Belföld

„A saját erőforrásaiból kell erősödnie Európának”

Interjú Járóka Líviával, az Európai Parlament néppárti alelnökével

A tervek szerint jövő júniusban fogadhatja el a megújított romastratégiát az Európai Tanács, Orbán Viktor miniszterelnök terjeszti majd elő – mondta lapunknak a dokumentumot előkészítő Járóka Lívia, akit nemrég választottak meg az Európai Parlament néppárti alelnökének.

Jaroka-Livia
A nyugati országok verik a mellüket, miközben az együttélés terén kudarcos a politikájuk – mondta Járóka Lívia (Fotó: Hegedüs Róbert)

– A magyar uniós elnökség sikere volt évekkel ezelőtt az európai roma keretstratégia elfogadtatása. Azóta keveset hallani róla. Érvényes még a dokumentum?

– Létezik a stratégia, mi végre is hajtjuk, a többi tagállam már kevesebb elszántsággal és sikerrel. Most éppen azon dolgozom, hogy a 2020 és 2027 közötti uniós tervezési időszakra több ponton kijavítsuk. Kétszer annyi, száztíz millió főt érintene, ma már ennek a célcsoportnak csak a tizede roma. Ez lenne az unió első számú, politikai akarattal megtámogatott, szegénység elleni közös erőfeszítése, az előző koncepció kiterjesztése. Erre azért is szükség van, mert megváltozott körülöttünk a világ. Előre tört a digitalizáció, így az új terv egyik kiemelt projektje lesz a hátrányos helyzetűek bevonása ebbe a folyamatba. Konkrétan egy új mobil applikációt mutatunk be, melyet kísérleti jelleggel cigánytelepeken élőknek is biztosítunk, segítve a rendőrség, a védőnői szolgálat, az iskola vagy éppen bizonyos kulturális tartalmak elérését. Vagyis a kapcsolattartást ezekkel a szervezetekkel.
A program neve magyarul Regionális Integrációs Társadalmi Applikáció, azaz RITA, a december 7-i brüsszeli nemzetközi prezentáción pedig azzal a magyar helyzetre utaló demóval mutatjuk majd be, hogy helyi szinten kikkel, és miként kell felvennie a kapcsolatot egy hátrányos helyzetű édesanyának, amikor a gyermeke óvodáskorú lesz.

– Van elég okostelefon a sokszor a napi megélhetéssel küzdő családoknál?

– A felmérések szerint igen. Ezt egyébként személyesen is tapasztaltam, mivel Tiszavasváriban egy szakmunkás tanulmányokra épülő fociiskolát indítottunk, ahol a legtöbb diáknak, de a családnak mindenképpen van ilyen eszköze, ráadásul az iskolákban is elérhető lett a szélessávú internet.

– A magyar állam digitalizációja azonban még hosszú folyamat lesz.

– Valóban, de nemrég éppen az egészségügyben indult meg. Úgy vélem, az oktatást is erősítheti ez az applikáció, egyúttal a szociológia, a pedagógiai tudásunkat is bővíthetjük, persze anonim felmérések útján. Ez az egész projekt Magyarországon indul, aztán féléves kísérleti idő után, jövő tavasszal európai szintre emelnénk huszonnyolc nyelvvel, köztük a romanival. Visszatérve a stratégiára: szintén változtatni kell a társadalmi felzárkózásra szánt források felhasználása, azaz a hatékonyság ellenőrzése terén.

– Pedig a magyar moni­toring rendszert még az OECD is megdicsérte.

– Nálunk a kezdetektől fogva működik egy az EU-nak be is ajánlott kontrollmechanizmus, amit több ország átvett tőlünk. A problémát az jelenti, hogy uniós szinten az ellenőrzés kvantitatív, s nem kvalitatív. Vagyis leginkább a megvalósulást nézik, nem annak a minőségét. Ebből következik, hogy sokszor a kezdeményezések vagy oktatási, vagy egészségügyi, vagy munkahelyteremtési, esetleg szociális célt szolgálnak, ezeket együtt ritkán, noha éppen ez lenne a lényeg. Nincs komplexitás, pedig a különböző hátrányok együtt jelentkeznek, hosszú távon nincs értelme egyenként enyhíteni ezeket. Ráadásul saját tapasztalat, hogy egészen kevés pénzből is lehet a mélyszegénységben élőket, romákat és nem romákat egyaránt segítő programokat indítani. Ezért a kulcsszó a hatékonyság – és persze az elhivatottság. Megjegyzem, a cigány családok összetartóbbak, inkább segítik egymást, többen is vannak, hogy támogassák egymást a nagycsaládban, így a nem roma gyerekeinknek is sok segítség kell – kell a családgondozás –, míg a roma gyermekeinknek az osztálytermen belüli roma pedagógiai asszisztens a legfontosabb láncszem.

– Említett pozitív példát helyi kezdeményezésre. Országosan inkább botrányokról hallani.

– Sajnálatos, de szerencsére látunk már intézményesült, eredményes programokat is. Ilyen a Biztos Kezdet Gyerekházak, tervezzük a Kedves Házak kollégiumi rendszerét, ott vannak a főiskolai egyetemi szakkollégiumok, a szintén bővülő Tanoda-program. Ezt folytatni kell. A kaposvári onkológiai intézetben Répa professzor vállalta harminc onkológiai nővér képzését, ezt tervezem éppen. Helyi, családi bölcsik és óvodák is kellenek. Fontos, hogy minél korábbi legyen a fejlesztés, aztán következik a hároméves kortól kötelező óvoda, akár családi napközivel utána, míg a szülők a nyolc általánost vagy a szakmát végzik estin. Ezeket a változásokat az Európai Bizottság is méltányolja, az eredmények is látszanak az oktatási statisztikákban. Több településen mezőgazdasági szövetkezetet, termelői piacokat is alakítunk, a romastratégia megújításának következő eleme azonban az iparosítás erősítése lenne.

– Brüsszeli forrásból úgy értesültünk korábban, hogy a Soros-féle NGO-k szinte kisajátították a romaprogramok végrehajtását, pontosabban az Európai Bizottság kiszervezte ezeket. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A Balkánon igen, a tagállamokban az egyházak és az úgynevezett pro roma szervezetek, majd sajnos lemaradva a roma civilek, és csak utána a gazdasági szereplők vagy kormányok valósítanak meg programokat, uniós pénzből. Ezért a stratégia 2020-tól érvényes változatában rögzítenénk, hogy a programot kivitelezők nagy százaléka legyen a célcsoportból. Az aktivitással egyébként nincs különösebb probléma itthon, például az egyházak rengeteget pályáznak és most az általános iskolai szegregáció megszüntetése ügyében is hozzájuk fordulok segítségért, természetesen Palkovics államtitkár mellett, akivel reményeink szerint a köznevelés struktúráit, így a NAT-ot is a szegényebb diákokhoz finomítjuk. Jogi alapot kell biztosítani az uniós dokumentumnak, ezen dolgozunk, ha ugyanis nincs szankció, nincs számonkérhetőség, nem fogják betartani a rögzített elvárásokat. Angela Merkel nemrég még azt mondta, jöhetnek a bevándorlók, a német iparnak szüksége van képzett munkaerőre. Csakhogy itt van Európában kilencmillió roma, akiket mintha elfelejtenének integrálni. Pedig Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője már a migrációs válság előtt szóvá tette az Európai Parlamentben, hogy huszonhárommillió munkanélküli van az EU-ban, velük meg lehetne erősíteni az akkor ugyancsak huszonhárom millió kis- és középvállalkozást. Egyelőre egy elszalasztott lehetőségről beszélünk. Persze megfelelő oktatási és képzési programok is kellenek, emellett a cigányság egészségügyi állapotának javítására is szükség van. Ez azonban – úgymond – mégis csak egy befektetés, ami megtérül.

– Erről beszélt korábban Orbán Viktor is. A cigányság kapcsán a liberálisok, így az NGO-k képviselői is inkább a diszkrimináció elleni küzdelemről szeretnek értekezni, manapság azonban már arról sem annyira, hiszen a bevándorlók jogaiért szállnak folyton síkra.

– Először is: a faji diszkriminációt tiltó direktívának ezt tudnia kell kezelni, az illetékes hatóságok szerepét kell erősíteni és büntetni a vétkest. Ha már szóba jött: a baloldali szocialista és zöld frakciók rasszizmus elleni elkötelezettségét kissé átértékeltem, miután a zöldek ellenjelöltet engedtek indulni és a szocdemek pedig nem szavazták meg EP-alelnöki kinevezésemet. Csak beszélni szeretnek, tisztelet a kivételnek, a befogadásról – ami érthető, hiszen csinálni nehezebb. Megjegyzem, a nyugati országok még a menekülők jogait sem veszik figyelembe.

– Hogyhogy? Ezt éppen ránk, magyarokra szokták mondani. Szinte naponta halljuk, még eljárásokat is kezdeményeztek ellenünk.

– Abban konszenzus van, vagyis ezzel a magyar álláspont sem ellentétes, hogy a valódi menekülteket mindenben segíteni kell. Először is abban, hogy ha a szülőföldjükön rendeződnek a dolgok, haza tudjanak menni. Az pedig leginkább az Egyesült Államok felelőssége, hogy megszűnjenek a háborúk, és elinduljon az újjáépítés. Fontosnak tartom azt is, hogy utóbbi folyamatban az európai cégek kapjanak elsősorban szerepet, ha már az onnan, például Szíriából érkezőket évekig ellátta a kontinens. De ennél is lényegesebb, hogy Európának a saját erőforrásaiból kell erősödnie, gyengén amúgy sem tudunk senkit befogadni. Amit mi, magyarok tudunk ajánlani: megmutatjuk, hogyan működik az integráció, amire a Kárpát-medence számos példával szolgálhat. A nyugati országok ezzel szemben verik a mellüket, miközben az együttélés terén kudarcos a politikájuk.

– Ha jól értem, a határvédelem mellett egy integrációs modellel is beszállnánk a bevándorlási krízis kezelésébe.

– Ezt javasoljuk az Európai Uniónak, hangsúlyozva a keresztény gyökerek megerősítésének igényét is, egyúttal annak egyértelmű rögzítését, hogy válasszuk már végre szét a valódi menekültek megsegítésének ügyét a különböző gazdasági igények migrációval történő kezelésétől. Teljesen más kultúrából érkezőkkel amúgy sem lehet megvalósítani, amit most például Németország erőltet. Ennek egészen tragikus tanulságai is vannak. A romák például ezzel szemben évszázadok óta itt élnek.

– Utalt a migránsokkal kapcsolatos gyalázatos nyugati bánásmódra. Mire gondolt?

– Egészen borzalmas körülmények között tartják a menedékkérőket a nyugati és dél európai országokban, erről azonban nem sokat hallani. Kivételt jelent Ausztria, onnan meg az a hír jött éppen, hogy visszaküldik például a keresztény nigériaiakat. Ezzel szemben a magyar kormány hangsúlyos szerepet vállal az üldözött keresztények megsegítésében, ami szintén egyedülálló Európában. Eközben az NGO-k erőltetett menetben szervezik a migránsok Európába jutását, ahol korántsem azokkal a körülményekkel szembesülnek, mint amit ígértek nekik. Sok külföldről finanszírozott szervezet hitegeti, majd magukra hagyja ezeket a szerencsétleneket. Tisztességesebb, etikusabb megmondani előre, mi vár rájuk. Ahogy a magyar kormány teszi.

– Mennyi esélye van egyébként jelenleg az unióban a magyar álláspontnak?

– A visegrádi négyek egysége szilárd, csatlakozóban van Ausztria. Egyre többen értik meg: igazunk van. A választópolgárok azonban már nyugaton is tudják, mit akarnak, a politikusaik ennek talán még nem mernek eléggé megfelelni. Mindazonáltal a német választási eredményben is ez a változás érhető tetten, Merkelnek akad is gondja a kialakult helyzettel. A józan észre kell hallgatni, ami nem jelent kirekesztést. Felháborító az ötlet, hogy még hitelt is fel kellene vennünk a migránsok ellátására. Nem árt tudni: elképesztő összegekhez jutottak hivatalosan a társadalmi integrá­ciót segítő szervezetek, Amerikából és Brüsszelből egyaránt. Részben tehát a mi pénzükből működnek, különösebb eredmények nélkül, ráadásul ellenőrizetlenül, ahogy ez romaügyben volt évtizedekig vagy a feketék esetében Afrikában, a hetvenes évektől. Ezért a szegénység felszámolását célzó programokat vissza kell venni tőlük, így ráadásul olcsóbb is lesz ez a terület, uniós szinten. Az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia, Magyarországon ez már el is indult.

– Az EP egyetlen roma származású tagjaként, sőt, a testület alelnökeként foglalkozik más témával is?

– A tervek szerint jövő júniusban fogadhatja el a megújított roma­stratégiát az Európai Tanács, Orbán Viktor miniszterelnök terjeszti majd elő. Azt követően a rákkutatás, illetve a diagnosztika és a rehabilitáció felé fordulok. Integrált központokat nyitnánk, a nehéz sorsú személyek számára, de hasonló lehetőségeket látok a környezetvédelemben is. Rengeteg energiát spórolhatnánk, akár a hátrányos helyzetű régiókban vagy a cigánytelepeken is, ha megfelelően gazdálkodnánk az energiával. Szintén érdekel a hulladék megfelelő felhasználásának témája is, ez nyugaton mondhatni divat, itthon még lomizásnak hívjuk. Szóval vannak kifejezetten innovatív ötleteim, nem fogok unatkozni.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom