Alaptörvény-ellenes felelőtlenség

Nincs olyan fórum vagy eljárási lehetőség, amely alkalmas lehetne a bírói felelősség objektív vizsgálatára – állítja Kincses István ügyvéd abban a beadványában, amelyet az Országgyűlés igazságügyi bizottságának küldött el, miután a Fidesz részéről elhangzott, kivizsgálnák az elmúlt időszak nagy felháborodást kiváltó ítéleteit. Kincses szerint a bírói felelősség kérdését konzekvensen összekeverik a bírói függetlenség alapelvével, azt állítva, amennyiben a bíró felelős lenne a döntéseiért, az a bírói függetlenséget szüntetné meg. Pedig éppen fordítva igaz: az által, hogy az eljáró bírák konkrét ügyeik kapcsán nem viselnek semmilyen személyes felelősséget, a tisztességes bírói eljárás kikényszeríthetősége kérdőjeleződik meg.
Felidézi: a felelősség nélküli bíráskodás 1949 óta, az akkori alkotmány elfogadásától létezik. Korábban a bírák felelősségre vonhatók voltak hibás döntéseikért, tisztességtelen eljárásukért a károsultak által, mégis függetlenek voltak, mert felelősségük csak utólagos vizsgálat tárgya lehetett. Az 1848-as forradalom után a Deák Ferenc nevével fémjelzett jogalkotási folyamat kiemelkedő vívmánya volt, hogy szervezetileg is elkülönült bíróságot hoztak létre kizárólag a bírói felelősség körébe tartozó ügyek elbírálására.

Az akkori törvény szerint ha a bíró vagy a bírósági hivatalnok mulasztása valakinek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból kárt okozott, s perorvoslattal már nem volt korrigálható, akkor a bíró és a hivatalnok teljes kártérítési felelősséggel tartozott. Abban a jogi rendszerben csak az érintett bíró és csak az állam viselt felelősséget az okozott kárért, a bíróság nem – fejtette ki elemzésében az ügyvéd.
Jelenleg a bírósági rendszertől elkülönülő, független bírósági fórum hiányzik a szervezetből, így a rendes bíróságok bíráskodnak egymás „műhibás” ügyeiben, ráadásul a bírák számára „intézményesen biztosított felelőtlenség” alaptörvény-ellenes is. „Nincs ma olyan foglalkozás Magyarországon, amelyet személyes felelősség nélkül lehetne végezni, kivétel a bíróé. Ha a törvény előtt mindenki egyenlő, a felelősségben is egyenlőnek kell lennünk” – szögezi le.

Kincses szerint lehetetlen tisztességes eljárásban részesülni a műhibaügyek esetén, mivel „belső jogalkotással” a bíróságok gyakorlatilag kizárták a felelősségük megállapíthatóságát. Ezt az alábbi, rendre visszaköszönő szófordulat is jól mutatja: „a töretlen joggyakorlat szerint a bíróság csak a kirívóan súlyos jogalkalmazási hibáért felel”.

De nemcsak az a probléma – véli Kincses István –, hogy a bíró személyes felelősségét kiiktatták az igazságszolgáltatásból. A bírák olyan hatalmi eszközöket is kaptak, amelyek visszaélésszerű eljárásra adnak lehetőséget. Ide sorolja a bírák kizárásának szabályait, az ellenőrizhetetlen jegyzőkönyvvezetést, amely bírói monopólium lett, a bizonyítékok elhallgatásának megengedett gyakorlatát, valamint az indoklási kötelezettség általánosító jellegét. Ezek miatt „rendszerszintű törvényalkotási beavatkozásra” lenne szükség ahhoz, hogy a tisztességes, felelős és szakmailag megalapozott bírói eljárások kikényszeríthetők legyenek.

Parlamenti munkacsoport alakul az enyhe ítéletek miatt

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága fideszes elnökének vezetésével parlamenti munkacsoport alakul szeptemberben azzal a céllal, hogy megvizsgálja, miként érvényesülnek az igazságszolgáltatásban az alkotmányos célok – mondta lapunknak Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke. A politikus még januárban jelentette be, a Fidesz vitát kezdeményez az igazságügyi bizottságban, leginkább a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa kapcsán született, kirívóan enyhe bírósági ítéletekről. A Fidesz szerint azért szükséges a parlamenti bizottságban a vita, hogy tisztázzák: hogyan úszhatja meg egy „korrupt szocialista politikus, és miért nincs felelőse a tíz halálos áldozattal járó katasztrófának”.

Németh Szilárd kitért arra is, a Hagyó-perben az ügyész törvénysértőnek minősítette az ítéletet, amelynél a vádhatóság szerint a bíró félreértelmezte a vádat. Szóvá tette továbbá, hogy egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben, ehelyett külföldre szaladgálnak, ott kérik az egyértelműen sikeres jogszabályok megváltoztatását. A politikus lapunknak most azt mondta, a véleményük továbbra sem változott, vagyis álláspontjuk szerint a törvényhozásban, illetve annak különböző fórumain is meg kell vizsgálni azt a kérdést, miként lehetne érvényt szerezni a törvényeknek, milyen jogszabályok kötik gúzsba, vagy éppen nehezítik meg a bizonyítási eljárásokat, illetve az igazság feltárását.