A pártkötődés egyéb tényező lett volna

Mint ismert, Novák Előd, a Jobbik alelnöke fordult júniusban a legfőbb ügyészhez és az Országos Bírósági Hivatalhoz a másodfokon hivatali visszaélésért elítélt egykori újbudai szocialista polgármester ügyével, akit a felülvizsgálati eljárásban egy olyan bíró mentett fel, aki 2010-ben az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt.

„Ebben az ügyben nem határozat született, hanem csupán tájékoztatás, hiszen a képviselő úr körön kívül volt, vagyis a büntetőeljárási törvény értelmében semmilyen jogi érdeke nem volt az eljárásban” – mondta lapunknak a Kúria elnökhelyettese. Kónya István hozzátette, az alkotmánybírói jelölés szabályozott jogrendben történik, és semmilyen kizárási ok nem valósul meg azzal, ha egy párt magas szakmai elismerésként támogatja egy bíró alkotmánybíróvá válását.

A vádat képviselő ügyészség és a büntetőeljárás egyetlen szereplője sem kezdeményezte a kijelölt bíró, Mészár Róza kizárását, így a Kúriának – folytatta Kónya István – perjogi értelemben nem volt teendője. Ez az oka, hogy a parlamenti képviselő részletes jogszabályi indoklással csak tájékoztatást kapott a tényekről és az eljárásról. A bírónak hivatali kötelessége jelezni, ha személyével összefüggésben bármilyen összeférhetetlenség áll fenn, s ilyet a kijelölt bíró nem jelzett – hangsúlyozta a Kúria elnökhelyettese.
Novák Előd a „tájékoztató levél” kapcsán lapunknak azt mondta, nem ért egyet a Kúria elnökének és a legfőbb ügyésznek az álláspontjával, s ebben a pillanatban még azt sem látja, van-e számára valamilyen jogorvoslat.

Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő szerint általános bírói gyakorlat az, hogy ha maga a bíró nem jelent be abszolút összeférhetetlenséget (ilyen például a rokoni kapcsolat, vagy valamilyen érdekközösség), akkor az egyéb tényezőket nem vizsgálják. Ebben a konkrét történetben ilyen „egyéb” körülmény lehetett volna az, hogy Mészár Róza férje olyan – egykor az MSZMP-hez, később pedig az MSZP-hez – közel álló vállalkozó, aki erősen kötődött a párt korábbi pénztárnokához, s cégének igazgatóságában szocialista polgármester is helyet kapott. Márpedig – mondta szakértő forrásunk – az Alkotmánybíróság határozata értelmében az elfogultság, a pártosság megállapításához a látszat is elég. A Jobbik alelnökének beadványa a látszatra okot szolgáltató tényeket nem tartalmazta.