Belföld
A szeretet parancsa a migráció tükrében
A bevándorlás valós okának orvoslását tekintsük fő feladatnak, hogy a helyben lakáshoz való jog, ami a szülőföldön maradást jelenti, sehol ne sérüljön – mondta a KÉSZ elnöke
– Hogyan kell értelmezni Ferenc pápa bevándorlókkal kapcsolatos szavait olyan esetekben, amikor az Európába betelepült migránsok olyan terrorcselekményeket követnek el, amelyeknek számos halálos áldozatuk van?
– Akik terrorcselekményt követnek el, bűnösök, a legnagyobb bűnt követik el, amikor emberéleteket oltanak ki. Éppen az ő bűnük miatt alakult ki és vált sajnos általánossá az elmúlt időben a migránsok irányába megmutatkozó ellenérzés, sok esetben a gyűlölet. A migránsok többsége vagy valóban háborús területről érkezett menekült vagy gazdasági értelemben menekülő, jobb életet kereső ember. Az ellenük irányuló gyűlölet miatt nevezi Ferenc pápa – Assisi Szent Ferenc szavait idézve – fivéreknek, nővéreknek, azaz testvéreknek őket. Vajon Jézus Krisztus követőjeként mondhatna-e mást a pápa? Ha mást mondana, jogosan kérnék számon rajta az irgalmas szamaritánus ellenséget is szerető, sőt segítő példáját. Innen nézve értjük meg azt, hogy Ferenc pápa szavainak teljes összhangban kell lenniük az evangéliummal. Magyarország ezen a területen fontos lépéseket tesz: segítsünk saját hazájukban ezeken az embereken, hogy el se kelljen indulniuk. Építsük ott újra a házaikat, intézményeiket, templomaikat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett gyűjtés nagyon sok embert adakozásra indított.
– Ferenc pápa sokszor tér ki arra, hogy ugyanolyan jogok illetik meg az Európába érkező menekülteket, mint az itt élőket. Hogyan értelmezhetők ezek a gondolatok, amikor azoknak a jogairól van szó, akik itt élnek és iszlám vallású (akár többgenerációs) bevándorlók áldozatául esnek?
– Az iszlám vallású terroristák miatt nem ítélhetünk el egymilliárd muszlim hívőt. A jogokat tekintve mérvadó a Katolikus Egyház Katekizmusa: „A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi. A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.” (KEK 2241.) Ez a tanítás nem változott sem a befogadó, sem a befogadott vonatkozásában. Ferenc pápa felelőssége elsősorban a lelkek üdvösségére vonatkozik, ez pedig arra indítja, hogy a gyűlölettől és ellenségeskedéstől óvjon.
– Az üldözött keresztények védelmében és érdekében miért ejt például Ferenc pápa is jóval kevesebb szót?
– Úgy tapasztalom, hogy a mai kor keresztényüldözésének tragédiája hangsúlyosan jelen van az egyházban és a magyar társadalomban. A közelmúltban Rétvári Bence államtitkár találkozott Rómában Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék külügyminiszterével. Az érsek a Hungary Helps programot példaértékűnek nevezte, mert visszaadja a reményt az otthonukat elhagyni kényszerülteknek, hogy szülőföldjükre visszatérve építsék újra az életüket. Elismeréssel beszélt a tettekről, mint a magyar egyházi és állami támogatások, ösztöndíjak, települések és templomok újjáépítése, egészségügyi és humanitárius segítség. Fontos közös állami és egyházi találkozások jöttek létre Budapesten az érintett közösségek egyházi vezetőivel, amelyek közel hozták számunkra a mai keresztényüldözés fájdalmát és tették személyessé a kapcsolatokat.
– Európai keresztényként milyen konzekvenciákat érdemes levonni Ferenc pápa menekültekkel kapcsolatos kinyilatkoztatásaiból?
– Most a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy Jézus Krisztus tanítását, szeretet parancsolatát – amely az ellenség szeretetét is magába foglalja – mennyivel könnyebb békében megélni, mint hűséges lenni hozzá a háború és a terrorizmus idején. Ferenc pápa a dobott kőre kenyérrel reagált, amit a világban nagyon sokan elismeréssel fogadtak, mert a kereszténység sosem háborús ellenség. Sajnos az iszlám kicsiny, de radikális csoportja újra követ dob, amikor Olaszországot és a Vatikánt fenyegeti terrortámadással. A megnyilatkozások arra is ráirányítják a figyelmet, hogy a migráció valós okának orvoslását tekintsük fő feladatnak, hogy a helyben lakáshoz való jog, ami a szülőföldön maradást jelenti, sehol ne sérüljön. Az is fontos, hogy hitünk hűséges legyen, és ne inogjon meg összeesküvés-elméletek és torzított hírek hallatán. A végső konzekvencia pedig az Istenhez fordulás az imádságban.