Belföld
A tét az, marad-e bűnös az altalaj
Döntést hoz hétfőn a táblabíróság a vörösiszapper jogorvoslati eljárásában
A rendszerváltoztatást követő évtizedek legsúlyosabb ipari katasztrófájának tíz ember esett áldozatul, kétszázhuszonhét súlyos sérültje is volt az ajkai iszapömlésnek, és négyszázötvenhét család ingatlana és ingóvagyona ment tönkre a hatalmas méretű természetkárosítás mellett – összegezte a vád képviselője fellebbezésében. Az ügyész szerint olyan súlyos eljárási hibák történtek a Veszprémi Törvényszék elsőfokú eljárásában, hogy a tényállás megalapozatlan, márpedig ennek alapján mentették fel Bakonyi Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját, továbbá az üzemeltetésben dolgozó tizennégy vádlottat.
A vád szerint a súlyos eljárási hibák kizárják azt, hogy a másodfokú jogorvoslati eljárásban a táblabíróság kiküszöbölje a hibákat. Az ügyész Raisz Iván szakértő kizárását is indítványozta, továbbá azt is, hogy a megismételt eljárásban a Veszprémi Törvényszék bíráit zárják ki elfogultság miatt. A védelem szerint viszont az ügyészség „előre kijelölte a bűnösöket”, az egy évig tartó nyomozás pedig „elnagyolt” volt. Ezt tette helyre a bíróság a bizonyítási eljárásban, amelyben megállapította, a gátszakadást az altalaj megcsúszása okozta, amely tervezési hiba miatt következett be.
A jogorvoslati eljárásban az ügyészség indítványt sem tett arra, hogy az első fokon kizárt, ám a Győri Ítélőtábla döntése alapján visszahelyezett három szakértőt újra meghallgassák. Mint ismert, a bíróság egy negyedik szakértő, Pálos László földmérnök szakértői véleményét is befogadta, ám őt már nem hallgatta meg a joghatóság. A kizárt, illetve még meg sem hallgatott szakértők szerint az iszapömlés oka a tározó túltöltése volt. Az elsőfokú bíróság a felmentő ítéletét egy olyan szakértő véleményére alapozta, aki eredetileg magánszakértőként a vádlottak védekezését segítette, s ezzel összefüggésben megbízási szerződést is kötött a Mal Zrt.-vel, így a megbízó utasításai és érdekében járt el. Később ezt a magánszakértőt rendelte ki a bíróság, s így az ügyész szerint súlyosan elfogult szakértői véleményre alapozta felmentő ítéletét.
A vád szerint a súlyos eljárási hibák kizárják azt, hogy a másodfokú jogorvoslati eljárásban a táblabíróság kiküszöbölje a hibákat. Az ügyész Raisz Iván szakértő kizárását is indítványozta, továbbá azt is, hogy a megismételt eljárásban a Veszprémi Törvényszék bíráit zárják ki elfogultság miatt. A védelem szerint viszont az ügyészség „előre kijelölte a bűnösöket”, az egy évig tartó nyomozás pedig „elnagyolt” volt. Ezt tette helyre a bíróság a bizonyítási eljárásban, amelyben megállapította, a gátszakadást az altalaj megcsúszása okozta, amely tervezési hiba miatt következett be.
A jogorvoslati eljárásban az ügyészség indítványt sem tett arra, hogy az első fokon kizárt, ám a Győri Ítélőtábla döntése alapján visszahelyezett három szakértőt újra meghallgassák. Mint ismert, a bíróság egy negyedik szakértő, Pálos László földmérnök szakértői véleményét is befogadta, ám őt már nem hallgatta meg a joghatóság. A kizárt, illetve még meg sem hallgatott szakértők szerint az iszapömlés oka a tározó túltöltése volt. Az elsőfokú bíróság a felmentő ítéletét egy olyan szakértő véleményére alapozta, aki eredetileg magánszakértőként a vádlottak védekezését segítette, s ezzel összefüggésben megbízási szerződést is kötött a Mal Zrt.-vel, így a megbízó utasításai és érdekében járt el. Később ezt a magánszakértőt rendelte ki a bíróság, s így az ügyész szerint súlyosan elfogult szakértői véleményre alapozta felmentő ítéletét.