Belföld
Átfordulóban a német közhangulat
Hétértékelő. A kormány „puhítását” célozzák a negatív sajtóbeszámolók
Amikor külső veszély fenyegeti az országot, a lakosság általában összezár. Ráadásul a kormány cselekszik, sőt a többség gondolkodásának megfelelő válaszokat ad a migrációs helyzetre – magyarázta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, miért stabilizálódott, illetve erősödött is a Fidesz–KDNP támogatottsága a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján. Kifejtette, egyelőre Európában sem látni más megoldást, mint a határ védelme, amelynek egyik eszköze lehet a sokat kritizált déli kerítés. Amit ugyanis Németország csinál ebben a helyzetben, azt szerinte nem érdemes követni.
Kiszelly úgy véli, Angela Merkel most azon dolgozik, hogy uniós szintre emelje a német modellt, és a héten elhangzott nyilatkozata alapján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke partner ebben. A német gazdaságnak ugyanis, ahogy az angolnak is, szüksége van megfelelően képzett bevándorlókra, a többit pedig szétosztanák Európában. Csakhogy például a visegrádi országok ellenállnak a kvótarendszernek, ezért lett Orbán Viktor „rossz fiú”, ezért olyan a sajtónk, amilyen – mondta a szakértő. „Szemetesláda-perspektívának” nevezte azt a jelenséget, ahogy a magyar hatóságokat, illetve a nálunk kialakult viszonyokat embertelennek mutatja be a nyugati média, némi hazai segítséggel. A balos pártok itthon csak felerősítik ezeket a véleményeket, ebben a „műfajban” ezúttal is Gyurcsány Ferenc ment el a legmesszebb.
Merkel célja most tehát a „puhítás”, azért, hogy keresztülverje a terveit. Kiszelly fontos lépcsőfoknak tekinti a mai uniós belügyminiszteri találkozót, ahol akár el is dőlhet ez a kérdés. Megjegyezte, a szigorúbb magyar szabályok csak rá egy napra lépnek életbe a határvédelemben, s ennek tapasztalatait így a tárcavezetők még nem tudják mérlegelni. Fontos az is, hogy a legtöbb állam bizonyos ellentételezés fejében lenne hajlandó támogatni a kvótákat, Románia például a schengeni övezetbe való felvételét szabta meg árként.
A politológus kitért arra, Merkelnek a német közvéleményt is uralnia kell, ezt szolgálja a szolidaritás érzésének erősítése, hangoztatva, hogy emberiességi kötelesség a zord magyar viszonyok közül érkező menekültek befogadása. Már nem is a szíriai vagy afganisztáni, hanem a magyarországi állapotok bemutatásával kívánnak hatást elérni. Kiszelly szerint azonban, látva és tapasztalva a hozzájuk érkező tömegeket, a német közhangulat átfordul, egyre többen követelik már a kancellár lemondását is. Ha a bevándorláspártiság a következő időszakban érkező százezrek hatására még nagyobb ellenkezésbe csap át, illetve ha ez megtörténik Svédországban is, az jelentős közösségi támogatást hozhat a magyar határvédelmi intézkedéseknek is. Akkor talán már nem arról cikkeznek majd Európában, hogy a rendőrök a gyermekeket is fenyegetik, hanem a migráns szülőt nevezik embertelennek, amiért felhasználja a saját leszármazottját.
A szigorítások kapcsán Kiszelly Zoltán elmondta, ha kiálljuk a „többszörös macedón próbát”, ami eddig senkinek nem sikerült, akkor útvonalat változtathatnak a népvándorlók. Ha viszont a migránsok áttörik a határzárat, akkor marad a mostani állapot, egészen addig, amíg a német álláspont nem változik a kérdésben.
Kiszelly úgy véli, Angela Merkel most azon dolgozik, hogy uniós szintre emelje a német modellt, és a héten elhangzott nyilatkozata alapján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke partner ebben. A német gazdaságnak ugyanis, ahogy az angolnak is, szüksége van megfelelően képzett bevándorlókra, a többit pedig szétosztanák Európában. Csakhogy például a visegrádi országok ellenállnak a kvótarendszernek, ezért lett Orbán Viktor „rossz fiú”, ezért olyan a sajtónk, amilyen – mondta a szakértő. „Szemetesláda-perspektívának” nevezte azt a jelenséget, ahogy a magyar hatóságokat, illetve a nálunk kialakult viszonyokat embertelennek mutatja be a nyugati média, némi hazai segítséggel. A balos pártok itthon csak felerősítik ezeket a véleményeket, ebben a „műfajban” ezúttal is Gyurcsány Ferenc ment el a legmesszebb.
Merkel célja most tehát a „puhítás”, azért, hogy keresztülverje a terveit. Kiszelly fontos lépcsőfoknak tekinti a mai uniós belügyminiszteri találkozót, ahol akár el is dőlhet ez a kérdés. Megjegyezte, a szigorúbb magyar szabályok csak rá egy napra lépnek életbe a határvédelemben, s ennek tapasztalatait így a tárcavezetők még nem tudják mérlegelni. Fontos az is, hogy a legtöbb állam bizonyos ellentételezés fejében lenne hajlandó támogatni a kvótákat, Románia például a schengeni övezetbe való felvételét szabta meg árként.
A politológus kitért arra, Merkelnek a német közvéleményt is uralnia kell, ezt szolgálja a szolidaritás érzésének erősítése, hangoztatva, hogy emberiességi kötelesség a zord magyar viszonyok közül érkező menekültek befogadása. Már nem is a szíriai vagy afganisztáni, hanem a magyarországi állapotok bemutatásával kívánnak hatást elérni. Kiszelly szerint azonban, látva és tapasztalva a hozzájuk érkező tömegeket, a német közhangulat átfordul, egyre többen követelik már a kancellár lemondását is. Ha a bevándorláspártiság a következő időszakban érkező százezrek hatására még nagyobb ellenkezésbe csap át, illetve ha ez megtörténik Svédországban is, az jelentős közösségi támogatást hozhat a magyar határvédelmi intézkedéseknek is. Akkor talán már nem arról cikkeznek majd Európában, hogy a rendőrök a gyermekeket is fenyegetik, hanem a migráns szülőt nevezik embertelennek, amiért felhasználja a saját leszármazottját.
A szigorítások kapcsán Kiszelly Zoltán elmondta, ha kiálljuk a „többszörös macedón próbát”, ami eddig senkinek nem sikerült, akkor útvonalat változtathatnak a népvándorlók. Ha viszont a migránsok áttörik a határzárat, akkor marad a mostani állapot, egészen addig, amíg a német álláspont nem változik a kérdésben.