Áder: legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek!

Mint mondta, a megállapodás ratifikálása 2016. április 22-én, a Föld napján kezdődött meg New Yorkban, Magyarország képviseletében - a kormány felkérésére - Áder János köztársasági elnök írta alá a dokumentumot.
Seszták Miklós arra figyelmeztetett: a klímatudatosság mindaddig frázis marad, amíg a döntéshozók nem állnak a cselekvés élére, ugyanakkor a párizsi megállapodás azokat a közös éghajlatvédelmi célokat tartalmazza, amelyek teljesítésével elérhetjük, hogy a globális felmelegedés két Celsius fok alatt maradjon.
Hangsúlyozta: ha a globális gazdasági trendek változatlan formában folytatódnak, akkor Föld az évszázad végére akár négy Celsius fokkal melegebbé válhat az iparosodás előtti szinthez képest, és az ökoszisztéma felborulása soha nem látott gazdasági válságba torkollna. Ezért - nyomatékosította - mindenképp tenni kell valamit, amire a párizsi megállapodás lehet a garancia, hiszen ez biztosítja a szükséges eszközrendszert az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépéshez.
Seszták Miklós elmondta: a nemzetközi klímafinanszírozás mechanizmusa alapot teremt arra, hogy a fejlett államok támogassák a fejlődő országok klímavédelmi programjait. Hozzátette: Magyarország is aktívan részt vesz a források előteremtésében, így a párizsi konferencián ismét megerősítették, hogy a kormány 2 milliárd forint keretösszeget biztosít klímafinanszírozásra.
Elmondta azt is: Magyarország a Kiotóban tett vállalásait túlteljesíti, hiszen 2014-ben 47,8 százalékkal alacsonyabb volt az üveghatásúgáz-kibocsátás az 1985-87-es kibocsátási adatokhoz képest. Ez az eredmény kiváltságos helyzetbe hozza Magyarországot, hiszen ha a kötelezettségek betartása nem igényel újabb erőfeszítést, akkor energiánkat a gazdasági lehetőségek felmérésére és kiaknázására fordíthatjuk - mondta a tárcavezető.
Kiemelte: a párizsi megállapodás új gazdasági berendezkedés felé nyit utat, amelynek során a fosszilis üzemanyagtól való elmozdulás és az alacsonyabb kibocsátás az irányadó, így a magyar cégek előtt új lehetőségek nyílnak a hazai és a nemzetközi piacon.

Fidesz: a párizsi megállapodás harmonizál a magyar stratégiával, de értékváltás kell
Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a párizsi keretegyezmény nem ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, harmonizál a kormány által már jóváhagyott éghajlat-változási stratégiai keretrendszerrel, így a Fidesz-frakció támogatja a megállapodás aláírását.
A felvázolt célok teljesüléséhez azonban - folytatta - értékváltásra van szükség, az új érték lényege pedig az, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, és mindenkinek emberhez méltó körülményeket követel meg.
Bencsik János célként fogalmazta meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, azok ugyanis több évtized után is érzékeltetik hatásukat. Szavai szerint ez az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is egyben.
Magyarország feladata szerinte az, hogy a józan észre és az egészséges életösztönre hagyatkozva megelőzze az elkerülhetőt, és időben felkészüljön az elkerülhetetlenre. Ezért Magyarország a kezdetektől támogatta a klímaegyezmény kialakítását - közölte, fontosnak nevezve a méltányos teherviselést.
Szerinte a párizsi megállapodás figyelembe veszi a magyar nemzeti érdekeket, miután a méltányosság és az eltérő képességek elve egyaránt érvényesül benne.
A fideszes politikus felhívta ugyanakkor a figyelmet a klímaprobléma globális természetére. Jelezte, hogy míg Magyarország 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig globálisan 56 százalékos volt a növekedés.
    
MSZP: a kormány ne csak szavakban, tettekben is képviselje a párizsi megállapodást
Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat tartalmában, céljaiban nincs vita a pártok között. Ugyanakkor arra hívta fel a kormányt: ne csak papíron, ne csak szavakban, ne csak a külföld felé, hanem tettekben is képviselje ezeket az elveket. Mint mondta: az Orbán-kormány 2020-ig az EU által elvárt 13 százalék helyett 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási arányt akar elérni a teljes magyar energiafelhasználáson belül, ugyanakkor a villamosenergián belüli megújuló arány 2012-2013-ban csökkent, 2011 óta nem épült új szélerőmű. Ezért mind a kötelező, mind az önként vállalt célkitűzés teljesítése jelentős kormányzati ösztönzést igényelne - tette hozzá.
Az MSZP politikusa történelmi megállapodásnak nevezte a párizsi egyezményt, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás kihirdetése után át kell gondolni az éghajlatstratégiát és felül kell vizsgálni a kormányzati politikát. Van még mivel javulni az országnak és a kormánynak, mert tényleg nincs B-terv, nincs B-bolygó - fogalmazott.
     
KDNP: fontos a társadalmi igazságosság megteremtése
Aradszky András, a KDNP vezérszónoka párizsi megállapodás mellett, Ferenc pápa tavalyi, klímavédelmi enciklikájáról szólva kiemelte: fontos történelmi pillanat, amikor a lelki és a profán szféra egyszerre gondolkozik, hogy miképpen tudja megvédeni a teremtett világ értékeit. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: hiába védjük meg a bolygót az éghajlatváltozástól, ha nem teljesedik ki a Földön a társadalmi igazságosság, méltányosság, türelem és a szeretet. Szerinte a párizsi megállapodás túlmutat az éghajlatváltozáson és közös szolidaritáson alapuló gondolatokat sejtet.
Pozitívnak tartotta, hogy az EU önálló entitásként, nem tagállamonként jelent meg a konferencián, így egységet, erőt és elkötelezettséget mutatott a világ számára. Úgy vélte: Magyarország jó pozícióban van, de nem lehetünk elégedettek, törekedni kell a megújuló energiaforrások alkalmazására. Magyarország jó úton jár, de ez kevés, ha a világ eltéveszti a lépést - jegyezte meg.

Jobbik: nincs okunk az elégedettségre
Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte: a párizsi megállapodással nincs ok az elégedettségre, mert ha mindenki betartja az egyezményt, akkor is három fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet az évszázad végére. Szerinte az egyezmény elhiteti, hogy megtettük, amit a Föld megkövetelt, holott ez nincs így. Hangsúlyozta: a fenntarthatóság nem csak környezeti, hanem szociális kérdés is, és ebből a szempontból sincs ok az elégedettségre: világszerte óriási az éhezés, nincs megfelelő mennyiségű egészséges ivóvíz és pusztul a termőföld.  
Kepli Lajos szerint óriási migrációt indíthat el a következő évtizedekben a klímaváltozás: Afrikából, a Közel-Keletről tömegek indulnak majd meg Európa felé, a szegénység és éhezés miatt. Erre fel kell készülnünk, meg kell tudni védeni hazánkat - hangsúlyozta.
A jobbikos képviselő bírálta a kormányt, mert szerinte 2010 óta leépül Magyarországon a környezetvédelem: megszűnt az önálló minisztérium, majd a zöld ombudsman intézménye, a környezetvédelmi hatóságot a kormányhivatalokba integrálták, egyre kevesebb a költségvetési és uniós forrás a zöld ügyekre.
Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár nyilatkozatára utalva Kepli Lajos arról is beszélt, hogy állítólag Orbán Viktor miniszterelnök szerint a környezetvédelem "baloldali issue", a Jobbik szerint viszont ez nem így van, hiszen aki a hazáját szereti, az csak környezetvédő szemléletű lehet. A képviselő arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy támogassa környezet itthoni védelmét is. Ezt azért kérte, mert állítása szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatósága egy csepeli beruházással kapcsolatos állampolgári bejelentésre nem adott érdemi választ. 

LMP: a párizsi megállapodás nagyon kevés
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka a párizsi megállapodást nagyon kevésnek tartotta ahhoz, érdemi változások induljanak meg a világban a globális felmelegedés megakadályozására. Szerinte az egyes országoknak külön-külön és együtt és sokkal többet kellene vállalni. Mint mondta: nem először és valószínűleg nem is utoljára fordul elő, hogy egy nemzetközi környezetvédelmi megállapodás esetében az LMP, mint zöldpárt nem ujjong és gondolkozik azon, hogy megszavazza-e. Ellentmondásosnak tartotta a megállapodást fenntartható fejlődési és fogyasztási mintáról szóló részét, mert szerinte visszás fejlettnek nevezni egy olyan kultúrát, amely feléli jövőjét.
Mint mondta, az amerikai életmód folytatásához öt földbolygóra, az európai életszínvonal fenntartásához háromra, de még a magyarhoz is majdnem kettőre lenne szükség. A fejlett világ gazdasága a világ egészéből, erőforrásaiból, kapacitásaiból táplálkozik, ezért bármilyen gazdasági jólét, így a környezetvédelemre költött források is a világ más társadalmainak természeti környezetének megterhelésével jönnek létre - hangsúlyozta. 
Szerinte a problémáink közös gyökere az anyagi jólét mindenáron való növelése, ami együtt jár fogyasztás bővítésével, így a jelenlegi makrogazdasági modell mellett nincs esély az éghajlatvédelmi célok teljesítésére.
A képviselő ezért radikális szemléletváltozást sürgetett, szerinte nem kellene megvárni, amíg ezt a maga a probléma kényszeríti ki.