Belföld
Alkotmánybíróság előtt a palotaügyek
Nem törődnek bele a nyomozás megszüntetésébe, pótmagánváddal orvosolná a terézvárosi önkormányzat az „ügyészi tétlenséget”
A nyomozás megszüntetéséről határozott még 2014-ben a terézvárosi, főként a világörökség részét képező Andrássy úti paloták ügyében zajló büntetőeljárásokban az Andrássy út 8. és 52. szám alatti ingatlanok, valamint hatvannyolc tetőtér eladása kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A sértett VI. kerületi önkormányzat emiatt panaszt nyújtott be, amit a nyomozást felügyelő ügyészség elutasított.
Ezt követően a hazai önkormányzatiság történetében szokatlan lépésre szánta el magát a VI. kerületi önkormányzat, ugyanis pótmagánváddal lépett fel az ingatlanok értékesítéséről döntő MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselőkkel szemben, hogy – álláspontja szerint – az általuk okozott vagyoni hátrány megtérüljön. Az érintett szocialista és szabad demokrata képviselőkkel szemben egyébként két másik eljárásban – az Andrássy út 47. és az Andrássy út 3. kapcsán – jelenleg is folyamatban van a büntetőeljárás, félmilliárd forintot meghaladó hűtlen kezeléssel vádolja őket a Fővárosi Főügyészség. A pótmagánvádas indítványt azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította. Ennek indoka a határozat szerint az, hogy közhatalmú funkcióval felruházott szerv, amilyen az önkormányzat, – a magánszemélyektől vagy más jogi személyiségű szervezetektől eltérően – nem veheti át a vád képviseletét az ügyészségtől.
A VI. kerületi önkormányzat nem fogadta el a bíróság döntését és érvelését, 2015 nyarán alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságon. Ebben a nemzeti vagyonról szóló törvényre hivatkozik. Nevezetesen arra, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona egyaránt nemzeti vagyon, amelynek megvédése alkotmányos kötelezettsége a vagyon kezelésével megbízottnak, a tulajdonosi jogok gyakorlójának, a helyi önkormányzatoknak. A panasz hivatkozik továbbá a törvény előtti egyenlőség sérelmére is, amikor az önkormányzat tulajdonát ért, a büntető törvénykönyvbe ütköző „támadás” esetén az írott jogi szabályozás megfosztja a helyhatóságot „az ügyészi tétlenséget orvosló” pótmagánvád előterjesztésének jogosultságától.
A panaszos az alaptörvény 28. cikkére is hivatkozik beadványában: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Márpedig – fejti ki a panaszos – alapjogi elveket sért, hogy az önkormányzatot mint tulajdonost ne illesse meg ugyanolyan polgári és büntetőjogi védelem, mint bármilyen más tulajdonost.
Még nincs döntés az érdemi vizsgálatról
A VI. kerületi önkormányzat alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság Hivatala a IV/2516/2015. ügyszám alatt nyilvántartásba vette, és megkezdte az indítvány vizsgálatát – válaszolta lapunk megkeresésére Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az AB ügyrendje alapján az Alkotmánybíróság a panasz befogadásáról és érdemében történő vizsgálatának lehetőségéről később dönt – közölte a főtitkár.