Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy az uniós kvóta sért-e szuverenitást

Megadta a választ Székely László, az alapvető jogok biztosának az uniós kvótarendszerrel kapcsolatos alaptörvény-értelmezési beadványára az Alkotmánybíróság. Az ombudsman még 2015 végén fordult a testülethez és arra keresett választ, hogy végrehajthatnak-e magyar állami szervek az alaptörvény alapján olyan uniós intézkedéseket, amelyek sértik az alaptörvényben biztosított alapvető jogokat. Felvetette, az alaptörvény alapján a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áttelepítésében.

Az Alkotmánybíróság az ombudsman beadványa nyomán megállapította: bár az Európai Unió az Alapjogi Charta és az Európai Unió Bírósága révén az alapvető jogok kielégítő védelmét biztosítja, az Ab nem mondhat le az emberi méltóság és az alapvető jogok védelméről, és biztosítania kell, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése alapján megvalósuló közös hatáskörgyakorlás se járhasson az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével.

A közösen gyakorolt hatáskörökön túlterjeszkedő uniós jogi aktusok kapcsán feltett kérdéshez kapcsolódóan az Ab két fő korlátot állapított meg. A közös hatáskörgyakorlás egyrészt nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. Az Ab az alkotmányos identitás védelmét egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott alkotmányos párbeszéd keretében, az Európai Unió Bíróságával szorosan együttműködve látja indokoltnak biztosítani. Az Ab közleményében megjegyzi, hogy a német Szövetségi Alkotmánybíróság és más tagállamok hasonló szervezetei, illetve alkotmánybírósági feladatokat ellátó legfelsőbb bíróságai gyakorlatát is figyelembe véve azt állapította meg: van hatásköre annak vizsgálatára, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve alkotmányos önazonosságát.

A csoportos áthelyezésre vonatkozó kérdésre válaszolva az Alkotmánybíróság ugyancsak azt állapította meg, hogy vizsgálhatja az említett jogok sérülését. Az Ab határozatához Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Salamon László alkotmánybíró különvéleményt fűztek.