,151 milliárd forint, kiadási főösszege 2 044,252 milliárd forint lett, hiánya pedig 402,101 milliárd forintot ér el.

A harmadik tétel, az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi bevételi főösszegét 1359,326 milliárd, kiadási főösszegét 1955,659 milliárd forintban, hiányát 596,332 milliárd forintban állapították meg.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint.

Az államadósság-mutató 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3 százalék a GDP-hez mérten, az államadósság-mutató a 2018. év utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest az alaptörvényben meghatározott államadósság csökkenése követelményének eleget tesz.

Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.

Az elfogadott törvényben 14 milliárd 568 millió forintos, nullszaldós átrendezést hajtottak végre, a biztosítási adó összege ennyivel csökkent 67 milliárd 425,7 millió forintra, míg a baleseti adót ennyivel növelték 16 milliárd 968 millió forintra.

A reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért felelő alapítvány 2017. október 29-én avatta fel Budapest XVI. kerületében az évfordulóra készített emlékművét. A beruházás második ütemében építik ki a parkterületet, a játszóteret, a parkolókat és a nézőteret, a törvény az ehhez szükséges 395 millió forint forrást biztosítja.

A kormányzati struktúraváltással összefüggésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap mint költségvetési fejezet közötti átcsoportosítást is tartalmazza az elfogadott költségvetés. Ennek alapján a Határtalanul! program támogatását célzó 5 milliárd 645,1 millió forint működési kiadás és 21 millió forint felhalmozási kiadás a minisztériumtól az alaphoz került át.

A fővárosi kerületekben még meglévő, belterületi szilárd burkolat nélküli, így például földutak szilárd burkolattal történő ellátására 10 milliárd forintot szánnak. A kormány 2018 márciusában határozott a fővárosi kerületek, valamint a budapesti agglomerációs települések belterületi, még ilyen burkolattal nem rendelkező útjainak szilárd burkolattal történő lefedéséről, ezt legkésőbb 2022. december 31-ig kell befejezni.

Elfogadták az új gyülekezési törvényt
Elfogadta az Országgyűlés az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát - amely az 1989-es törvényt váltja fel - 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.
A jogszabály kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.
A törvény alkalmazása során az minősül gyűlésnek, amikor legalább 2 ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel e feltételeknek.
A gyűlést a szervező vezeti, neki a rendezvény befejezése után gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.
A vezető meghatározza a gyűlés rendjét, dönt a szó megadásáról, megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról, megteszi a rend biztosításáért szükséges intézkedéseket, ezek eredménytelensége esetén pedig feloszlatja a rendezvényt. Ő felel a békés jelleg megőrzéséért, és kizárhatja a gyűlésről azt, aki az eseményt súlyosan megzavarja.
A résztvevők kötelesek követni a vezető és a rendezők rendfenntartás érdekében tett utasításait, a befejezéskor pedig kötelesek elhagyni a helyszínt.
A rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. A rendőrség ellenőrzési pontokat alakíthat ki.
A gyűlésen tilos lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, veszélyes anyaggal vagy ezek utánzatával, az élet kioltására, sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal vagy erőszakot közvetítő, megfélemlítő jellegű félkatonai ruhában megjelenni. Ha pedig azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető öltözetet sem, továbbá nem takarhatják el arcukat - sorolja az előírásokat a törvény.
Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelentenie az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha e határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá "nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki" (spontán gyűlés).
Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, a hatóságnak korábban bejelentett élvez elsőbbséget.
A hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtiltja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot, közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.
A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. A közrendet veszélyezteti például az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségek méltóságának megsértésére vagy szabad mozgáshoz való jogának korlátozására.
A hatóság akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a helyszín olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy azokat igazolni akarja.
A gyűlést fel kell oszlatni, ha veszélybe kerül a törvényessége, illetve ha tiltó határozat ellenére tartják meg.
A résztevők által okozott kárért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
Módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el.
A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

Elfogadta az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot
Elfogadta az Országgyűlés pénteken az átalakított szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot. Az új szabályozás 2019. január 1-jén lép hatályba.

A 131 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály összevonja a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket is az új törvény tartalmazza.
Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, amely főszabályként a kifizetőt terheli.

Az adó a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bérmegállapodása értelmében a bérek növekedésének függvényében a következő években további négy alkalommal 2-2 százalékponttal csökkenhet.
A rendelkezés meghatározza az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.

A korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek jövőre a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, egyebek mellett az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege. Emellett adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, valamint a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

A törvény felsorolja azt is, hogy milyen esetekben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, valamint meghatározza az adóalap megállapításának speciális szabályait, különös tekintettel az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre és egyéb adófizetésre kötelezett személyekre.

Tartalmazza a jogszabály a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket, egyebek mellett a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatottak után. Emellett érvényesíthető adókedvezmény kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység után.

Az újonnan bevezetett munkaerőpiacra lépők kedvezménye mindenki számára igénybe vehető, akinek az elmúlt 9 hónapban legalább 6 hónapig nem volt munkája. Az új kedvezmény két évig teljes munkáltatói adómentességet biztosít a minimálbér összegéig, ami magasabb a jelenlegi kedvezmények 100 ezer forintos értékhatáránál. Sokkal egyszerűbb lesz az igénybevétel, az adminisztráció is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újonnan bejelentett munkavállalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre való jogosultságot, és azt igazolja is a munkáltatóknak, amiatt például jóval több kismamát és korábban munkanélküli vagy inaktív munkavállalót foglalkoztathatnak majd.

Törvényt fogadott el az Országgyűlés a magánélet védelméről
A magánélet védelméről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el a képviselők.
Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Erre figyelemmel javasolta a kormány a magánélet védelméről szóló törvényt, amely kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A magánélet joga a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része. A magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni. E jog lényege, hogy az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg - rögzíti a jogszabály.

A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv (Ptk.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik - tartalmazza a törvény, amely arra is kitér, hogy a közéleti szereplők magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személyekkel azonos védelem illeti meg.

Módosult a Btk. a veronai buszbalesettel összefüggésben
Büntetendő lesz a jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetése, és a hivatalos személyt hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben érő zaklatás - döntött az Országgyűlés.
Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító javaslatát 130 igen, 22 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A tavalyi, 17 halálos áldozattal járó veronai buszbaleset nyomán megalkotott módosítás szerint a jövőben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át. Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet, elzárással büntetendő.
Az elfogadott törvénymódosítás a Btk. zaklatásra vonatkozó rendelkezéseit is megváltoztatja. A jövőben két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.
Az előterjesztés indoklásában arra hivatkoznak, hogy az alaptörvény hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét, így már a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy legyen olyan hely és időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket.
A Btk.-ban újonnan rögzített fenti szabályok a törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.

Azt is törvénybe foglalták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.

A magánélet tiszteletben tartásához való jog célja különösen a névviselési jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme - rögzítik, hozzátéve: az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat - a kötelező adatkezelés eseteit kivéve - az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A jogszabály deklarálja továbbá: mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a magánélet közegét fokozott védelem illesse meg. A családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt is megilleti, és sérelmét jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy jogosulatlan beavatkozás mások családi életébe.

Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban azt írják elő, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti. Akit ebben a jogában megsértenek, az birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet.
Egy másik paragrafus a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog részleteit taglalja. Így kimondja: a magánközlések, az élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak. Az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás összes internetes formájával szemben. A kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog kiterjed a magánkommunikáció bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is.

Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a megelőző állapot helyreállítását, valamint azt is, hogy a jogsértő adjon elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Emellett pedig sérelemdíj, valamint kártérítés is követelhető.

Módosul a Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére vonatkozó része, amely ezentúl úgy szól: a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Október közepétől szabálysértés az életvitelszerű utcán tartózkodás
Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.

Az Országgyűlés 132 igen szavazattal, 54 nem ellenében igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt. 
A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be.

Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget. 

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek. 
Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt. 

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.  

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. Kontrát Károly hangsúlyozta, ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett - folytatta - az is cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.