Adatokkal cáfolt világbanki kritika

A minap megjelent tanulmány egyebek mellett megállapítja, hogy a magyar gazdaság egyetlen esélye, ha „senkit nem hagyunk hátra”, és szükséges az oktatás reformja. A nemzetközi szervezet javasolja továbbá, hogy a helyi közösségeket vonják be a szegénység felszámolásába.

A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében elindított programok már éreztetik hatásukat a szegénységnek kitettek, így például a nagycsaládosok és a romák körében is – hangsúlyozta Langerné, aki azzal egyetért, hogy az oktatásba befektetni az egyik legfontosabb. Felidézte, a felzárkózási stratégia megalkotásakor létrehoztak indikátorokat, ezeket használva a Központi Statisztikai Hivatallal, valamint a Lechner Tudásközponttal együttműködve olyan elemzést készítettek, amely már a társadalmi változásokat vizsgálja, azt, hogy az elindult programok miként mozdítják pozitív arányba a társadalmi folyamatokat. Megerősítette, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a teljes népességen belül folyamatosan csökken, a 2013-as 34,8 százalékról 2015-re 28,2 százalékra, és a „súlyos anyagi deprivációban élők aránya a 2013-ban mért 27,8 százalékról ugyancsak 2015-re 19,4 százalékra csökkent”.