Belföld
A szabadság szárnyaszegett vándorai
Idén volt olyan nap, amikor a déli határszakaszon csoportosan több mint ezerötszáz ember lépte át a zöldhatárt illegálisan
A menekültügynek álcázott megélhetési bevándorlás évek óta elmaszatolt probléma az Európai Unióban. Azokban az országokban – így Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban –, amelyekben már korábban megjelent, évek óta torlódnak egymásra az orvoslásra váró kérdések, tüneti kezeléssel.
Magyarországon a menekültügyi kérelmezők nyolcvan százaléka tűnik el a hatóság szeme elől az eljárás alatt. Ők a schengeni övezeten belül rendszerint Ausztriát és Németországot célozva továbbutaznak.
A schengeni határ ebben az összefüggésben nem óv, hanem védtelenséget jelent, hiszen az uniós szabályok alapján a „menekültet” visszaadják annak a tagállamnak, amelynek határán keresztül érkezett az illető, sok esetben családostól az unióba. Ilyenkor a már korábban megkezdett menekültügyi eljárást elölről kell kezdeni, a kérelem elbírálásáig az adott országnak kell gondoskodnia az ellátásról.
Magyarországra másfél hónap alatt 24 ezer menekült érkezett (tavaly 42 ezer), napi ellátásuk négyezer-ötszáz forintba kerül, s sok esetben hónapokig tart. Ez indokolja a kormány kezdeményezését olyan – az európai menekültpolitikától eltérő – felhatalmazásra, amely szerint az illegális határátlépőket a magyar hatóságok őrizetbe vehetnék, rövid ideig fogva tarthatnák, és amint lehet, azonnal kitoloncolnák őket. Ez alapvetően ugyanis határőrizeti kérdés, s nem menekültügy, azt a kérelmezők döntő többsége visszaélésszerűen alkalmazza – hangzott el a közelmúltban egy tájékoztatón az ORFK határrendészeti főosztályvezetőjétől, Vas Gizellától.
A hatályos uniós szabályok alapján tizenkét órája van a rendészetnek az előállítás után arra, hogy tisztázza a határsértő státusát, ám a menekültügyi kérelem elbírálásához nem tizenkét óra, tizenkét nap, sokszor hónapok sem elegendők. Sok „zöldhatáros bevándorló” ugyanis eleve okmány nélkül érkezik, a személyazonosítás pedig ilyen rövid idő alatt megoldhatatlan.
A genfi egyezmény értelmében a menekültkérelmet benyújtót tizenkét óra után át kell adni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH), amely dönt arról, kit vesz őrizetbe, s ki az, aki szabadon mozoghat. A hivatal kapacitásai végesek, kétezer embert tud elhelyezni. Az idén volt olyan nap, amikor a déli-határszakaszon több mint ezerötszáz ember lépte át a határt illegálisan.
Aki pedig szabadon mozog, hiába határozzák meg tartózkodási helyét, zsebében rövidesen egy Budapest–München vonatjegy lapul – hangzott el a tájékoztatón. Ez az oka annak, hogy a határrendészet rendkívüli módon megerősítette a mélységi ellenőrzést, ám mint azt belügyminiszter megfogalmazta, „a rendőrség tartalékai kimerülőben vannak”.
Egy nap alatt kétszáznál több határsértőt és két embercsempészt fogtak el
Folyamatos a nyomás az országon
LMA
Száznegyvenhárom határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök kedden Csongrád megye déli részén – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap az MTI-t.
A határsértők közül ötvenegyen vallották magukat koszovóinak, a többiek Szíriából, Törökországból, Afganisztánból, Irakból és Iránból érkeztek.
A határsértők menedékkérelmet nyújtottak be.
Az elmúlt 24 órában tiltott határátlépés miatt kétszázhuszonnégy embert fogtak el, további két fővel szemben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – közölte honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság. Utóbbi két férfi szerb állampolgárságú, s egyikükkel szemben beutazási és tartózkodási tilalom van érvényben.
A két szerb sofőrrel szemben – őrizetbe vételük mellett – a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya embercsempészés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A rendőrség kezdeményezte az érintettek előzetes letartóztatását. Ugyancsak a végekről érkezett hír, hogy elfogatóparancs volt érvényben azzal a román állampolgárral szemben, akit a Biharkeresztesi Határrendészeti Kirendeltség rendőrei fogtak el Ártándon.
A kormány biztosítja a működés létfeltételeit a menekültügyi központnak
Ingatlan az ENSZ főbiztosságának
KD
Döntött a kormány az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága budapesti Globális Szolgáltató Központjának és Globális Képzési Központjának bővítéséhez szükséges ingatlan biztosításáról, valamint a meglevő irodaépület helyzetének rendezéséről – derül ki a Magyar Közlönyben ismertetett határozatból. Ennek megfelelően 2025-ig ingyenesen a szervezet részére biztosítanak egy fővárosi, az Ipoly utcában található irodaépületet. A döntés értelmében a költségvetés a szükséges forrásokkal hozzájárul a központ bérlési és üzemeltetési költségeihez.
A főbiztos hivatala 1989 óta működik Magyarországon, a kezdeti időszakban elsősorban a kormányt segítette a nemzetközi menekültjoggal harmonizált nemzeti jogszabályok megalkotásában, valamint a menekültellátó infrastruktúra kiépítésében. Jelenleg „szoros kapcsolatokat ápol és együttműködik a kormányzati és civil szféra érdekelt szereplőivel, ez az együttműködés számtalan formát ölthet, beleértve a közös projektek megvalósítását, kölcsönös oktatást és regionális tanulmányutakat, közös felméréseket és tanulmányokat”.