Belföld
Alakul az alaptörvény módosítása
Az MSZP kivételével valamennyi párt részt vesz a terrorügyi egyeztetéseken
Újabb fordulón vannak túl a parlamenti pártok a kormány terrorellenes intézkedési csomagjának vitájában. Bár az MSZP már a héten jelezte, hogy nem megy bele semmilyen alaptörvény-módosításba, így nem vesz részt a megbeszélésen, a kormány mellett a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői is jelen voltak az egyeztetésen. Simicskó István honvédelmi miniszter konstruktívnak nevezte a tárgyalást, hangsúlyozva, egyetértés született az alkotmánymódosítás szükségességéről, továbbá arról, hogyha a rendőrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vetni a biztonság garantálása érdekében. Vita csupán abban van, hogy az alaptörvényen belül alkossanak egy önálló, különleges jogrendet a terrorhelyzetre, vagy egy már meglévő jogrendbe helyezzék bele az ezzel kapcsolatos szabályokat. A minisztérium az első variációt preferálja, de nem zárkózik el a másik megoldástól sem – derült ki a miniszter szavaiból. Elmondta még, szeretnék, hogy április végére olyan állapotba kerüljön a joganyag, amelyhez megvan a kétharmados támogatottság.
A Fideszt képviselő Kósa Lajos frakcióvezető is kompromisszumkész egyeztetésről beszélt. Egyetértés volt arról, hogy a terrorveszély elhárítása azonnali beavatkozást igényelhet, amelynek kapcsán korlátozni kell bizonyos alapvető jogokat. Ezt azonban csak különleges jogrend keretein belül lehet megtenni – mondta Kósa. Hangsúlyozta, csak olyan megoldásba egyeznek bele, amely a magyar emberek biztonsága mellett garantálja az alapvető emberi jogok érvényesülését, a demokráciát és a szabadságot, és amelyet ellenzékiként is támogatnának. Ennek kapcsán emlékeztetett: a Fidesz ellenzékben szavazta meg a katasztrófahelyzetről rendelkező különleges jogrendet. A KDNP-s Vejkey Imre közölte, hogy egyezik az álláspontjuk a Fideszével, és mindkét jogi megoldásra nyitottak.
A jobbikos Mirkóczki Ádám is bizakodóan nyilatkozott, mivel szerinte a kormányoldal is belátta, az ellenzéki pártok azért jöttek el a megbeszélésre, hogy érdemben hozzátegyenek a hazai biztonsághoz. Ezzel együtt aláhúzta, továbbra is ragaszkodnak egyes passzusok törléséhez, és nem engednek olyan „túlhatalmi törekvéseknek”, amelyeknek szerintük nincs közük a terrorveszélyhez. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a már korábban is megfogalmazott javaslataikat viszontlátják majd az indítványban.
Hasonlóan nyilatkozott az LMP-s Schiffer András. Azt mondta, nem lesznek partnerek abban, hogy „bemondásra harminc vagy hatvan napig a miniszterelnök vagy a kormány azt csináljon, amit akar”. Schiffer ezzel együtt áttörésről beszélt, miután elmondása szerint a kormány letett az eredeti javaslatáról. Az LMP elsősorban azt szeretné, ha a terrorfenyegetettséget a Btk.-ban szereplő megfogalmazásokhoz kötnék.
Az egyeztetést ismerő forrásaink szerint a kormányoldal kompromisszumra törekszik, az ellenzék pedig leginkább a rendelkezések célhoz kötöttségét akarja elérni. A megbeszélések a belügyminisztériumi javaslatok újabb egyeztetésével folytatódnak.