Belföld

A valóságtól elrugaszkodó juttatások

A szociális támogatásokat bonyolítja, hogy a terület nem egy kézben összpontosul, hanem két államtitkársághoz tartozik

A szociális támogatások rendszere bonyolult, nehezen átlátható, és sok esetben néhány család vagy személy, akinek valóban létfontosságú lenne az igényelhető összeg, olyan külső megállapításoktól és döntésektől függ, amelyek nem fedik a konkrét élethelyzeteket. A dolgot bonyolítja, hogy a terület nem egy kézben összpontosul, mivel részben az egészségügyi, részben a szociális ügyekért felelős államtitkársághoz tartozik. Ez az összemosódás pedig nem csak a hivatali ügyekben, hanem az egészségügyi ellátásban is zűrzavart okoz.

menekultekAz ellátásban is zavart okozhat a segélyek átláthatatlan szabályozása (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)
Megvont pótlék


László tizenhárom éves, az agglomerációban él szüleivel és testvérével. Kis súllyal, fejletlenül született, az életéért hetekig, a látásáért hónapokig küzdöttek az orvosok. Utóbbit műtétek egész sorával is csak részlegesen sikerült megmenteni. A fiú most iskolába jár, de nem speciális intézménybe, hanem egy átlagos osztályba. A családja nem tartozik a tehetősek közé, de eddig legalább – mivel nagyfokú látássérült – magasabb összegű családi pótlékot kaptak, ám azt egyik hónapról a másikra megvonták. Amikor szülei rákérdeztek az okokra, azt a választ kapták, hogy csak annak jár támogatás, aki vak. László pedig nem az. Legalábbis nem százszázalékosan.

Fogyatékos jogszabályok

Az eset nem egyedi, és több, rendkívül aktuális problémára rávilágít. Mivel szinte minden napra jut egy olyan történet, amelyben rászorulók a szociális juttatások átláthatatlanságára, az ügyintézés irreális hosszára, a vélt vagy valós, nem feltétlenül méltányos elbírálásokra és a szűkös lehetőségekre panaszkodnak, összegyűjtöttük, hogy az érintettek hová és hogyan fordulhatnak, amennyiben a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kategóriába esnek, és támogatást igényelnének az államtól.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok magasabb összegű családi pótlékra jogosultak. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet rendelkezik. A magasabb összegű családi pótlék nem csak vakság, hanem a rendeletben meghatározott mértékű csökkentlátás esetén is megállapítható, ahogyan a korábbiakban is.

László még nem nagykorú, de számba vettük a hozzá hasonló, tizennyolcadik életévüket betöltött személyek lehetőségeit is. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján havi rendszerességgel járó fogyatékossági támogatásra az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, vagy állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos, feltéve, hogy állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá nem képes önálló életvitelre, vagy mások állandó segítségére szorul.

Szintén fontos tudni, hogy súlyos látási fogyatékosnak az ápolási díj és a fogyatékossági támogatás szempontjából az a személy minősül, aki kizárólag tapintó, halló életmód folytatására képes, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, célja azok segítése, akik a folyamatos gondozási tevékenységük miatt nem tudnak állandó munkát vállalni.

Elhúzódó folyamatok

További lehetőségként meg kell említeni a szintén nagykorú személyek által igénybe vehető rendszeres szociális segély nevű ellátást. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján – az aktív korúak ellátása keretében – rendszeres szociális segélyre jogosult a többi közt az is, aki egészségkárosodott személynek minősül (munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, aki legalább ötvenszázalékos egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az ötvenszázalékos mértéket, vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatást kap).

Tehát az ellátások megállapításához orvosi és egyéb szakhatósági papírokkal kell igazolni a fogyatékosság, betegség mértékét, amelynek alapján valaki jogosult lehet a támogatásra. Ahogy már az eddigiekből is kiderült, az egészségi állapot minősítése kérdésében a rehabilitációs szakigazgatási szerv, illetve a Nemzeti Rehabilitá­ciós és Szociális Hivatal jogosult szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást adni.
A Kormany.hu-n található tájékoztató szerint a kérelem elbírálásához – szociális segély esetén – szükséges az említett hivatalnak a munkaképesség legalább hatvanhét százalékos csökkenéséről, illetve a legalább ötvenszázalékos egészségkárosodásról, valamint az ötvenszázalékos mértékű egészségi állapot fennállásáról készült szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása.


Amennyiben a rendszeres szociális segélyt igénylő személy fogyatékossági támogatásra jogosult, akkor erre vonatkozóan a fogyatékossági támogatást folyósító szerv, azaz a Magyar Államkincstár igazolását kell benyújtania. Nem mellékes tény, hogy nem csak a rehabilitációs hivatal, hanem minden, a témához kapcsolódó szerv hivatalos válaszainak és elbírálásainak megküldési ideje minimum tizenöt, de inkább harminc nap, így akár hónapokig elhúzódhat a kérelmezési, igénylési folyamat, mire az ember a végére ér.
Erre valóban sokan panaszkodnak.

Fontos azonban tudni, hogy ha a „pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt” jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, tehát az igénylők visszamenőleg is megkaphatják a nekik járó támogatást.

Lefedő dokumentumok

A teljes procedúrához a rendszeres szociális segély esetében természetesen hozzátartoznak még egyéb, minden részletre kiterjedő, a vagyoni és családi helyzetet lefedő dokumentumok, amelyeket minden újítás és egyszerűsítés ellenére szintén nem egy-két nap beszerezni. A rendszeres szociális segély összege egyébként „a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete”, ez nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének kilencven százalékát, azaz 45 569 forintot.

Visszatérve a kérelmekhez: szükséges a fogyatékosságot vagy betegséget igazoló egészségügyi dokumentum kiadásához – amely a legfontosabb momentuma ezen ellátások igénylésének – még egy lépcsőfok, a háziorvos igazolása, aki már csak a „rehabilitációs hatóság szakvéleménye, a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény, vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján” adhatja ki a dokumentumot.

Határvonal hiányában

Jelen összeállítás azonban csak a terület egy kis szeletével foglalkozik.
A szociális támogatások rendszere bonyolult, átláthatatlan és sok esetben néhány család vagy személy, akinek valóban létfontosságú lenne az igényelhető összeg, olyan külső megállapításoktól és döntésektől függ, amelyek sokszor nem fedik teljes egészében a konkrét élethelyzeteket, így azok, akik az igénylési folyamaton végigmennek, olyan határterületekre esnek, ahol már nem jogosultak az egyes támogatásokra.

Mindez egyébként nem csak az anyagi juttatások területére, hanem az iskoláztatásra, nevelésre is igaz.

Itt van például László esete, aki – bár százalékokban és pontokban mérve éppen nem tartozik bele a „súlyosan fogyatékos” kategóriába –, mégis ugyanúgy élete végéig segítségre és ápolásra szorul, mint száz százalékban vak társai. A helyzetet bonyolítja, hogy a teljes terület nem egy kézben összpontosul, mivel részben az egészségügyi, részben a szo­ciális ügyekért felelős államtitkársághoz tartozik.

Ez az összemosódás pedig nem csak a hivatali ügyekben, hanem az ellátásban is zavart okoz, mivel nincs egy éles határvonal arra vonatkozóan, hogy kit, hol érdemes és lehet kezelni.