Belföld
Alkotmánybíróságon a kirúgott, megsértett ajkai tanárok ügye
Elégtételt várnak az MSZP-s Schwartz szavaiért
A még 2011-ben elbocsátott ajkai pedagógusok első és másodfokon is – tehát jogerősen – pert nyertek Schwartz Béla ajkai szocialista polgármesterrel szemben: három rendbeli becsületsértés miatt mondta ki a bíróság a városvezető bűnösségét. Schwartz ugyanis a takarékossági okokból elhatározott létszámcsökkentéskor az elbocsátott pedagógusokról nyilvános sajtótájékoztatón jelentette ki: a „leggyengébbek távoztak”. Ezt érezte sérelmesnek, becsülete csorbítására alkalmasnak három ajkai pedagógus, s fordult bírósághoz.
Schwartz aztán az ítéletbe nem nyugodott bele, felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, s ott nyert is, a legfőbb bírói fórum ugyanis hatályon kívül helyezte az ítéletet, kimondta, a polgármester mégsem sértette meg a tanárok jó hírnevét, csupán mások véleményét tolmácsolta. A Kúria szerint a „leggyengébb” kifejezést úgy kell értelmezni, az csak egy adott pedagógusi körre vonatkozott, abban az összevetésben találta leggyengébbnek a munkáltató az érintett pedagógusokat, s szüntette meg munkaviszonyukat.
Három érintett ajkai pedagógus azonban ebbe nem nyugodott bele, az Alkotmánybíróságon (AB) támadta meg a döntést, azzal az indokkal, hogy a Kúria két azonos irányba mutató, egyaránt marasztaló ítélettel szemben hozott határozatot. Vagyis lényegében felülmérlegelte a bíróságok döntését, márpedig ez az alaptörvényben ütközik, hiszen eljárásjogi hibát vagy törvénysértésre történő hivatkozást nem tartalmazott Schwartz felülvizsgálati kérelme. Az Alkotmánybíróság a panaszt befogadta, lajstromba vette, ám annak kapcsán hiánypótlást is előírt a beadványt készítők számára, akik ennek eleget is tettek. Ezt követően a panaszt az AB immár hivatalosan is befogadta, a panaszosoknak pedig jelezte, arról érdemben a későbbiekben hoz döntést.
A panaszosok hiánypótlásukban kifejti: közömbös, hogy a Schwartz által tett kijelentésnek mi, illetve ki a forrása. Ha bárki becsületsértő véleményt közöl, és a büntető törvénykönyv tényállási elemei megvalósulnak, az bűncselekmény, akkor is, ha azt nem az elkövető „gondolta ki”, hanem előzetesen mástól hallotta. A Kúria jogi álláspontja – írják – teljes mértékben alaptörvény-ellenes és jogilag abszurd: az információforrás konkrét fajtája szerint látja ugyanis megállapíthatónak a bűncselekmény elkövetését. A kijelentés becsület csorbítására alkalmas voltára semmilyen kihatással nincs, hogy annak az eredeti forrása kicsoda: a kijelentések megtételével a bűncselekmény befejezett – szögezik le az alkotmányjogi panasz írói.
A Kúria a panaszolt határozatban kifejtett jogi álláspontjával ráadásul szerintük szembemegy kialakult, saját ítélkezési gyakorlatával is. „A rágalmazásnak híreszteléssel elkövetése esetén annak a személynek a büntetőjogi felelősségét kell vizsgálni, aki a sértő, a becsület csorbítására alkalmas tényállást vagy tényre utaló kijelentést nyilvánosan, mások előtt továbbadta, közzétette, a mások becsületét csorbító tényközléseket tartalmazó újságcikk állításaiért a cikk szerzője akkor is felelős, ha a cikk állításait megalapozó ismereteit mástól szerezte” – olvasható a beadványban. Utalnak ennek kapcsán arra is, hogy a bíróság érvelése szerint Gyurcsány Ferenc éppen emiatt nyert jogerősen pert számos médiummal szemben, amelyek egy kereskedelmi televízió hírét az egykori miniszterelnök kapcsán diplomájával kapcsolatban plágiumot állítva átvették. Az ajkai beadványozók a panaszban arra is kitérnek, hogy a rágalmazás és becsületsértés bűncselekményét akár valós tényállítással is el lehet követni. Schwartz ugyanis szakmai kompetencia nélkül, széles nyilvánosság előtt tette kijelentéseit, s e körben közömbös, hogy az elbocsátások mögött milyen szakmai döntések álltak, volt-e objektív mérce a „leggyengébbek” kitételre.
Schwartz aztán az ítéletbe nem nyugodott bele, felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, s ott nyert is, a legfőbb bírói fórum ugyanis hatályon kívül helyezte az ítéletet, kimondta, a polgármester mégsem sértette meg a tanárok jó hírnevét, csupán mások véleményét tolmácsolta. A Kúria szerint a „leggyengébb” kifejezést úgy kell értelmezni, az csak egy adott pedagógusi körre vonatkozott, abban az összevetésben találta leggyengébbnek a munkáltató az érintett pedagógusokat, s szüntette meg munkaviszonyukat.
Három érintett ajkai pedagógus azonban ebbe nem nyugodott bele, az Alkotmánybíróságon (AB) támadta meg a döntést, azzal az indokkal, hogy a Kúria két azonos irányba mutató, egyaránt marasztaló ítélettel szemben hozott határozatot. Vagyis lényegében felülmérlegelte a bíróságok döntését, márpedig ez az alaptörvényben ütközik, hiszen eljárásjogi hibát vagy törvénysértésre történő hivatkozást nem tartalmazott Schwartz felülvizsgálati kérelme. Az Alkotmánybíróság a panaszt befogadta, lajstromba vette, ám annak kapcsán hiánypótlást is előírt a beadványt készítők számára, akik ennek eleget is tettek. Ezt követően a panaszt az AB immár hivatalosan is befogadta, a panaszosoknak pedig jelezte, arról érdemben a későbbiekben hoz döntést.
A panaszosok hiánypótlásukban kifejti: közömbös, hogy a Schwartz által tett kijelentésnek mi, illetve ki a forrása. Ha bárki becsületsértő véleményt közöl, és a büntető törvénykönyv tényállási elemei megvalósulnak, az bűncselekmény, akkor is, ha azt nem az elkövető „gondolta ki”, hanem előzetesen mástól hallotta. A Kúria jogi álláspontja – írják – teljes mértékben alaptörvény-ellenes és jogilag abszurd: az információforrás konkrét fajtája szerint látja ugyanis megállapíthatónak a bűncselekmény elkövetését. A kijelentés becsület csorbítására alkalmas voltára semmilyen kihatással nincs, hogy annak az eredeti forrása kicsoda: a kijelentések megtételével a bűncselekmény befejezett – szögezik le az alkotmányjogi panasz írói.
A Kúria a panaszolt határozatban kifejtett jogi álláspontjával ráadásul szerintük szembemegy kialakult, saját ítélkezési gyakorlatával is. „A rágalmazásnak híreszteléssel elkövetése esetén annak a személynek a büntetőjogi felelősségét kell vizsgálni, aki a sértő, a becsület csorbítására alkalmas tényállást vagy tényre utaló kijelentést nyilvánosan, mások előtt továbbadta, közzétette, a mások becsületét csorbító tényközléseket tartalmazó újságcikk állításaiért a cikk szerzője akkor is felelős, ha a cikk állításait megalapozó ismereteit mástól szerezte” – olvasható a beadványban. Utalnak ennek kapcsán arra is, hogy a bíróság érvelése szerint Gyurcsány Ferenc éppen emiatt nyert jogerősen pert számos médiummal szemben, amelyek egy kereskedelmi televízió hírét az egykori miniszterelnök kapcsán diplomájával kapcsolatban plágiumot állítva átvették. Az ajkai beadványozók a panaszban arra is kitérnek, hogy a rágalmazás és becsületsértés bűncselekményét akár valós tényállítással is el lehet követni. Schwartz ugyanis szakmai kompetencia nélkül, széles nyilvánosság előtt tette kijelentéseit, s e körben közömbös, hogy az elbocsátások mögött milyen szakmai döntések álltak, volt-e objektív mérce a „leggyengébbek” kitételre.