Belföld
A parlament főhajtása a bátrak előtt
Hét vas megyei településnek adták át kedden a leghűségesebb falu címet
A honvédelmi miniszter szerint igen fontos lépés volt az Országgyűlés keddi döntése, amellyel hét Vas megyei település – amelyek 1922-ben kivívták, hogy Magyarországhoz tartozhassanak – megkapta ezt az elismerést.
Az Országgyűlés tegnap 177 igen, három nem és három tartózkodó szavazattal fogadta el az erről szóló javaslatot, amelynek értelmében Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti megkapta a Leghűségesebb Falu címet. A jogszabállyal a parlament fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő helységek lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.
Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi országgyűlési képviselője, a javaslat egyik előterjesztője a szavazást követően azt mondta, a magyar törvényhozás kicsit megkésve, kilencven év elteltével hajt fejet az érintett községek előtt. Mint fogalmazott, a települések hőstette annak idején halálos áldozatokat is követelt, hiszen a községek lakói, azaz a ma ott élők nagyszülei, dédszülei az osztrák hatóságok önkényével szemben is kinyilvánították a haza iránti hűséges rajongásukat.
A honvédelmi miniszter kiemelte, a néhány száz lelkes falvak azzal együtt szerettek volna Magyarországhoz tartozni, hogy lakosságuk alapvetően horvát, illetve német nemzetiségű, és ez nem volt másképp a trianoni döntés időszakában sem. A népszövetségi bizottság többéves küzdelem után határozott a kérdésben.
Az Országgyűlés tegnap 177 igen, három nem és három tartózkodó szavazattal fogadta el az erről szóló javaslatot, amelynek értelmében Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti megkapta a Leghűségesebb Falu címet. A jogszabállyal a parlament fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő helységek lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.
Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi országgyűlési képviselője, a javaslat egyik előterjesztője a szavazást követően azt mondta, a magyar törvényhozás kicsit megkésve, kilencven év elteltével hajt fejet az érintett községek előtt. Mint fogalmazott, a települések hőstette annak idején halálos áldozatokat is követelt, hiszen a községek lakói, azaz a ma ott élők nagyszülei, dédszülei az osztrák hatóságok önkényével szemben is kinyilvánították a haza iránti hűséges rajongásukat.
A honvédelmi miniszter kiemelte, a néhány száz lelkes falvak azzal együtt szerettek volna Magyarországhoz tartozni, hogy lakosságuk alapvetően horvát, illetve német nemzetiségű, és ez nem volt másképp a trianoni döntés időszakában sem. A népszövetségi bizottság többéves küzdelem után határozott a kérdésben.