Belföld
A szegregációról vitázunk Brüsszellel
Törvénymódosítással nyugtatná meg a kormány az Európai Bizottságot, ám a minőségi oktatás követelményéről nem mond le
A vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vezethet etnikai alapú, tiltott megkülönböztetéshez, illetve a nemzetiségi oktatás az állami oktatással megegyező, átlagos színvonalon kell, hogy biztosítsa az ismeretátadást. Ezeket rögzítené a parlament által már tárgysorozatba vett törvénymódosítással az Igazságügyi Minisztérium. Kormányzati forrásaink szerint különösen az utóbbi kitétel jelzi: a kabinet nem szándékozik meghátrálni az iskolai szegregáció kapcsán Brüsszellel kirobbant jogvitában.
Ismeretes, Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő panasza nyomán indult hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárás a roma gyermekek vélt elkülönítése okán. A kiindulási alap a nyíregyházi görögkatolikus iskola ügye, amelynek során jogvédő szervezetek pert indítottak az intézmény bezárása érdekében, mondván, sérült az egyenlő bánásmód elve. Arra hivatkoztak, hogy szinte csak a Huszár-telepi roma gyermekeket oktatják, s bár csak ők laknak a környéken, ez mégis elkülönítés, inkább egy távolabbi intézménybe kellett volna buszoztatni őket. A Kúria végül kimondta: nincs szó jogellenes szegregációról. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, ráadásul nem is konkrétan a nyíregyházi eset miatt, Brüsszel eljárást indított a hazai jogszabályi környezet miatt. Így született az említett módosító javaslat, amelyet ellenzéki sajtóorgánumok beismerésként és hátraarcként értelmeztek. Ugyanakkor, ahogy arra az előterjesztés indoklása is kitér, nincs szó többről, mint a „joggyakorlat megfelelő orientálása és egységesítése érdekében a hatályos jogban is meglévő garanciális rendelkezések részletesebb” kibontásáról, értelmezésük kifejtéséről. Elfogadása esetén már jövő januárban életbe lépne a törvény.
Az ezzel kapcsolatos, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény ugyanakkor megerősíti: a kormány továbbra sem támogatja a szegregációt, és határozottan fellép az olyan jelenségekkel szemben, amelyek hátráltatják a gyermekek iskolai és egyéni fejlődését. Ezért is érthetetlen az Európai Bizottság által indított eljárás, s különösen az, hogy Brüsszel nem a konstruktív megoldást választja, a „kormány tájékoztatását érdemi vizsgálat nélkül utasította el”. A cél továbbra is a színvonalas közneveléshez való hozzáférés biztosítása minden társadalmi rétegből érkező gyermek számára – tisztázta a tárca, leszögezve: a szabad iskolaválasztás vívmányáról nem mond le.