„Aggályos” hulladékgazdálkodás

Csökkentik a Budapesti Közlekedési Központ felduzzasztott létszámát – jelentette be Tarlós (Fotó: Varga Imre)

A miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez a főváros a hulladékgazdálkodási szabályozás miatt – közölte tegnap Tarlós István a kéthetente szokásos Budapestinfón. A főpolgármester szerint a legnagyobb probléma az, hogy a dokumentum alapján a budapestieknek kell majd finanszírozniuk a vidéki települések hulladékgazdálkodással összefüggő veszteségét, amely egyébként országos szinten tizennégymilliárd forint.

Jelezte, a Városháza két hónapja „levelekkel bombázza” a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, s újfent a tárcavezetőhöz, Seszták Miklóshoz fordul az ügyben, mivel a vonatkozó rendelettervezet „ellentmondásos, illetve több rendelkezése nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel sem”. Tarlós István emellett kimondottan aggályosnak nevezte, hogy az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli, a szükséges forrás pedig nem biztosított, ezért a főváros „állami segítségre fog szorulni”.

A főpolgármester kitért az agglomerációs közlekedés kérdésére is, értékelése szerint az állami visszavételről szóló tárgyalások „jól haladnak”. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésére utalva – amelyben a képviselők jóváhagyták, hogy a kormány az év első hat hónapjában ötszázmillió forintot utaljon előlegként a költségekre – kijelentette, jobb lett volna, ha egymilliárd forintot biztosítanak, amíg megtörténik a technikai átadás-átvétel. Közölte azonban, cáfolva az ellenzéki aggályokat, hogy a megállapodás véglegesítése tartalmazza majd a végső elszámolást, így az addig utalt előleg összességében „több is lehet”, mivel a kormány „nem mondta, hogy nem fizeti ki a költségeket”. Jelezte, a csepeli HÉV is állami fennhatóság alá kerül majd, ugyanis „nem lenne logikus”, hogy a négy HÉV-vonalból egy a fővárosnál maradjon, dacára annak, hogy az nem közlekedik Budapest közigazgatási határán kívülre.

Tarlós István tájékoztatott arról is, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létszámát a jövő év elejéig jelentősen csökkentik, ugyanis az intézmény „nem olyan lett, mint amilyennek eredetileg elképzelték”. „Túlduzzasztott, kezelhetetlenül nagy szervezet lett, amelyben 2014 őszén több mint kétezren dolgoztak, beleértve a jegyellenőröket és az ügyfélszolgálati alkalmazottakat is. Jelenleg a BKK 1639 főt foglalkoztat, ám ez a szám 2017 elejére – nem beleszámítva a jegyellenőröket és ügyfélszolgálati munkatársakat – kétszázötvenre fog csökkenni” – jelezte a városvezető. A központ feladata a jövőben stratégiai és projektmenedzseri munka lesz, tevékenysége a közlekedésszervezésre és kereskedelmi értékesítésre terjed majd ki, az útfelújításokért pedig a Budapest Közút felel majd.

Kérdésre válaszolva elmondta, az újpalotai villamosprojektet ebben a ciklusban valószínűleg már nem indítják meg, annak tervezett huszonötmilliárd forintos keretének felét viszont a 3-as metró infrastruktúra-felújítására csoportosítják át, amelynek teljes összege így 137,5 milliárd forintra emelkedik. Jelezte, „furcsállná”, ha a rekonstrukcióhoz nem kapnák meg az uniós támogatást, a kormány pedig egy ilyen esetben „aligha kockáztatná meg, hogy leállítson egy olyan vonalat, amely több utast szállít, mint a teljes MÁV”. A beruházáshoz kapcsolódó pótlóbuszok biztosításával kapcsolatban közölte, az erről szóló előterjesztést azért nem engedte eddig a Fővárosi Közgyűlés elé, mert konkrét számításokat szeretne látni arról, hogy a kiszervezés vagy a beszerzés lenne-e olcsóbb.

Kitért a kötelező betelepítési kvótát elutasító fővárosi határozatra is, amely álláspontja szerint „nem kigúnyolandó és kifigurázandó”, hiszen az illegális bevándorlás „életveszélyes az európai kultúrára, mentalitásra nézve”, és egyáltalán nem került még le a napirendről. „Ami a világban történik, nincs rendben. Ki szeretné, hogy ötven év múlva az unokái a saját hazájukban a saría törvényei szerint éljenek?” – tette fel a kérdést.

Nem kommentált a főpolgármester

Nehéz volt helyrekalapálni a 4-es metró beruházásához kapcsolódó szerződéseket, de mivel nem voltam akkor főpolgármester, nem tudom, milyen körülmények között készültek – reagált Tarlós István azokra a hírekre, amelyek szerint a brit csalás elleni hivatal visszaélésekre bukkant a 2003–2008 közötti budapesti szállításokkal kapcsolatban is, ezért vádat emelt a vasúti járműgyártó cég elnöke, Terence Stuart Watson ellen. A városvezető közölte, nincs tudomása arról, hogy bármekkora összeget vissza kellene fizetni a projektre kapott uniós támogatásokból, majd megjegyezte azt is, „hozzátartozik az igazsághoz”, hogy amikor a kérdéses szerződéseket kötötték, Horváth Csaba MSZP-s képviselő még nem volt a városvezetés tagja.