Akár rács mögé is kerülhet, aki illegálisan lépi át a határt

Estére teljes lett a határzár, helyére tolták az utolsó elemét is, egy kerítéssel felszerelt tehervagont (Fotó: Hegedüs Róbert)

Éjféltől érvényesek a bevándorlási helyzet kezelése érdekében hozott új szabályok, amelyek egyik legfontosabb elemét a büntetőjogi szigorítások jelentik. Immár bűncselekménynek számít a magyar határ illegális átlépése, ahogy önálló büntetőjogi tényállássá vált a déli határzár megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése a szabadságvesztés mellett automatikusan magával vonja az országból való kiutasítást is.

Jelentősen emelték az embercsempészekkel szembeni büntetéseket, a kiszabható szabadságvesztés mértéke a tíz évet is elérheti. Ennél is súlyosabb büntetésre számíthatnak az embercsempészés szervezői, irányítói, akiket akár húsz évre is elítélhetnek. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont elkobozzák.

Bevezetnek egy új jogi kategóriát, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amelyet az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont is.

Bár az államhatártörvény módosításával a tömeges bevándorlás által érintett határszakaszokon úgynevezett tranzitzónákat alakítottak volna ki, a múlt héten kiderült, ezek létesítéséről letett a kormány. Ehelyett olyan hivatalos pontok lesznek a határon, ahol a bevándorlási hivatal munkatársai várják a migránsokat, akik itt adhatják be menekültkérelmüket. A polgári perrendtartási törvény módosítása értelmében a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról.

Jelentős változás továbbá, hogy az eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezheti, és új eljárást írhat elő.

Változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. A ma hatályba lépett törvénycsomag szerint ilyen, a kormány által kihirdetett válsághelyzetben például építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni, a kormány pedig rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.