Belföld

A sürgősségi ellátás adja a centrumkórház magját

Tamás Róbert: Az egyik legnagyobb és legfontosabb feladat a Podmaniczky utcai telephely átköltöztetése, és szeretnénk, hogy két helikopter-leszállóhely is rendelkezésre álljon

Az Egészséges Budapest Program részeként átalakul a főváros ellátási lánca, amelynek egyik központi eleme az észak-pesti régiót ellátó Honvédkórház lesz. Tamás Róbert dandártábornok, orvosigazgató lapunknak elmondta, az infrastrukturális elemek mellett a legkomolyabb feladat lesz biztosítani az orvosok és a szakdolgozók megfelelő létszámát. Beszélt arról is, az intézmény óriási kapacitással működik, nemrég egy pár órás leállás alatt huszonkét másik kórház tudta átvenni a feladatait.

Tamás Róbert 20171026
Az átalakítások költségét százmilliárd forintra becsüli az orvosigazgató (Fotó: Ficsor Márton)

– Az Egészséges Budapest Program alapján az észak-pesti régió centrumkórháza a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház lesz. Milyen változásokat hoz ez az ellátásszervezésben?

– A fővárosban jelenleg a mi intézményünk a legnagyobb, van több olyan ellátás, amelyet csak a Honvédkórházban kaphatnak meg a betegek. Ezen a centrumkórházzá válás nem sokat változtat. Csak nálunk működik olyan sürgősségi központ, amely a harminchét szakmára lebontva – a gyermekellátás kivételével – gyakorlatilag minden szakterületet ellát az év háromszázhatvanöt napján. A feladatunk jelenleg kettős: a sürgősségi beavatkozások mellett a területi ellátási kötelezettség alapján az észak-budapesti és észak-közép–magyarországi lakosság ellátását is mi végezzük. Több feladat azonban bőven túlnyúlik a regionális ellátási körzeten, például a plasztikai sebészetben vagy a kardiológiában. De hozzánk tartoznak a katonák, a rendőrök, egyéb rendvédelmi szervezetek állományának tagjai, és már a kéményseprők is. Át kellett vennünk az egykori MÁV Kórház feladatait is, ami a cég nyolcvanezer dolgozójának ellátását is jelenti.

– Melyek azok a hiányzó szakterületek, amelyeket újonnan kell megszervezni a majdani centrumkórház felállásához?

– Óriási feladatot vállaltak a döntéshozók az Egészséges Budapest Programmal, vagyis az EBP-vel, az átszervezés lényege ugyanis éppen az, hogy a centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosi szakma helyet kapjon. Ehhez először is át kellett tekinteni a jelenlegi állapotokat. A Honvédkórházban ahhoz, hogy az ellátási palettánk teljes legyen, még ki kell alakítanunk az onkológiai és a sugárterápiás részleget, de szükségünk van PET CT berendezésre is, mert elengedhetetlen, hogy egy ekkora intézetben legyen ilyen. Le kell fednünk a kardiológia és a szívsebészet teljes repertoárját, az idegsebészetet és a neurointervenciót, vagyis a stroke ellátásának egész spektrumát. Ezek mellett pedig a legnagyobb kérdéskör a transzplantáció, ami azért érdekes, mert az európai átlag szerint minden tizenötmillió emberre kellene egy ilyen specifikus centrumot működtetni. Ez tehát Magyarországon bőven teljesül. De a hematológiában is vannak olyan képességeink, amelyek máshol az országban nem érhetők el. Ezekhez kell majd csatlakoznia a transzplantációs részlegnek.

– Nem elhanyagolható szempont a dolgozók kérdése, a Dobogóra tervezett vadonatúj centrumot például úgy, ahogy van, orvosokkal, szakdolgozókkal kell megtölteni, ám ez érvényes az osztályokkal bővülő Honvédkórházra is. A humánerőforrás-állomány az egészségügyben jelenleg is hiányos. Hogyan fogják ezt megoldani?

– Az lesz az egyik legkomolyabb feladat, hogy az egyes területeken biztosítsuk az orvosok és a szakdolgozók megfelelő létszámát. Amikor megterveztük az EBP orvosszakmai részét, a szakemberállomány kérdését is folyamatosan napirenden tartottuk. Így tehát kiszámoltuk, hogy az egyes szakterületre és a megfelelő ágyszámra hány kollégára van szükség feladatarányosan. Az erről szóló elképzelés már az EBP vezető testülete előtt van. Nálunk minimum tízszázalékos bővítésre lenne szükség, jelenleg csaknem négyezer dolgozónk van.

– Milyen logika mentén alakítják ki az új rendszert?

– Az átszervezés alapja a sürgősségi ellátás újragondolása. Jóformán minden ezt szolgálja majd. A koncepció az, hogy amikor beérkezik hozzánk a beteg, akár légi úton, akár szárazföldön, a centrumon keresztül jusson el a számára megfelelő helyre. A sürgősségi ellátás mellett ezért ott kell lennie a diagnosztikának és rögtön a terápiás diagnosztikának is. Emellett kéznél kell lennie a központi intenzívnek és a műtőnek is. Ezeken kívül pedig sürgősségi sorrendben helyezkedik majd el a sebészet, a traumatológia és az idegsebészet.

– Az épületek, eszközök szempontjából hogyan bővül az intézmény?

– A fejlesztési szükségletek között van a párhuzamosságok megszüntetése, az alulkapacitált területek feltöltése, az új szakmák kialakítása, mindehhez új épületrészekre és eszközökre is szükség van. Az eredeti koncepció szerint csak a fekvőbetegrészleg újult volna meg, de egy akkora intézmény esetében, mint a Honvédkórház, nem lehet kihagyni a fejlesztésből a járóbeteg-ellátást és az egynapos sebészetet sem. A legnagyobb problémát egyébként számunkra – és a legtöbb más kórház számára is – a krónikus ellátás megoldása jelenti. Nem kapcsolódik szorosan az EBP-hez, de a Honvédkórház specialitása a hon- és rendvédelmi feladatok mellett a katasztrófahelyzetek kezelése is, a tömeges sérültellátás, valamint a védett személyek, állami vezetők ellátása. Így amikor egy centrumkórház kialakítását tervezzük, ezeket a feladatokat mind számba kell vennünk. Az egyik legnagyobb és legfontosabb feladat a Podmaniczky utcai telephely átköltöztetése, és szeretnénk, hogy két helikopter-leszállóhely is rendelkezésre álljon.

– Az EBP-elképzelés szerint a centrumkórházakhoz társkórházak csatlakoznak majd, amelyek így alkotnak egységes ellátási hálót. A Honvédkórház esetében hogyan fog ez kinézni?

– Az észak-pesti régióban társkórházként csatlakozik hozzánk a Szent Margit Kórház, az Irgalmasrendi Kórház bizonyos feladatrendszerei, a Jávorszky Ödön, a Flór Ferenc és az Uzsoki Kórház. A Bethesda Gyermekkórházzal is együttműködésben leszünk, ez az ellátástípus azonban sosem tartozott az intézményünkhöz. Összesen harminchét szakterület összehangolását kell megoldani területi lefedettség szerint minden centrumkórházban, így nálunk is. Jelenleg a kardiológiának például teljesen más területi egységeket kell ellátnia, mint a traumatológiának vagy az égési osztálynak, de a krónikus belgyógyászatnak is. Ez nem jó, ma már szinte követhetetlen, hogy melyik beteg hol lakik, hova tartozik. Ahhoz, hogy ez az állapot megszűnjön és normalizálódjon a helyzet, az egész területi ellátási kötelezettségi rendszert át kell alakítani.

– Milyen szerepük lesz a társkórházaknak?

– Erősen involválódniuk kell majd a centrumkórházak életébe. Így ez nemcsak formális együttműködést jelent majd, hanem a napi munkában való aktív kapcsolatot is. El kell látnunk egy egész régiót. Önmagában már az is hatalmas előrelépés lenne, ha elérhetnénk, hogy a sürgősségi ellátás csak a centrumkórházakban történjen Budapesten.

– Hogyan változnak majd az ágyszámok a Honvédkórházban az átalakítás során?

– A Honvédkórházban jelenleg 1128 ágyon látunk el betegeket. A cél az, hogy 1597 ágyra bővüljünk. Ennek része két olyan szakterület, ami a finanszírozás szempontjából elkülönül, vagyis a kúraszerű ellátások és az egynapos sebészet. Tehát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, vagyis a NEAK – amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódjaként működik – által elszámolható ágyak száma csaknem 1530 lesz.

– Összességében mi a becslése, mikorra állhat fel centrumkórházként az intézmény?

– Ezt ma még nem lehet pontosan megmondani, nagyban befolyásolja ezt a gazdasági helyzet, de a döntéseket a politikusok hozzák meg. Budapestnek nagy szüksége van arra a fejlesztési forrásra, amit az elmúlt években a vidéki egészségügy már megkapott. Bízom benne, hogy a következő öt-nyolc évben megvalósulhatnak a tervek. A Honvédkórházban az átalakításokhoz mintegy százmilliárdos költségvetésre lesz szükség.

– Ugyan nem az EBP-hez kapcsolódva, de nemrég egy új részleggel is bővült a Honvédkórház, klinikai farmakológiai vizsgálóhely működik, amely kifejezetten a daganatos betegségek kezelésére koncentrál. Pontosan mit kell róla tudni?

– Minden gyógyszerfejlesztés kezdetén különböző fázisú vizsgálatokat kell elvégezni. Ezek egy, az egész világon egységes rendszer alapján történnek, amely meghatározza az új terápiák kísérleti kereteit is. Nálunk a kettes és a hármas fázis mindig is jelen volt, az egyes viszont hiányzott. Ez az a szakasz, amikor már a betegek is találkoznak az új gyógyszerrel. Ennek az egyes lépcsőfokai külön-külön komoly egészségügyi hátteret és szaktudást igényelnek. Szigorú kritériumoknak kell megfelelni. Nálunk ez tavaly október óta adott, Magyarországon egyébként összesen tizenöt olyan vizsgálóhely működik, amely az egyes fázisú vizsgálatok elvégzéséhez szükséges engedéllyel működik. A klinikai vizsgálatok egyik fő előnye, hogy a beteg a lehető legkorszerűbb terápiát kapja, de ezenfelül az adott intézménynek is komoly bevételi forrást jelentenek.

– Csak a Honvédkórház betegei kapnak erre lehetőséget, vagy bárki részt vehet benne?

– A betegválasztásnak területi kritériuma nincs, azonban szakmai szempontból nagyon szigorú a metódusa. Vannak beválasztási és kizárási kritériumok, amelyeket kötelező betartani.

– A Honvédkórház régóta vezeti az intézményi adósságok listáját. Miért?

– A többi kórházhoz képest óriási feladathalmazt látunk el, márpedig az adósság mértékével együtt nem tüntetik fel az intézmények teljes működési költségét. Nem mindegy, melyik kórháznak van egymillió forint feletti adóssága: az egymilliárdból vagy a huszonötmilliárdból működőnek. Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy a hiány mögött óriási munka áll. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy bíráljam a jelenlegi finanszírozási rendszert, de tény, hogy a napi munka mellett olyan kapacitásaink vannak, amelyek Budapesten más kórházaknak nincsenek. Tavaly összeszámoltuk a Honvédkórház extra feladatait. Ezek közé tartozik például az is, hogy ha bármelyik másik intézményben valamilyen oknál fogva szünetel az ellátás Budapesten, akkor nekünk kell átvennünk. Több mint egy éve kijelölt feladatunk továbbá, hogy bekapcsolódjunk a veszprémi szájsebészeti ügyeleti ellátásba. Tavaly több mint kilencszáz külön kijelölt feladatot kapott a kórházunk. Ez természetesen megsokszorozza az előre tervezhető költségeket. De mondok példát arra is, hogy általánosságban milyen mértékű feladathalmazt lát el a kórház: nemrég egy informatikai frissítés miatt az intézményünknek néhány órára tervszerűen le kellett állnia, a feladatainkat erre az időre a többi kórház között osztottuk szét. Ezt pedig csak úgy lehetett megoldani, hogy a Honvédkórház teendőit huszonkét másik intézmény vállalta át. Amikor hiányról beszélünk, az ilyen vonatkozásokat is mögé kell tenni.