Belföld
Alkotmánybíróságon Schwartz ügye
Panaszt tettek a kirúgott ajkai pedagógusok a szocialista polgármester miatt
Schwartz Béla harmadrendű vádlott semmilyen konkrét jogsértést nem jelölt meg az első és a másodfokú bíróság vonatkozásában, csak arra hivatkozott, a bíróságok tévesen mérlegelték a cselekményét – írták az Alkotmánybíróságnak (AB) benyújtott alkotmányjogi panaszukban a 2011-ben elbocsátott ajkai pedagógusok. A Kúria a felülvizsgálat során maga sem állapított meg törvénysértést a bírósági eljárás kapcsán, hanem újraértékelte a bizonyítékokat, illetve az inkriminált nyilatkozatot – olvasható a panaszban.
Megírtuk, Ajka MSZP-s polgármesterét korábban első és másodfokon is elítélték becsületsértésért, amit azzal követett el, hogy 2011-ben egy sajtótájékoztatón azt mondta a takarékossági okokból meghozott, számos ajkai pedagógus elbocsátását eredményező önkormányzati döntés kapcsán: a „leggyengébbek távoznak”. Három érintett szerint a polgármester nagy nyilvánosság előtt tett kijelentése alkalmas volt a becsületük csorbítására, emberi és szakmai méltóságuk megsértésére – s ezt két alsóbb bíróság is osztotta.
A Kúria szerint viszont Schwartz kijelentése még „irodalmilag is megfelelő” volt, nem volt durva és öncélúan gyalázkodó. Csupán egy adott személyi körön belüli viszonyrendszert jelölt meg, nem a saját véleményét állította, de még csak nem is másnak az értékítéletét terjesztette tovább, hanem arról az „elvről” (sic!) beszélt, ami alapján az intézményvezetők a létszámleépítés során az elbocsátandók személyét meghatározták – indokolt a Kúria.
A panaszosok szerint azonban a legfőbb bírói fórum megszegte a felülmérlegelés tilalmát, ami az AB korábbi gyakorlata szerint is sérti az Alaptörvénybe foglalt, tisztességes eljáráshoz való jogot. A panasz hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága több eseti döntésére is. Eszerint senki sem jogosult arra, hogy egy jogerős ítélet felülvizsgálatát kérje, pusztán abból a célból, hogy újabb tárgyalást tartsanak. A magasabb szintű bíróságoknak a felülvizsgálat lehetőségét arra kell használniuk, hogy kijavítsák a bírói tévedéseket és a súlyos eljárási szabálysértéseket, és nem arra, hogy újra megvizsgálják az ügyet. A felülvizsgálat nem lehet álcázott fellebbezés.
Megírtuk, Ajka MSZP-s polgármesterét korábban első és másodfokon is elítélték becsületsértésért, amit azzal követett el, hogy 2011-ben egy sajtótájékoztatón azt mondta a takarékossági okokból meghozott, számos ajkai pedagógus elbocsátását eredményező önkormányzati döntés kapcsán: a „leggyengébbek távoznak”. Három érintett szerint a polgármester nagy nyilvánosság előtt tett kijelentése alkalmas volt a becsületük csorbítására, emberi és szakmai méltóságuk megsértésére – s ezt két alsóbb bíróság is osztotta.
A Kúria szerint viszont Schwartz kijelentése még „irodalmilag is megfelelő” volt, nem volt durva és öncélúan gyalázkodó. Csupán egy adott személyi körön belüli viszonyrendszert jelölt meg, nem a saját véleményét állította, de még csak nem is másnak az értékítéletét terjesztette tovább, hanem arról az „elvről” (sic!) beszélt, ami alapján az intézményvezetők a létszámleépítés során az elbocsátandók személyét meghatározták – indokolt a Kúria.
A panaszosok szerint azonban a legfőbb bírói fórum megszegte a felülmérlegelés tilalmát, ami az AB korábbi gyakorlata szerint is sérti az Alaptörvénybe foglalt, tisztességes eljáráshoz való jogot. A panasz hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága több eseti döntésére is. Eszerint senki sem jogosult arra, hogy egy jogerős ítélet felülvizsgálatát kérje, pusztán abból a célból, hogy újabb tárgyalást tartsanak. A magasabb szintű bíróságoknak a felülvizsgálat lehetőségét arra kell használniuk, hogy kijavítsák a bírói tévedéseket és a súlyos eljárási szabálysértéseket, és nem arra, hogy újra megvizsgálják az ügyet. A felülvizsgálat nem lehet álcázott fellebbezés.