A szakma új javaslata a háziorvosi ügyelet tehermentesítéséért

Javítani kell a háziorvosi ügyelet finanszírozási rendszerén – véli a szakma (Fotó: MH)

Évente huszonhétezer olyan esetet látnak el a háziorvosi ügyeletek, amelyeket a mentőszolgálat ad át nekik, tizenháromezer alkalommal adnak tanácsot az őket hívó betegeknek, kilencezer halotti bizonyítványt állítanak ki, és látleletet készítenek – olvasható a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján, ahol Rédei József nyilatkozott arról, hogy a háziorvosi ügyeletek jelentős terhet vesznek le a sürgősségi betegellátó osztályok (sbo) és a mentőszolgálat válláról. A Sürgősségi Egészségügyi Magánszolgáltatók Országos Egyesületének elnöke kitért arra is, hogy tavaly az alapellátók ügyeletben hétszázhúszezres betegforgalmat bonyolítottak le, kétszázhetvenötezer alkalommal hívták őket lakásra, ambulánsan pedig négyszázhetvennégyezer esetet láttak el.

Rédei József szerint az ellátórendszernek igen fontos, de finanszírozásában mellőzött pillére a háziorvosi ügyelet, amely „szűrő szerepet” lát el. Közölte, a fentebb felsorolt adatok alátámasztják, ha nem működnének ezek a szolgálatok, akkor „az óriási betegforgalom visszaszállna a rendszer egyébként is erősen igénybe- vett ellátóira”.

Felsorolta, háziorvosi szakvizsgával harminc, belgyógyászati szakvizsgával tíz, sebész, illetve intenzív szakorvosi vizsgával pedig négy-négy százaléka rendelkezik az alapellátásban ügyelőknek. Hozzátette, a személyi minimumfeltételek szigorításában az egyik értelmetlen pont, hogy neurológusok (ideggyógyászok) nem, de például pulmonológusok (tüdőgyógyászok) vállalhatnak alapellátási ügyeletet. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy míg korábban harmincból húsz háziorvos vállalt ügyeletet, most harmincból jó, ha öt vállalkozik erre. Egyrészt van egy réteg, amely évtizedekig ügyelt, és annyira elfáradt, hogy egy hétvégi százezer forintos díjazás sem vonzó számára, de mindenképpen visszavetette a háziorvosok szerepvállalását a praxisfinanszírozás kétszeri emelése is, noha más szempontból jótékony hatású. Ugyanis aki eddig egzisztenciális okokból vállalta a pluszmunkát, már nem kényszerül rá.

Az elnök szerint fontos szerepe van az alapellátási ügyeletnek, ezért megerősítése, fejlesztése, megfelelő finanszírozása szükséges. Továbbá szorgalmazza, hogy az érintettek „egy asztalhoz üljenek”, hiszen a szakma érdeke az együttműködés, az egymásnak ellentmondó, életképtelen jogszabályok áttekintése, párbeszéd a szakállamtitkársággal.

Éger István aggodalmát fejezte ki

Sem a szolgáltatóktól, sem a Magyar Kórházszövetségtől nem érkezett olyan jelzés az egészségügyi államtitkársághoz, amely a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által felvetett problémára irányul – írta válaszában a humántárca az Index kérésére arra a levélre, amelyet Éger István MOK-elnök küldött Balog Zoltán tárcavezetőnek. Ebben a sürgősségi ellátás körüli problémákra hívta fel a figyelmet, a területen ugyanis súlyos az orvoshiány: „országosan hatszáz szakképzett orvosra lenne szükség az sbo-kon, azaz a sürgősségi betegellátó osztályokon, ehhez képest jelenleg csak száznegyven dolgozik a területen”.