Átfogó szerkezeti megújulás kezdődhet az egészségügyben

 A kormány döntése szerint ugyanis teljesen el kell különíteni az állami és magánszolgáltatói tevékenységet, éppen ezért az utóbbit a jövőben egyáltalán nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Zombor Gábor megjegyezte, az alapelv változatlan: a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátás az arra jogosultaknak továbbra is ingyenes lesz, a magánszolgáltatóknak pedig a jövőben is van helye a rendszerben – a Nemzetgazdasági Minisztériumban épp olyan „beruházásösztönző csomag” készül, ami nekik kedvez.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy „igen komoly finanszírozási és strukturális megújítás várható az ellátórendszerben, ami nem jár sem kórházbezárásokkal, sem a szolgáltatások szűkítésével”. Megfelelő szervezéssel és betegirányítással – folytatta – az állami egészségügy stabilan működtethető, és a jövő év második felétől elindulhat az életpályamodell is. Jelezte, ehhez azonban előbb rendezni kell a kórházak adósságait, ám a szükséges forrásokról a kormányülésen már sikerült megállapodni.

Zombor Gábor kitért a humánerőforrás helyzetére is: a kormány úgy döntött, minden Magyarországon végzett orvostanhallgató részére biztosítja azt az ösztöndíjrendszert, amely a rezidensképzésben már megjelent. Továbbá célként jelölte meg, hogy a végzett rezidensek számára szakorvosi minimálbért határozzanak meg. Ezen felül az államtitkár azt is nyomatékosította, hogy a tervezett átalakítás népegészségügyi szemléletű lesz, emellett megerősítik a háziorvosi rendszert is.

Az elhangzottakra reagált a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István, aki jó iránynak tartja az alapellátás megújítását, azonban úgy látja, a kormánynak választ kell adnia például arra, hogyan alakul a végzett szakorvosok bére. Mindazonáltal megfelelő lépésnek tartja, hogy markánsan elkülönítenék egymástól az állami és a magánszektort.