Arányosítják a kórház-finanszírozást

A régi struktúrára kifejlesztett finanszírozási modell „toldozgatásától” azt remélik az egészségügyi vezetők, hogy az majd a jelenleginél fenntarthatóbb mederbe tereli az ellátást, ám a rendszer bonyolultsága miatt a korrekció váratlan meglepetésekkel szolgálhat – vélekedtek a Napi.hu-nak szakértők annak apropóján, hogy előző héten az egészségügyi államtitkárság bejelentette: augusztustól a kórházi alapdíjak százötvenről száznyolcvanezer forintra emelkednek. A témában tartott háttérbeszélgetésen elhangzott, az eddig külön sorból érkező béremeléseket beépítik az úgynevezett súlyszámba, illetve belső átcsoportosításokat is lebonyolítanak a különböző kezelések alapján kialakított, úgynevezett homogén betegségcsoportokhoz, azaz hbcs-khez tartozó értékeknél.

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár akkor külön hangsúlyozta, „a bér beépítése a finanszírozásba nem jelenti azt, hogy a munkavállalók kevesebb bért kapnának”, a hbcs-átcsoportosítások célja pedig az volt, hogy megszabadítsák a kórházakat azoktól az ellátásoktól, amelyek nem feltétlenül igényeltek kórházi bennfekvést, mégis így éltek vele, mivel az ezekért kapott finanszírozásból tudták kigazdálkodni a nagyobb értékű beavatkozásokat.

Szakértők szerint a rendszer sajátossága, hogy „vannak sovány, rosszul finanszírozott beavatkozások, és kövér, nyereséget is hordozó kezelések”, összességében viszont, rendszerszinten az alulfinanszírozottság dominál, ez a gond.

A járóbeteg-ellátásban is hasonló elvű a szisztéma, a valós teljesítés pedig, azaz az „elvégzett összes beavatkozást folyamatosan finanszírozó modell” több mint tíz éve kapott egy korlátot – úgy hívják: teljesítményvolumen-korlát –, amely pénzügyileg behatárolja az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét.
Mészáros János azonban kifejtette, az esetfinanszírozás átalakításánál a műtétes, nagy költségigényű eljárások nagyobb pénzügyi fedezetet kapnak majd, így a kórházaknak egész egyszerűen nem éri majd meg „feleslegesen” bent tartani a beteget. A rendszer zökkenőmentes bevezetéséhez egyébként az idén majdnem három-, jövőre tízmilliárd forint áll rendelkezésre. A kritikus szakértők szerint azonban az alapdíj emelése a „látszat ellenére” nem jelent többletforrást, ugyanakkor újabb szerkezeti, strukturális problémákat fog okozni területenként és kórházanként eltérő módon.