Belföld

Augusztusban fellebbezhet a vád

Lehet, Hogy csak jövőre folytatódik a per Hagyó Miklós és társai ügyében

Várhatóan augusztus végén ismerteti a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azt, hogy fenntartják-e a szóban már januárban bejelentett fellebbezésüket a Hagyó Miklós és tizennégy bűntársa ügyében zajló büntetőperben – tudta meg lapunk.

Jobb esetben még az idén, de legkésőbb a jövő év elején folytatódhat másodfokon Hagyó Miklós és társai ügyében, az úgynevezett BKV-perben a büntetőeljárás a Szegedi Ítélőtáblán – mondta lapunk megkeresésére a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője. Bariné Tóth Éva közölte: várhatóan augusztus végére döntenek arról, hogy a vádhatóság fenntartja-e a szóban már bejelentett fellebbezését, s ha igen, akkor azt milyen tartalommal. A főügyészség a büntetőeljárás bírósági szakaszát teljes egészében áttekinti, így elvben az sem zárható ki, hogy eljárási hiba miatt kér jogorvoslatot a másodfokú bíróságtól – tette hozzá. A perben egyébként a felfüggesztett börtönbüntetéssel elmarasztalt vádlottak védői is fellebbezést nyújtottak be.

Hagyó Miklóst, Budapest egykori MSZP-s főpolgármester-helyettesét első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék, a volt szocialista politikus bűnösségét – a vádiratban felbujtóként csaknem másfél milliárd forint vagyonihátrány-okozással szemben – 39,6 millió forint erejéig hűtlen kezelésben mondták ki. A büntetőper többi vádlottja esetében részben felmentő ítélet született, részben szintén felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rájuk, így a BKV két egykori vezérigazgatójára, Antal Attilára és Balogh Zsoltra is.

Az elsőfokú büntetőeljárás idején a vádat képviselő főügyész, Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője a bírósági ítélet kihirdetése után, még januárban sajtótájékoztatón jelentette be, teljes körűen fellebbeznek mind az ítélet felmentő rendelkezéseinek megváltoztatása, mind a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében. A főügyész akkor lapunk kérdésére azt is közölte, a KNYF fenntartja a vádban foglaltakat, vagyis azt, hogy Hagyó irányításával bűnszervezet működött a BKV-nál.

A főügyészség korábbi álláspontja szerint téves a minősítés is a bizonyítottság hiányában történt felmentések esetében. Álláspontjuk szerint a vádat képviselő ügyész végindítványában kellőképp alátámasztotta a nyomozás során törvényesen szerzett és bemutatott bizonyítékokat és vádbeli tényállításokat. Az úgynevezett Nokia-dobozos ügyekben az aktív vesztegető, a BKV egykori vezérigazgatója önként, saját elhatározásból, sőt a tényeket nagy nyilvánosság előtt is bemutatva jelentkezett, s vallomását a Hagyó Miklóssal történt szembesítésen is fenntartotta – emelte ki Keresztes Imre –, majd jóval később „ismeretlen okból” megváltoztatta vallomását. Az érintett terhelt – jegyezte meg a főügyész – nem hivatkozott kényszervallatásra sem.