Alaposan felépített elégedetlenség

„Mi nem kínálunk kész megoldásokat, nem utat mutatunk, legfeljebb az emberek dühének, csalódottságának katalizátoraként működünk” – magyarázta a hétfői tüntetés egyik szervezője, Nemes Balázs a Népszabadságnak nyilatkozva. A korábban hangoztatott teljes elutasítást némileg árnyalva kitért arra is, az elmúlt negyedszázad érdemeit nem vitatják el, csak jelzik: nekik ez kevés, többet vártak. Megoldási javaslatokat azonban nem kínál a neten szerveződő csapat.

A balliberális médiumok által jórészt üdvözölt megmozdulás kapcsán Kiszelly Zoltán politológus korábban azt mondta lapunknak, cselekvőképes, jól szervezett ellenzéki erő nem alakulhat ki a mostani alakulatokból. Szerinte a tüntetések hevességének egyik oka az lehet, hogy többen most döbbentek rá: miután a Fidesz–KDNP sorra megnyerte az idei választásokat, a jelenlegi erőviszonyok jó ideig megmaradhatnak.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője megkeresésünkre felidézte, a netadó elleni tüntetés jelentős tömeget mozgatott meg, a tervezett intézkedés ugyanis széles körű elégedetlenséget váltott ki. Mindez a támogatottsági adatokban is megmutatkozott, hiszen a Fideszhez lazábban kötődő szimpatizánsok elbizonytalanodtak, ám nem váltottak pártot. Más alternatívát nem látva ezek a szavazók vissza is találhatnak a Fideszhez.

A szakértő szerint a tüntetések folytatása során átalakult a tematika, a kormányellenesség lett a fő üzenet, miközben nincs általános kormányellenes hangulat. „A tízezres nagyságrendű demonstráció többször megismételhető, ezt láttuk már a Milla idejében is, ám az lassan kifulladt. Most sincsen látható kormányzati alternatíva, az ellenzéki pártok nem tudják becsatornázni ezt a fajta elégedetlenséget, a tüntetők őket is elutasítják. A legutóbbi demonstráció szónoki üzeneteivel pedig korántsem valószínű, hogy azonosulna a többség” – magyarázta.

Földi László volt hírszerző szerint ugyanakkor az események mögött, kezdve a kitiltási botránnyal, az Egyesült Államok kormánybuktató forgatókönyve rajzolódik ki. A tüntetések révén a helyzet eszkalálódhat, nem feltétlenül annyira, mint Ukrajnában, ám egy ország napi működését, fejlődését már az is akadályozhatja, ha folyamatos a feszültség – tudatta lapunkkal a szakértő.

---

Újra aktívak lettek a „civil” hálózatok

PB

Ismét felbukkantak az utóbbi időszak civilnek mondott demonstrá­cióiban a 2012-13-as „diáktüntetések” óta magukról keveset hallató oktatási csoportosulások: a Hallgatói Hálózat (Haha) és Oktatói Hálózat (Oha). Nagy Emília középiskolai tanár a hétfői, a közfelháborodás napja címmel meghirdetett tüntetésen az Oha és a Haha nevében kezdeményezett „valódi nemzeti konzultációt” a Kossuth téren. Hogy a „konzultáció” részének tekinthető-e az, hogy utóbb a tömeg egy része a rendőrsorfalnak feszült, nem tudni, ami biztos: a két, civilnek mondott szervezet régóta igen aktív politikai tevékenységet fejt ki.

Megírtuk, az Ohát olyan nevek fémjelzik, akik az egykori SZDSZ holdudvarának részeként akár egy „tiltakozólevél” aláírói is lehetnének. A teljesség igénye nélkül Oha-tag Braun Róbert, Ferge Zsuzsa, Fleck Zoltán, György Péter, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és Vásárhelyi Mária, de aktív politikus neve is feltűnik soraiban, mint az Együtt–PM színeiben EP-mandátumot szerző Jávor Benedek. Mint arról beszámoltunk, a Haha tagjai 2013 elején kaptak okítást az amerikai radikális baloldali mozgalmár, Saul Alinsky módszereiből („támadj, támadj, támadj minden irányból”). A hahások ott voltak a Fidesz-székház tavalyi „elfoglalásakor” és a Sándor-palota erkélyének idén februári megmászásakor is. Hétfőn aktív szerepet játszott a szintén Haha-tagként feltűnt Barabás Richárd, aki Együtt–PM-es önkormányzati képviselő lett, Kiss Soma Ábrahám pedig CCCP-s pólóban lépett a pódiumra.

---

Téves adatokat is felhasználtak a jogvédők

PB

Számos pontatlanságot tartalmaz és ténybeli tévedéseken alapuló következtetéseket von le a Soros György amerikai üzletember által is pénzelt Human Rights First (HRF) jogvédő szervezet jelentése az Alapjogokért Központ (AK) elemzése alapján. Mint azt megírtuk, az augusztusban publikált jelentés konkrét lépéseket javasolt Washingtonnak a hazánk elleni fellépésre, és az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, e tanácsokat megfogadták a Fehér Házban.

Az AK jelezte, a jogvédők többek között hibás adatokat használva hasonlították össze a magyarországi országgyűlési választások eredményeit és a választási rendszer legutóbbi változásait, s tévesen értelmezik a sarkalatos törvények Alkotmánybíróság (AB) általi vizsgálatának lehetőségét. A központ szerint a HRF állításaival szemben az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó egyes jogok sérelme esetén az AB vizsgálhatja a költségvetési tárgyú törvényeket is. Mint írták, a magyar választójogi rendszer vegyes és nem tisztán többségi modell, az AB továbbra is felhasználhatja és hivatkozhatja korábban hozott döntéseit, az igazságszolgáltatás átalakítása személyi kérdésektől mentes, rendszerszintű átalakítás volt, a bírák nyugdíjkorhatárára vonatkozó szabályokat pedig a jogalkotó többször módosította a kifogások nyomán. Így a jelenlegi szabályok mind a hazai, mind a nemzetközi követelményeknek megfelelnek.

---

„Amerika nem tűri el hazánk különutasságát”

PT

Amikor nyáron megjelent a Human Rights First (HRF) Magyarországgal foglalkozó tanulmánya, látni lehetett, az a magyar kormány és a Jobbik elleni legdurvább és legagresszívabb támadás lenyomata lehet – mondta lapunknak Gyöngyösi Márton (Jobbik), a parlament külügyi bizottságának alelnöke. Hozzáfűzte, a történések láncolatát követve beigazolódtak a nyáron tett megállapításai. Emlékeztetett, ő már akkor felhívta a figyelmet a jelentésre, de azt még nem lehetett látni, milyen hatása is lesz a magyarországi eseményekre. Szerinte egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok nyomást kíván gyakorolni a kormányra és a Jobbikra. „De már az is nyilvánosságra került, hogy mindehhez segítséget nyújtanak nekik a magyar balliberális körök, így például Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és az Atlatszo.hu is” – tette hozzá.
Mint mondta, nehéz megjósolni, mi lehet a folyamat vége, de az látszik, az amerikaiak célja, hogy „visszapofozzák” hazánkat abba az euroatlanti sorba, ahol lehetetlen végrehajtani a nemzeti érdekérvényesítést. Úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak egyértelmű a jelzése a magyar kormány számára: nem tűrnek semmilyen különutasságot. Arra is kitért, a Jobbik már két éve hangsúlyozza, hogy szükség lenne a hazai, civilnek nevezett szervezetek átvilágítására, illetve arra is, hogy kiderüljön, a képviselők és a kormányzat tagjai a magyaron kívül milyen állampolgársággal rendelkeznek még. „A kormány most issza meg a levét annak, hogy ezek az intézkedések elmaradtak” – tette hozzá.

---

Röviden. Washingtonban panaszkodott a tasz

• Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója is részt vett a Carnegie Endowment for International Peace elnevezésű szervezet által rendezett beszélgetésen, Washingtonban. A nyilvános esemény témája a demokrácia és az emberi jogok magyarországi helyzete, illetve ennek regionális jelentősége volt – tudatta lapunkkal a szervezet. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett még Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is. Kapronczay egyebek mellett arról beszélt, az egyik legnagyobb probléma, hogy ma már alig van korlátja a kormányzati hatalomnak Magyarországon. Az előző ciklus alatt szerinte a független intézmények jogkörei csökkentek, a demokráciában nélkülözhetetlen vita kiüresedett, illetve a médiaszabályok és a piac koncentrációja sem segíti a szabad információhoz jutást. Sőt, még a civilszervezeteket is vegzálják. A TASZ-vezető találkozott az amerikai kormány képviselőivel is.

• Ara-Kovács Attila, a Gyurcsány-féle DK külügyi kabinetjének vezetője a Magyar Narancsban azt írta: „Az amerikai profi diplomáciai beavatkozás már most oly mértékben billentette ki az orbáni világrendet a sarkaiból, ahogyan azt semmilyen magyar politikai erő nem lett volna képes. És folytatás várható.”