Belföld
A perbeszédeken a sor a K & H-ügyben
Csütörtökön megkezdheti a vád ismertetését a brókerper ügyésze a fővárosi törvényszéken, a megismételt elsőfokú eljárásban
Szeptember 3-án, csütörtökön a perbeszédekkel folytatódik a 2010 decemberében újrakezdett K & H-brókerper – közölte lapunk megkeresésére Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Szeptemberben további öt napot szán a bíróság a perbeszédekre, csak ezt követően tűzheti ki az ítélethirdetés napját az ügy tanácselnök bírája, Gimesi Ágnes – mondta a szóvivő, aki tagja a büntetőtanácsnak is.
Mint ismert a K & H-brókerbotrány 2003 nyarán robbant ki, a nyomozás 2005-ben zárult le, s 2008-ban született az ügyben elsőfokú ítélet. Ebben Kulcsár Attilát, a K & H Bank brókercégének üzletágvezetőjét, a brókerbotrány „magányos elkövetőjét” nyolc év börtönnel és 230 millió forint vagyonelkobzással sújtották, felmentették viszont Rejtő E. Tibort, a K & H Bank volt vezérigazgatóját, akit a sikkasztás bűnsegédletével vádoltak meg. A huszonnégy vádlott közül a Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa hét személyre összesen huszonhat év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztést szabott ki, nyolc embert sújtott vagyonelkobzással, összesen 1,7 milliárd forint értékben.
Ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla. A fellebbviteli főügyész szerint az elsőfokú ítélet hibái nem azt jelentik, hogy a vádlottak nem követtek el bűncselekményt, ám nem azokat a cselekményeket róhatják a terhükre az új eljárásban, amelyekre alapozva az elsőfokú ítélet megszületett. Sódor István főügyész fellebbezésében azt állította, sem Kulcsár szerepe, sem az ügyfelek pénze feletti rendelkezési jogosultság nem tisztázott, ez pedig hatással lehet a többi vádlott cselekményének minősítésére is.
A büntetőügyet 2010 decemberében kezdte újratárgyalni a később törvényszékké alakult Fővárosi Bíróság. A megismételt eljárásra is rányomta a bélyegét, hogy a bíróság „hozott anyagból” dolgozhat csak, az ügy bankos és politikai adalékanyagai pedig nem képezték a vádirat tárgyát. A szakértői vélemények így is számos ellentmondásra rávilágítottak. Például arra, hogy Kulcsár Attila, a K & H-per elsőrendű vádlottja nem csupán a szervezeti és működési szabályzat szerint nem rendelkezhetett az ügyfelek pénze felett a brókercégnél, de az informatikai rendszerbe történő belépéséhez sem voltak meg a jogosítványai – mondta a tőkepiaci szakértő. A sikkasztás vádjának megdöntésére Kulcsár ügyfelek tucatjait idéztette meg tanúként, azt állította, a száznyolcvan ügyfelének nyolcvan százaléka nem károsultja az ügynek.
A brókerügyben milliárdok forogtak a K & H Bank technikai számláján, és ezt észlelnie kellett volna a pénzintézet back office részlege vezetőjének, a belső ellenőrzésnek, a Vigadó téri fiók vezetőjének, a felügyelőbizottságnak, sőt a könyvvizsgálónak is – ezt három szakértő is egyöntetűen állapította meg. Az ügy egyik vádlottját, Schönthal Henriket idős kora, s megromlott egészségi állapota miatt már korábban mentesítették az eljárás alól. Az ügy legutolsó, július végén tartott tárgyalásán Rejtő E. Tibor, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, harmadrendű vádlott nem tudott megjelenni egészségügyi okokból.
A K&H-ügy lehallgatási jegyzőkönyve szerint az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatója, Bitvai Miklós azt mondta Kulcsár Attilának, hogy beszélt a főnökével, Bodnár Zoltánnal, az ÁAK elnökével, aki majd elsimítja a dolgokat a „nagy embernél”, Gyurcsányinál. A büntetőperben – miután a vádirat erre nem terjedt ki – tíz év alatt sem tisztázódott, ki volt az a „Gyurcsányi.” Mint ahogy az sem, ki volt az a bankár, aki 2003 júniusában – miután a PSZÁF ellenőrzése fényt derített arra, hogy a költségvetésből az autópályák építésére szánt milliárdokat „valakik” a tőzsdén forgatják meg a politikai közéletből ismert VIP-ügyfelek javára – a Betonút Rt. számlájáról a négymilliárdos hiányt visszapótolta az állami autópálya-kezelő számlájára.