Belföld
A szocialisták pozícióik visszafoglalását akarják
Hétértékelő. Az ellenzéki pártok összefogósdijának újabb fordulatairól azt mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, hogy rosszabbul állnak, mint négy éve
Jól döntött Áder János államfő, hogy április 8-ára tűzte ki a parlamenti választás időpontját, így a lehető leghamarabb eldől a verseny — mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Rámutatott: 2014-ben éppen ezekben a napokban született megegyezés a „demokratikus” ellenzék oldalán az összefogásról, most az érintett pártok támogatottsága is kisebb, mint akkor, és továbbra is rengeteg a nyitott kérdés, vagyis elmondható: rosszabbul állnak, mint négy éve.
Karácsony Gergely az új Fodor Gábor, nem szokatlan a magyar politikában az a sok fordulat, amit ő csinál. Jó a taktikai érzéke, erős a túlélési ösztöne, mondhatni, megtalálja a mandátumot – mondta az elemző, hozzátéve, a szocialisták a Párbeszéd kvázi felemelésével azért „mennek le kutyába”, hogy ne kelljen lejjebb menniük. Botka László bukása után ugyanis a Gyurcsány-féle DK átvette a stafétát, az lett a „legösszefogáspártibb”, míg a Karácsonnyal, illetve a Liberálisokkal való kiegyezéssel az MSZP visszavette ezt a pozíciót. Kiszelly elismerte, gondot jelenthet a párton belül: ahogy korábban az egyéni körzetekről való DK-s paktumnál, úgy ehhez is számos további pozíciót kellett feladni, illetve átengedni. Emiatt lehet némi csalódottság egyesekben, ám ez a lépés szükséges volt ahhoz, hogy Gyurcsányék „ne nőjenek a fejükre”. Vagyis ez egy „édes ár” ahhoz képest, hogy a DK lenne a legerősebb formáció a balos térfélen.
Ráadásul Karácsony néhány hónapig fog csak szerepelni, aligha hagyja ott a zuglói polgármesteri széket, parlamenti pozíciót nem vesz el a szocialistáktól. A csepeli körzet miatti keménykedés a látványosan csalódott Együtt-tel ugyanakkor fontos, hiszen a töredékszavazatok nyomán hasznosítható kompenzáció miatt az MSZP nem tehet újabb engedményeket a „legkisebbeknek”, éppen azok rovására akarnak tovább erősödni a nagyok. Jól mutatja ezt az is, ahogy a DK megszabadult a Bokros-féle MoMától. Ez már matematika, a hatalmi harc része – vetette fel a szakértő. Összefoglalóan: Gyurcsány most újra bajban van, még az önálló frakció lehetősége is veszélybe került.
Azzal kapcsolatban, hogy a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom ismét színre lépett, és ha nem is negyven, de tíz körzetben hozzájárulna a megfelelő ellenzéki jelölt kiválasztásához, az elemző azt mondta, ez kvázi a fővárosi liberális értelmiség hangja. Gulyásék ebben, a V18 elnevezésű csoport a közös program kialakításában nyújtana kéretlen segítséget. Ami a kiválasztott körzeteket illeti, „kifilézték maguknak” az érdekesebbeket, így valamennyi érintett pártot meg tudják szólítani. Mondhatni, oda böknek, ahol fáj.
A Jobbik nem lesz mártír, nem jött jól neki az Állami Számvevőszék büntetése – véli az elemző. Szerinte ez a fejlemény is csak arra emlékezteti a közvéleményt, hogy korábban Simicskától kapott bizonyos plakátkedvezményeket. Vagyis csak a „közelséget” erősíti egy oligarchához. Másrészt nem látszik, hogy tömegek adakoznának, ráadásul kevesen tüntettek értük. Ennek lehetséges oka egyébként nyilván az, hogy az új irányvonal „se hús, se hal”, a törzsközönség kiábrándult, az újabbak pedig erőt akarnak érezni. Ők ugyanis protestszavazók, akik, ha csalódnak, vissza is térhetnek az ismét erősödő baloldalhoz – részletezte.
Időt nyertünk azzal, hogy húzódnak a német koalíciós tárgyalások – tért rá az európai fejleményekre Kiszelly, aki szerint azzal, hogy végül Angela Merkel, Horst Seehoffer és Martin Schulz fogott kezet, kvázi „kifutó generáció” alakíthat kormányt, ami azt vetíti előre, hogy a pangás időszaka következik. Közben a németek aggódnak a lecsúszástól, vagyis a nyugatiak gyengülnek vagy stagnálnak, mi meg erősödünk, ráadásul az eurózóna déli része ismét komoly válságba kerül.
Ami a Soros-tervvel kapcsolatos kormányzati, újabban az önkormányzatok szintjén is erősödő kommunikációt illeti, az elemző szerint az „élet mindig bekopog az ablakon”. Németországban ugyanis hamarosan indul a bevándorlók családegyesítése, tízezrével érkeznek majd a migránsok Európába, a tavasszal újabb tömegek indulhatnak el felénk, a márciusi olasz választások is visszahozzák a témát, illetve az NGO-k átláhatóságának kérdését, ráadásul Brüsszelben ismét szóba kerül a kvótaterv. Közben az ellenzék hajtogathatja, hogy gumicsontról van szó – jegyezte meg Kiszelly.
Szólt a román kormányfő botrányos, a székelyeket akasztással fenyegető nyilatkozatáról is, rámutatva, a korrupció törvényesítésén dolgozó kormány csak el akarja terelni a figyelmet magáról azzal, hogy ismét „belerúg a magyarokba”.
Karácsony Gergely az új Fodor Gábor, nem szokatlan a magyar politikában az a sok fordulat, amit ő csinál. Jó a taktikai érzéke, erős a túlélési ösztöne, mondhatni, megtalálja a mandátumot – mondta az elemző, hozzátéve, a szocialisták a Párbeszéd kvázi felemelésével azért „mennek le kutyába”, hogy ne kelljen lejjebb menniük. Botka László bukása után ugyanis a Gyurcsány-féle DK átvette a stafétát, az lett a „legösszefogáspártibb”, míg a Karácsonnyal, illetve a Liberálisokkal való kiegyezéssel az MSZP visszavette ezt a pozíciót. Kiszelly elismerte, gondot jelenthet a párton belül: ahogy korábban az egyéni körzetekről való DK-s paktumnál, úgy ehhez is számos további pozíciót kellett feladni, illetve átengedni. Emiatt lehet némi csalódottság egyesekben, ám ez a lépés szükséges volt ahhoz, hogy Gyurcsányék „ne nőjenek a fejükre”. Vagyis ez egy „édes ár” ahhoz képest, hogy a DK lenne a legerősebb formáció a balos térfélen.
Ráadásul Karácsony néhány hónapig fog csak szerepelni, aligha hagyja ott a zuglói polgármesteri széket, parlamenti pozíciót nem vesz el a szocialistáktól. A csepeli körzet miatti keménykedés a látványosan csalódott Együtt-tel ugyanakkor fontos, hiszen a töredékszavazatok nyomán hasznosítható kompenzáció miatt az MSZP nem tehet újabb engedményeket a „legkisebbeknek”, éppen azok rovására akarnak tovább erősödni a nagyok. Jól mutatja ezt az is, ahogy a DK megszabadult a Bokros-féle MoMától. Ez már matematika, a hatalmi harc része – vetette fel a szakértő. Összefoglalóan: Gyurcsány most újra bajban van, még az önálló frakció lehetősége is veszélybe került.
Azzal kapcsolatban, hogy a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom ismét színre lépett, és ha nem is negyven, de tíz körzetben hozzájárulna a megfelelő ellenzéki jelölt kiválasztásához, az elemző azt mondta, ez kvázi a fővárosi liberális értelmiség hangja. Gulyásék ebben, a V18 elnevezésű csoport a közös program kialakításában nyújtana kéretlen segítséget. Ami a kiválasztott körzeteket illeti, „kifilézték maguknak” az érdekesebbeket, így valamennyi érintett pártot meg tudják szólítani. Mondhatni, oda böknek, ahol fáj.
A Jobbik nem lesz mártír, nem jött jól neki az Állami Számvevőszék büntetése – véli az elemző. Szerinte ez a fejlemény is csak arra emlékezteti a közvéleményt, hogy korábban Simicskától kapott bizonyos plakátkedvezményeket. Vagyis csak a „közelséget” erősíti egy oligarchához. Másrészt nem látszik, hogy tömegek adakoznának, ráadásul kevesen tüntettek értük. Ennek lehetséges oka egyébként nyilván az, hogy az új irányvonal „se hús, se hal”, a törzsközönség kiábrándult, az újabbak pedig erőt akarnak érezni. Ők ugyanis protestszavazók, akik, ha csalódnak, vissza is térhetnek az ismét erősödő baloldalhoz – részletezte.
Időt nyertünk azzal, hogy húzódnak a német koalíciós tárgyalások – tért rá az európai fejleményekre Kiszelly, aki szerint azzal, hogy végül Angela Merkel, Horst Seehoffer és Martin Schulz fogott kezet, kvázi „kifutó generáció” alakíthat kormányt, ami azt vetíti előre, hogy a pangás időszaka következik. Közben a németek aggódnak a lecsúszástól, vagyis a nyugatiak gyengülnek vagy stagnálnak, mi meg erősödünk, ráadásul az eurózóna déli része ismét komoly válságba kerül.
Ami a Soros-tervvel kapcsolatos kormányzati, újabban az önkormányzatok szintjén is erősödő kommunikációt illeti, az elemző szerint az „élet mindig bekopog az ablakon”. Németországban ugyanis hamarosan indul a bevándorlók családegyesítése, tízezrével érkeznek majd a migránsok Európába, a tavasszal újabb tömegek indulhatnak el felénk, a márciusi olasz választások is visszahozzák a témát, illetve az NGO-k átláhatóságának kérdését, ráadásul Brüsszelben ismét szóba kerül a kvótaterv. Közben az ellenzék hajtogathatja, hogy gumicsontról van szó – jegyezte meg Kiszelly.
Szólt a román kormányfő botrányos, a székelyeket akasztással fenyegető nyilatkozatáról is, rámutatva, a korrupció törvényesítésén dolgozó kormány csak el akarja terelni a figyelmet magáról azzal, hogy ismét „belerúg a magyarokba”.