Belföld
Alacsony a gyógyszerköltésünk
Több pénzre lenne szükség a gyártók szerint
További támogatást igényel a gyógyszer-finanszírozás az egészségpolitikán belül – erre a megállapításra jutott az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, amelynek elnöke, Thomas Straumits összehasonlító adatokat ismertetett a különböző országok gyógyszerkiadásainak állami támogatásáról. Az erről szóló közleményben jelezték, az OECD-adatok nem nyújtanak erről hiteles képet, saját eredményeik szerint pedig kijelenthető, a gyógyszer-finanszírozás tekintetében Magyarország európai viszonylatban és a szűkebb régióban is lemaradást mutat.
Alapvető problémaként jelölték meg, hogy hazánkban nem ismert a készítményekre fordított állami kiadások valódi és pontos értéke. Az általuk készített közép-európai tanulmány a visegrádi országok gyógyszer-finanszírozási módszereit elemzi és hasonlítja össze 2010 és 2015 között. Az egyes államok nettó gyógyszerkiadásainak összegét határozza meg, oly módon, hogy nemcsak a patikai és kórházi gyógyszerárak állami hozzájárulásának mértékét, hanem az ezt csökkentő bevételeket is figyelembe veszi.
A V4-országok gyógyszertámogatási rendszereinek összehasonlításából kiderül – olvasható –, hogy azok felépítése hasonló egymáshoz, a legfőbb eltérések a visszafizetések szerkezetében mutatkoznak, mivel Magyarországon kívül egyetlen visegrádi országban sem alkalmaznak különadókat. Ráadásul a legtöbb gyógyszeripari különadó jövőre kifejezetten és nagymértékben az új terápiákat érinti majd.
„A magyar gyógyszerköltés még ezen összehasonlításban is alacsony, ráadásul a vizsgált államok közül egyedül hazánkban csökken a nettó állami gyógyszer-közkiadások szintje, miközben Lengyelországban mérsékelt növekedés, Csehországban és Szlovákiában stagnálás történt e téren” – olvasható a közleményben.
Ha a teljes gyógyszerkiadás összegét lakosságszámhoz arányosítva nézzük, ez a számadat Szlovákiában (átlagosan 209 euró/fő) a legmagasabb, a szomszédos országban csaknem kétszer annyi állami támogatásból gyógyulhat a beteg, mint Magyarországon (átlagosan 119 euró/fő), és megkapja a legújabb gyógyszereket is, amelyekhez jövőre itthon már egyedi méltányossági kérelem alapján is nehéz lesz hozzájutni.
Alapvető problémaként jelölték meg, hogy hazánkban nem ismert a készítményekre fordított állami kiadások valódi és pontos értéke. Az általuk készített közép-európai tanulmány a visegrádi országok gyógyszer-finanszírozási módszereit elemzi és hasonlítja össze 2010 és 2015 között. Az egyes államok nettó gyógyszerkiadásainak összegét határozza meg, oly módon, hogy nemcsak a patikai és kórházi gyógyszerárak állami hozzájárulásának mértékét, hanem az ezt csökkentő bevételeket is figyelembe veszi.
A V4-országok gyógyszertámogatási rendszereinek összehasonlításából kiderül – olvasható –, hogy azok felépítése hasonló egymáshoz, a legfőbb eltérések a visszafizetések szerkezetében mutatkoznak, mivel Magyarországon kívül egyetlen visegrádi országban sem alkalmaznak különadókat. Ráadásul a legtöbb gyógyszeripari különadó jövőre kifejezetten és nagymértékben az új terápiákat érinti majd.
„A magyar gyógyszerköltés még ezen összehasonlításban is alacsony, ráadásul a vizsgált államok közül egyedül hazánkban csökken a nettó állami gyógyszer-közkiadások szintje, miközben Lengyelországban mérsékelt növekedés, Csehországban és Szlovákiában stagnálás történt e téren” – olvasható a közleményben.
Ha a teljes gyógyszerkiadás összegét lakosságszámhoz arányosítva nézzük, ez a számadat Szlovákiában (átlagosan 209 euró/fő) a legmagasabb, a szomszédos országban csaknem kétszer annyi állami támogatásból gyógyulhat a beteg, mint Magyarországon (átlagosan 119 euró/fő), és megkapja a legújabb gyógyszereket is, amelyekhez jövőre itthon már egyedi méltányossági kérelem alapján is nehéz lesz hozzájutni.