Belföld

Alkotmányellenes lehet a kvótaterv

Kollektív kiutasítás a migránsok elosztásáról szóló határozat, amelyet több egyezmény is tilt – véli Székely László ombudsman

A magyar alaptörvénnyel is ellentétes, de a nemzetközi joggal sincs összhangban az uniós kvótarendszerről szóló döntés Székely László ombudsman szerint, aki ezért az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Rámutatott, a határozat lényegében kollektív kiutasítást rendelne el.

Bevandorlok
Illegális bevándorlók a macedón határnál. Uniós elosztásuk jogilag is aggályos lenne a biztos szerint (Fotó: Csudai Sándor)

Komoly aggályokat fogalmazott meg az uniós kvótarendszerrel kapcsolatban Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsmani hivatal honlapján közzétett, részletes érvelés alapján Székely úgynevezett alkotmányértelmezési kérdéssel fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), konkrétan a szeptember 22-én elfogadott uniós határozat miatt, amelynek értelmében az „Olaszországban és Görögországban már menedékjogot kért személyek nagy csoportjából, a kiválasztás elveinek és szabályainak rögzítése nélkül, más tagállamokba irányítandó csoportokat kell kiválasztani és őket további eljárások lefolytatása céljából más tagállamba kell áthelyezni”.

Csakhogy – mutatott rá a biztos – a határozat nem tartalmaz jogi garan­ciákat arra vonatkozóan, hogy az áthelyezés során a menedékkérők szükségleteit kellő mértékben figyelembe veszik. Székelyt aggodalommal tölti el, hogy állandó mechanizmusként is megjelenhetnek a külföldi menedékkérőket sújtó olyan „kollektív, kényszerítő jellegű intézkedések, amelyek az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyásával kívánnak a helyzetükbe beleszólni”.

Kitért arra is, a nemzetközi jog szerint az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket enged be az országába, de nem foszthatja meg őket önhatalmúlag tartózkodási joguktól. Ha valaki például három hónapra szóló vízumot szerez, súlyos okoknak kell fennállnia ahhoz, hogy idő előtt a tartózkodási jogától az adott ország hatóságai megfosszák – hangsúlyozta, hozzátéve, az állam bármely formális aktusa, amellyel elrendeli és ezáltal megparancsolja egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, kiutasításnak minősül, „bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban”.

Vagyis a kvótadöntés végrehajtását kiutasításnak kell minősíteni – ami önmagában nem tilos, de egyedi elbíráláson kell alapulnia, és ez semmiképpen nem teljesül a tanácsi határozatban foglalt tömeges áthelyezések esetén. Sőt, ha egy állam személyek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot, anélkül hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg. Ezt pedig tiltja az Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Euró­pai Egyezménye, valamint a magyar alaptörvény is. Utóbbi megállapítja: a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Székely azt is kérdezi az AB-tól, „köteles-e Magyarország uniós parancsra az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjának, a csoportot alkotó személyek egyéni helyzetének vizsgálata nélkül, az érintettek beleegyezését figyelmen kívül hagyva, az érintettek egy nagyobb csoportból, objektív kritériumok alkalmazása nélkül történő kiválasztásával történő áthelyezését lehetővé tenni”, a fentebb vázolt aggályok dacára.