Áder János: az emberi tevékenység drámaian befolyásolja a klímát

Harmincnégy magyar fürdő csatlakozott a víz világnapjához. Kedden az ország több pontján várják a fürdők rendezvényekkel, oktató- és szabadidős programokkal, gyógyvízkóstolással a vendégeket

 Az államfő az 1956-os dunai jeges árvíz 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencián hozzátette: ennek világszerte egyre gyakrabban látható következménye a vízkörforgás felgyorsulása, a hosszú, száraz időszakokat követő felhőszakadások, villámárvizek. 

Kiemelte, az ipari fejlődés következtében eljutottunk oda, hogy a Föld legtöbb folyója nem tud sem táplálékot, sem fogyasztható vizet adni a mellette élőknek.

"A Föld óriási területein a víz ma már nem az élet, hanem a betegség forrása. Ötszázmillió ember él olyan területen, ahol a vízkészletek - a mostani fogyasztás mellett - néhány évtizeden belül elfogynak" - közölte a köztársasági elnök.

Állami szinten integrált vízgazdálkodásra, valamint a lakosság és a gazdaság vízpazarlásának visszafogására van szükség – mondta a köztévének Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. Ma Magyarországon a vízmennyiség kétharmadát nem hatékony módon használjuk fel. Megfelelő víztisztítás és “jó vízkormányzás” esetén azonban a felhasznált víz teljes egésze visszaforgatható és ismét felhasználható lenne.

Magyarország a világ számos részéhez és az európai átlaghoz képest is viszonylag jó helyzetben van a vízgazdálkodás szemszögéből, az elmúlt 1000 évben a lakosságnak meg kellett tanulnia együtt élnie a vízzel, annak bőségével és hiányával, néha pedig pusztító erejével is. Ugyanakkor szükség lenne javítani a vízgazdálkodás irányítási rendszerén – hangsúlyozta Kőrösi Csaba.

Az igazgató kitért arra is, hogy noha a Föld könnyen elérhető édesvízkészlete majdnem állandó – 42 ezer köbkilométer -, az elmúlt száz évben az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó édesvíz-mennyiség egynegyedére csökkent.

Az állami vízszolgáltatók veszteséges működésére, az elöregedő csatornahálózatra és az ágazatra jellemző szakemberhiányra hívta fel a figyelmet az LMP a víz világnapján. Keresztes László Lóránt, a párt vízgazdálkodási szakszóvivője az ágazat rendszerszintű problémáira is rámutatott, az állami szolgáltatók növekvő veszteségére, amelyet részben a rezsicsökkentés "számlájára írt", és amely a foglalkoztatás mellett már az üzemeltetést is veszélyezteti. Az LMP-s politikus szerint el kell törölni a közműadót, és mihamarabb stabil gazdasági alapokra kell állítani ezen vállalatokat. A csatornahálózat rekonstrukció fontosságáról is beszélt, amelynek költségei az ezermilliárd forintot is elérhetik.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal "Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztésről a népegészségügyben" című projekt keretében 1,708 milliárd forint támogatást kapott a laboreszközpark fejlesztésére. A fejlesztéssel csökkenthetőek az ivóvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi kockázatok, gyorsabban megelőzhetőek az esetleges veszélyhelyzetek - közölte a szervezet. 

Magyarország jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik, amelyekből a lakosság ivóvízigénye maradéktalanul biztosítható, a lakosság 96 százalékát ellátják vezetékes ivóvízzel. A hálózati ivóvíz minőségét mind a szolgáltatók, mind a népegészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, így az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.  Az elmúlt években jelentősen csökkent azon települések száma, amelyket érint az ivóvíz arzén szennyezettsége - közölték.