Belföld

Alkotmányos a levélszavazás szabályozása

Két jól elkülöníthető csoportról van szó, eltérő jogokkal rendelkezhetnek

A kritikákkal ellentétben éppen a levélben szavazás lehetőségének kiterjesztése okozna alkotmányellenes helyzetet – mutat rá elemzésében az Alapjogokért Központ.

voksolás 20160804
Levélben voksolásnál természetesen nincs bélyegzés (Fotó: MTI - Máthé Zoltán)

A választási szabályok kapcsán a napokban fellángolt vitára reagált tegnap elemzésében az Alapjogokért Központ (AK). Amint lapunk is többször megírta, az október 2-i népszavazáson először szavazhatnak majd a határon túli magyarok, akik levélben adhatják le voksaikat. A magyarországi lakhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók ugyanakkor – ahogyan eddig is – csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak. Az AK szerint a szavazási módot illetően a különbségtétel alkotmányos, annak alapja a lakcím hiánya, illetve annak megléte. Rámutattak, hogy alkotmányjogi szempontból két jól elkülöníthető csoportról van szó, amelyek nincsenek összehasonlítható helyzetben, így eltérő szabályozás alkotmányosan vonatkozhat rájuk. Velük szemben a lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok vannak összehasonlítható helyzetben, akik jelenleg akár belföldön, akár külföldön csak személyesen szavazhatnak.

Ha a jogalkotó úgy módosítaná a szabályozást, hogy a lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levélben is szavazhatnának, éppen azzal hozna létre alkotmányellenes helyzetet – mutatott rá az AK. Ilyen esetben ugyanis összehasonlítható helyzetben lévők között valósulna meg jogellenes diszkrimináció, mert a szavazás napján belföldön tartózkodó, lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnának levélben.

Ezért a jogalkotónak az azonos státusú személyek választójogi szabályozásánál mindössze két egymást kizáró lehetősége van: vagy minden, lakcímmel rendelkező állampolgárnak biztosítja a levélben történő szavazás jogintézményét – ami átláthatatlan helyzetet eredményezne –, vagy egyiküknek sem, az alkotmányosság próbáját kiálló „köztes megoldásra” nincs lehetőség – szögezte le a központ.

Jogi szempontból annak, hogy az országgyűlési választásokon a „határon túliak” egy, míg minden más magyar állampolgár két szavazattal rendelkezik, a népszavazás szempontjából nincs relevanciája, mert a szavazás módjában történő különbségtétel nem a népszavazásokhoz, hanem általában a szavazás módjához kapcsolódik. Az említett kérdést korábban a Velencei Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is az általános választójog szempontjából vizsgálta, és jogszerűnek találta a különbségtételt, kimondva, hogy ha a jogalkotó garantálja a választójogot mint alapjogot, akkor annak gyakorlása kapcsán a technikai-eljárási szabályokat az alkotmányos keretek között szabadon állapíthatja meg.

A központ arra is rámutat, hogy a legtöbb állam a területén történő életvitelszerű tartózkodás esetére előírja az ottani állandó lakcím létesítését, amely értelemszerűen feltételezi, hogy egy másik államban korábban létesített állandó lakcímet szükséges megszüntetni – ezt a magyar szabályok is előírják –, hiszen életvitelszerűen az ember egyszerre egy helyen él.


Készülhetnek a szavazólapok

Jóváhagyta az októberi népszavazás szavazólapjainak mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), az egyik dokumentumtípus a magyarországi, a másik a levélben szavazásra készült. Az A5 méretű szavazólapokon szerepel a népszavazásra feltett kérdés, alatta pedig az igen és a nem válasz megjelölésére szolgáló karika, feltüntetve azt is, hogy érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet. A kétféle szavazólap abban különbözik, hogy a magyarországin a bal felső sarokban egy karika van a bélyegzőlenyomatnak, míg a másikon nincs.


Ötven százalék fölötti részvétel

Reális esély van arra, hogy érvényes legyen az október 2-i kvótaellenes népszavazás – írta az Index.hu portál, a ZRI Závecz Research által a felkérésére készített felmérés alapján. A július utolsó hetében lekérdezett kutatás adatai szerint a szavazók 54 százaléka akar részt venni a népszavazáson, 23 százalék még nem döntötte el, míg 19 százalék nem akar elmenni. Akik már most tudják, hogyan voksolnak majd a referendumon, azok közül negyven százalék utasítja el a betelepítési kvótát, és csak négy százalék fogadná el.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom