Belföld
A nyugdíjrendszerről vitázik a parlament
Az Országgyűlés ma fejezi be aktuális kéthetes ülését
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett a hétvégi londoni terrortámadásról. Úgy fogalmazott: a terror újra lecsapott Európára.
Mint mondta, a terror hétről hétre újra lesújt, mi hétről hétre újra itt állunk rendületlenül, hogy hitet tegyünk közös európai értékeink, a terrorizmus felszámolása mellett. Hitünk megingathatatlan, célunk közös: békés, biztonságos Európa megteremtése - mondta.
Az Országgyűlés néma felállással adózott az áldozatok emléke előtt.
Fidesz: Soros György megtámadta Magyarországot
Németh Szilárd arról beszélt, hogy Soros György nyílt hadüzenetet küldött, "nem fér a bőrében", s megvannak a hazai kiszolgálói. Múlt héten együtt kilincselt Botka Lászlóval Brüsszelben, hogy brutális nyomás tudjanak gyakorolni az országra. Ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei azt igazolják, hogy a terrorizmus és bevándorlás kéz a kézben jár. Gyerekekre nyíltan támadnak, a keresztény Európát nyílt és provokatív támadások érik - mutatott rá.
Hozzátette: az a politika, amit az elmúlt 20 évben a gyarmattartó birodalmak képviseltek, hogy megpróbálták a bevándorlókat integrálni, csődöt mondott. Rámutatott, két nemzeti konzultáción és egy népszavazáson is túl vannak, s az emberek világosan elmondták: nem akarják, hogy Brüsszel ránk erőltesse a bevándorlási kvótát. Magyarországon a kormány és a Fidesz-KDNP a legfontosabb feladatának a magyar emberek biztonságának megőrzését tartja és ebből egy tapodtat sem engednek - ígérte.
Dömötör Csaba államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a szocialista párt belengette: kormányra kerülése esetén lebontaná a déli határzárat. Lehet össze-vissza magyarázni, utólag kozmetikázni, de Botka László világosan kijelentette, azon lesznek, hogy a kerítés minél előbb lebontható legyen. Dömötör Csaba kijelentette: a határzár jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban Magyarország biztonságához. Szerinte Botka László nyilatkozata nem véletlen elszólás, hanem tudatos politikai cselekvés. Kitért arra is, hogyan próbálta gátolni a szocialista párt a kvótanépszavazást, s mennyire ellenezte a vonatkozó alkotmánymódosítást. Emellett olyan határozatot is támogattak az Európai Parlamentben, amely felgyorsítaná a betelepítési programot, megkönnyítené a családegyesítéseket, a menekültek fogalmát széles körre kiterjesztenék, amelyek teljesen kiszolgáltatottá tennék Magyarországot - rögzítette.
Az államtitkár felszólította a szocialistákat, most tisztázzák, hogy kormányra kerülve tényleg lebontanák a kerítést, tényleg bevezetnének-e a betelepítési programokat, illetve arról, hogy miről tárgyalt Botka László Brüsszelben.
MSZP: szükség van a korábban megszüntetett támogatásokra
Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, szükség van a korábban megszüntetett támogatásokra, például a lakhatási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásra, a rendszeres szociális segélyre, a méltányossági ápolási díjra. Ezeket a támogatási formákat az önkormányzatoknak kell biztosítani, mert ők rugalmasan tudnak alkalmazkodni a helyi igényekhez - tette hozzá.
Elmondta, nincs rendjén, kilencedik éve változatlan, 28 500 forint a legalacsonyabb nyugdíj, miközben milliós nyugdíjak is vannak. Közölte, közel hetvenezer olyan ember van, akinek öregségi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot és 1,3 millió idős ember él a létminimum alatt, 79 ezer forintnál kevesebből.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, a képviselő korábban szociális államtitkárként "levezényelte" a nyugdíjak csökkentését, miközben kormánya emelte a rezsit és az élelmiszerek áfáját. Szerinte a baloldali kormányzás alatt négy százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke.
Hozzátette: a képviselő alapvető tényeket hallgatott el, így azt, hogy a szocialisták időszakához képest 700 ezerrel több munkahely van, a legrövidebb kiút a szegénységből pedig az, ha mindenkinek van munkája. Jelezte, jövőre folytatódnak a béremelések, és ha többet keresnek a magyar állampolgárok, az a nyugdíjkifizetésekre is hatással lehet.
Dömötör Csaba szerint a szocialisták, amikor a társadalom állapotáról beszélnek "osztályharcos tempóban" teszik, a gazdagok ellen szónokolnak, miközben Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt milliós órát, ingatlanrészt is kifelejtett a vagyonnyilatkozatából és a család méretes luxusautót hajt. Az MSZP Rákosi Mátyástól lízinggel szlogent, mondván "Fizessenek a gazdagok" - közölte, megjegyezve: ha lenne "képmutatásméter", már kilengett volna.
Az államtitkár szerint amikor az MSZP az úgynevezett gazdagokról beszél, akkor végső soron a munkából élő, gyermeket nevelő középosztálybeli családokon csattan majd az ostor. Úgy összegzett: Botka László nem egy ártatlan, újszülött politikai bárány, hanem egy olyan ember, aki háromszor szavazta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét.
A kormánypárti felszólalók támogató hozzászólásaival, az ellenzékiek éles kritikája mellett folytatta a vitát az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről az Országgyűlés
EMMI: biztonságos és kiszámítható a nyugdíjrendszer
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az ellenzéki pártok jól érzékelik a választások közeledtét, ezért indítványozhattak vitanapot a nyugdíjakról. Hangzatos, kedvező képet ígérnek ellenzékben, amikor viszont kormányoztak, annak a nyugdíjasok csak kárvallottjai voltak - jelentette ki.
Ezzel szemben 2010 után biztonságos és kiszámítható jövőt igyekezett garantálni a kormányzat már az 55 év felettieknek is a védett kor bevezetésével, erre 183 milliárd forintot fordított a kabinet.
Szerinte méltányos és igazságos nyugdíjrendszer működik, ami hosszú távon is biztonságos, stabilitást garantál és kiszámítható. A kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét - emlékeztetett -, és ezt meg is tartotta, a juttatásokat több mint 23 százalékkal emelte 2010 óta, azok vásárlóértékét pedig 9,5 százalékkal, vagyis egytizedével. Mindezt úgy tette a kabinet, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyát is megőrizte.
Az átlagnyugdíj jelenleg 112 ezer forint - mutatott rá, hangsúlyozva: a nyugdíjba vonulás egyre kevésbé jelenti az elszegényedést. Míg a szocialisták kormányzása alatt az emberek a nyugdíjazásuk után a korábbi jövedelmük mintegy 54 százalékából kellett gazdálkodniuk, jelenleg annak 67 százalékát kapják meg.
Kitért a Nők 40 programra, amellyel eddig 194 ezren éltek, de arra is, hogy a kabinet nemcsak az idősek bevételeit növelte, hanem kiadásaikat is csökkentette. Míg korábban a jövedelmük több mint 20 százalékát vitte el a rezsi, annak csökkentése után már alig több mint 17 százalékát, amellyel csaknem százezer forintot spórolnak a nyugdíjasok háztartásonként.
Emlékeztetett: amikor a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, érintetlenül hagyták a közműszolgáltatók garantált 8 százalékos luxusprofitját, amelyet azok kivittek az országból.
Az egészségügyről szólva azt mondta: a szocialisták távol akarták tartani a nyugdíjasokat az ellátórendszertől a kórházi napidíjjal és a vizitdíjjal, a jelenlegi kormány azonban minden területen igyekezett előrelépni. Ide sorolta a gyógyszertámogatást, ahonnan a szocialisták 60 milliárd forintot vettek el - emlékeztetett -, a jelenlegi kormány azonban bevezette a vaklicit rendszerét, ami 7,5 milliárd forintos megtakarítást jelentett a betegek és a költségvetés számára. 80 gyógyszer ára csökkent több mint 50 százalékkal 2010 óta - mutatott rá, a legnagyobb csökkentések között említve egy koleszterincsökkentőt, amelynek ára több mint 1000 forintról kevesebb, mint 100 forintra mérséklődött.
A jelenlegi kabinet megduplázta a házi segítségnyújtásban dolgozók számát. Új elemként bevezették az Erzsébet programot, amelynek előnyeiből 210 ezer nyugdíjas részesült.
Közölte: 2010-ben meggyengült a nyugdíjrendszer, a Bajnai-kormány 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a kasszát, holott megszorításokat is végrehajtottak. "Jött egy brüsszeli utasítás, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat, és amit Brüsszel kért vagy az IMF, azt rögtön, kritika nélkül végrehajtották" - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a szocialisták kormányzásaik alatt mindig elindultak a nyugdíjak megadóztatása irányába.
Emlékeztetett, hogy a szocialisták is botránynak nevezték, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, de kormányzásuk alatt azt is hangoztatták, hogy a differenciált nyugdíjemelés ékverés a nyugdíjasok között. Sorolta azon jobbikos képviselők nevét is, akik a Nők 40 programot nem szavazták meg.
Közölte: ha az ország jövője jó gazdaságpolitikán alapul, annak előbb-utóbb a nyugdíjasok is előnyét élvezik. A jövő évi büdzsé az első olyan költségvetés, amely több mint 32 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumot tartalmaz - hangsúlyozta.
Fidesz: a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re
Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a család fontosságát és az idősebb generációk megbecsülését hangoztatta felszólalásában. Mint mondta, számos intézkedést hozott a jelenlegi kormány annak érdekében, hogy az érintettek biztonságban tudják tölteni nyugdíjas éveiket.
A kormánypárti politikus szerint 2010-ben tragikus állapotban volt a gazdaság, a nyugdíjkasszából pedig minden harmadik forint hiányzott. Ezt sikerült egyensúlyba hozni - tette hozzá, jelezve: több más tényező is hatással volt a nyugdíjasok életére. Példaként hozta a rezsicsökkentést és az élelmiszeráfa csökkentését, továbbá a családtámogatási rendszer egyes elemeit.
Selmeczi Gabriella szóvá tette, hogy a 2010 előtti kormány extra profitot garantált a külföldi energiaszolgáltatóknak és nem törődött az emberek költségeivel, ehelyett két tucatszor emelt rezsidíjakat.
A fideszes politikus pozitívumként értékelte, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek és be tudnak segíteni a gyermeknevelésbe. Emellett üdvözölte, hogy a nyugdíjprémium révén a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági növekedésből.
Kiemelte, hogy az Erzsébet-program az üdülésben, a munkahelyvédelmi akcióterv pedig a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásában járt látványos eredményekkel, emellett a parlament a jövő héten szavaz a nyugdíjas szövetkezetekről, amelyekben az érintettek rugalmasan, a nyugdíjfolyósítást nem befolyásoló módon vállalhatnak munkát.
Ezzel szemben az MSZP megadóztatta a munkavégzést, elvette a 13. havi nyugdíjat, vizitdíjat és kórházi napidíjat akart bevezetni - sorolta.
A nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a Fideszre és a KDNP-re - jelentette ki Selmeczi Gabriella.
MSZP: az egész nyugdíjrendszert újra kell gondolni
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakítását sürgette. Szerinte a korábbi jövedelmet egy bizonyos szintig biztosítani kell és meg kell óvni az embereket az elszegényedéstől, a kormány azonban a nyugdíjrendszer "több lábát is kirúgta".
Szóvá tette a korábbi társadalombiztosítási rendszer átalakítását, s szerinte a Fidesz azt üzeni, hogy nincs szükség a területnek elkülönült igazgatási rendszerre.
Bírálta a magánnyugdíj-pénztári rendszert érintő változásokat is.
Az ellenzéki politikus úgy vélte, ha nem fordul meg a helyzet, akkor a felosztó-kirovó rendszert egy erős szociális támogatási rendszerrel kell kiegészíteni, tovább "jelentős újraszövésre szorul a szociális háló".
Az MSZP politikusa azt is mondta: nőtt a 65 év felettiek szegénysége, sokaknak ma is gondot okoz a rezsi és a gyógyszerek kifizetése.
Nem lehet tolerálni, hogy a 2,7 millió nyugdíjasból 1 millió nem kapja meg a létminimum összegét sem - jelentette ki.
Korózs Lajos beavatkozást sürgetett az idősotthonokra vonatkozóan is, bírálva, hogy magas a belépési és térítési díj.
Az MSZP bevezetné a korhatár előtti nyugdíjat, felülvizsgálná a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezéseket, az öregségi nyugdíjat a duplájára emelné és korrekciós programot indítana a nyugdíjak felzárkóztatása érdekében - közölte.
KDNP: a gazdaság- és nyugdíjpolitika csak együttműködésen alapulhat
Hollik István (KDNP) szerint is akkor jó a mindenkori nyugdíjrendszer, ha igazságos és méltányos. Azon külső körülményeket vette számba, amelyek meghatározzák a kormányok mozgásterét ennek kialakításában: ide sorolta az ország gazdasági állapotát. Ha az stabil vagy növekvő, annak a nyugdíjasok is haszonélvezői - mutatott rá.
Nem elhanyagolható azonban a foglalkoztatottak száma sem - hangsúlyozta -, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben a munkavállalók befizetéseitől függ a nyugdíjkassza nagysága. Említést tett még a költségvetés állapotáról is, mondván: ha az ország pénzügyei stabilak, az a nyugdíjasok számára is kiszámíthatóságot jelent.
A nyugdíjasok 2002 és 2010 között azt tapasztalhatták, hogy bár a világgazdaságban pénzbőség volt, Európa gazdasági motorjai még nem fulladtak ki, Magyarország számtalan alkalommal alulmúlta az unió növekedési átlagát. Ez alatt a nyolc év alatt 200 ezer ember veszítette el a munkáját, de a költségvetés állapota volt talán a legtragikusabb - fogalmazott.
A kormány ilyenkor nem tud mit csinálni, hozzá kell nyúlnia a nyugdíjellátásokhoz: négy százalékkal csökkentették négy év alatt a járadék reálértékét, majd a kezdő nyugdíjak értékét is mérsékelték - elevenítette fel a szocialista kormányok döntéseit, amelyek miatt hiteltelennek ítélte a baloldal ígéretét a 13. havi nyugdíj visszaállítására.
A jelenlegi kormányzat azonban teljesen más politikát hirdetett: gazdaság- és nyugdíjpolitikát csak együttműködésre lehet alapozni szerintük, ezért állapodott meg a kabinet a nyugdíjas-szervezetekkel a járadékok vásárlóértékének megóvására.
A Jobbik minden szava hiteltelen a nyugdíjak esetében - jelentette ki, emlékeztetve, az ellenzéki párt képviselői nem szavazták meg a Nők 40 programot.
Mindhárom fontos tényező stabilizálódott 2010 után - hangsúlyozta -, így a kormány kiemelten tud foglalkozni a nyugdíjasokkal, például a munkavállalásuk könnyítésével.
KDNP: a politika magasra értékeli az oktatást
Hoffmann Rózsa (KDNP) a június első vasárnapján tartott pedagógusnap alkalmából köszöntötte a "gyémántcsiszoló kollégákat". Úgy értékelt: 2011 óta minden magyar ember tudhatja és érzékelheti, a politika magasra értékeli az oktatást, a nevelést, a pedagógusok tevékenységét.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, az elmúlt időszakban igyekeztek anyagi és emberi megbecsültségben is többet nyújtani a pedagógusoknak. Hozzátette: az ideihez képest jövőre 97 milliárd forinttal több jut a diákokra. Az oktatás támogatása 2000 milliárd forint felett lesz jövőre, ez 550 milliárd forinttal több, mint a szocialisták alatt - mutatott rá.
Jobbik a gyulafehérvári nyilatkozat megvalósulásáról
Szávay István felidézte, hogy 1918 december 1-én volt a "nagy egyesülés", amikor a gyulafehérvári nyilatkozatban az erdélyi románok kimondták Erdély és Kelet-Magyarország elszakítását. A nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígértek az ottélő népek számára, azonban ez nem valósult meg a mai napig - mutatott rá. Mint mondta, Románia gőzerővel készül az ünnepre - jegyezte meg.
Szerinte Magyarországnak is kellene készülnie az évfordulóra, ahogy 1920 június 4-e 100 éves évfordulójára is. Van hajlandóság a kormánytöbbségben, hogy nemzeti minimumot keressenek Trianon évfordulója és a külhoni magyarság kapcsán? - tette fel a kérdést a jobbikos politikus.
Szávay István felidézte a trianoni emlékévre vonatkozó határozati javaslatukat is, s azt kérte ne kezdjenek emlékezetpolitikai háborúskodásba.
Dömötör Csaba államtitkár közölte: a nemzet határokon átívelő egyesítése a kormány kiemelt célja, s ezt számos döntés, intézkedés támasztja alá. Kitért az alaptörvény külhoni magyarságot érintő pontjára, a nemzeti összetartozás napjára, arra, hogy hét éve fogadták el az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, valamint a Határtalanul! programra is. Emellett soha nem látott gazdaságfejlesztési programok indultak külhoni magyar területeken - közölte.
Szerinte a Jobbik kétségbeesetten próbálja visszaszerezni elveszített nemzeti imázsát, de nem lehet egyszerre nemzeti pártnak és taktikai okokból kicsit baloldali pártnak is lenni. Nem lehet egyszerre Heller Ágnessel és a nemzeti gárdával együttmenetelni - fogalmazott Dömötör Csaba.
A devizahitelesek megsegítéséről és Soros György Magyarország elleni tevékenységéről beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben, majd áttértek a kérdésekre.
LMP: devizahitel kárpótlásra van szükség
Hadházy Ákos arról beszélt, hogy új kárpótlási törvényre van szükség a devizahitelesek esetében. Mint mondta, több érintett öngyilkosságot követett el, s ehhez szerinte a kormány tétlensége egyértelműen hozzájárul. Úgy látta: a kormány elfelejtette ezeket az embereket, pedig a probléma nincs lezárva. Kifejtette: az elkövetkező hetekben mintegy 170 ezer adós fog szembesülni azzal, hogy megszűnik az árfolyamgát, és emiatt 15 százalékkal nő a törlesztőrészlet. Hadházy Ákos pártja részéről segítséget ígért az érintetteknek. Első körben a jegybanknál felhalmozott alapítványi pénzek - közel 265 milliárd forint - lenne az alapja a devizahitel kárpótlásnak - jelezte.
Völner Pál államtitkár közölte: az LMP ott folytatná, ahol 2002-ben az elődeik, s az MSZP abbahagyta, a gazdasági eredményeket elherdálnák pillanatok alatt. Felidézte, hogy komplett átalakítás kellett, hogy a gazdaság stabilizálása mellett a devizahitelesek helyzete rendeződjön.
A végrehajtásokat ez a parlament függesztette fel, utána megalkották a középárfolyamról szóló törvényt, következett az árfolyamgát, a nemzeti eszközkezelő létrehozása, illetve a végtörlesztés lehetősége, utóbbi 130 ezer családot mentett ki a csapdahelyzetből - sorolta a kormányzati intézkedéseket. Völner Pál Kitért arra is, hogy sikerült forintosítani a devizahiteleket.
Kérdések
MSZP: kinek kell kiirtania a szúnyogokat?
Harangozó Gábor (MSZP) "goebbelsi gyűlöletkeltő hazudozásnak" minősítette Dömötör Csaba válaszát, majd rátért saját kérdésére: bár kiválasztották már azt a céget, amely 4 milliárd forintért végezhet szúnyogirtást az országban, mégis a Balatoni Szövetségnek, valamint Siófok önkormányzatának saját pénzből kellett elkezdenie a munkát. Szerinte a jelentős forrás ellenére a szúnyoggyérítés a minisztériumi bürokrácia miatt sosem kezdődhet időben.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: az irtást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyik egysége koordinálja, és szakértői javaslatok alapján a napokban megkezdik a biológiai gyérítést a Balatonon. Hozzátette: Siófokon egy hétvégi rendezvény miatt döntött az önkormányzat a megelőző irtás mellett, a Balatoni Szövetséggel pedig jó az együttműködése a tárcának.
Jobbik: miért nem támogatják az érdekképviseleteket?
Ander Balázs (Jobbik) feltette a kérdést: miért nem támogatták az érdekképviseletek megerősítésére tett javaslataikat, ha a munkából élők költségvetésének tartják a jövő évit. Kijelentette: zuhan szakszervezeti tagok száma, leépítették a munkafelügyeletet, a sztrájkot ellehetetlenítették. Miért nem tesz a kormány a kiszolgáltatottság csökkentéséért? - kérdezte.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy válaszolt: Magyarországon szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek a szakszervezetek és érdekképviseletek. A munkáltatók kötelesek a szakszervezetek számára biztosítani a működés alapfeltételeit és nem utasíthatják vissza a tőlük érkező kollektív ajánlatot. Közölte: több projektet is kialakítottak az érdekképviseleteknek, összesen több mint 10 milliárd forintos értékben.
Az érettségi, a mezőgazdasági kárrendezés, a Szamos szennyezése, a budavári ingatlanfejlesztő és az e-szja is szóba került a kérdések során, az Országgyűlés keddi ülésén.
LMP: hogyan kompenzálják azokat, akiket jogsértően érettségiztettek?
Hogyan kompenzálja a kormány a jogsértő érettségin lehetetlen helyzetbe hozott diákokat? - tette fel a kérdést Ikotity István (LMP) a szakképzésben részt vevők ügyével kapcsolatban, bírálva, hogy csak a vizsga előtt négy hónappal váltak ismertté a követelmények.
Komoly következménye lett a felkészületlenségnek, a jogsértésnek: egész osztályok "hasaltak el", mivel nem azt kérték tőlük számon, amire felkészítették őket korábban - közölte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára kijelentette: még nem zárult le az érettségi, így nem lehet következtetéseket levonni, mi történt annak rendszerében. Hozzátette: 2013 óta hozzáférhetőek a szakképzési kerettantervek, és ősz óta igyekeztek mintatételek és feladatok nyilvánosságra hozatalával segíteni a felkészülést.
Kijelentette: az érettségi rendszer kiszámítható, és mindenki által teljesíthető volt.
Fidesz: hogyan védekezhetünk a jégkár ellen?
Horváth László (Fidesz) arra kérdezett rá: számíthatnak-e a kormány segítségére a kárt szenvedett mezőgazdasági termelők? Különösen a Mátra térségében élők problémáira hívta fel a figyelmet, ahol a természeti csapások számos kárt okoztak.
Hosszú távon hogyan valósulhat meg a jégkár elleni védekezés? - kérdezte.
Nagy István, az agrártárca államtitkára kijelentette: mindent elkövetnek a termelői biztonság erősítése érdekében.
Május végétől egy újabb finanszírozási konstrukcióhoz férhetnek hozzá a jégkárt szenvedett gazdák - mondta, hangsúlyozta ugyanakkor: a megelőzés lenne a legfontosabb. Talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer felállítását tartotta szükségesnek, mint mondta, ez jövő májusig kiépülhet, mintegy ezer talajgenerátor felállításával.
MSZP: mit tesz a kormány a Szamos szennyezése ellen?
Tukacs István (MSZP) arra kérdezett rá: mit tesz a kormány a Szamos folyó szennyezésének megakadályozásáért? Közölte: a folyót az utóbbi hetekben egy, a határ másik oldalán lévő baromfifeldolgozó szennyezi, így annak élővilága folyamatosan pusztul.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a romániai Vetés településén működő húsfeldolgozó üzem felelős a szennyeződésért. A hatóság több alkalommal tett bejárást a magyar oldalon, és bekérték a kormányhivataltól a vízmintákat is, amelyekből kiderült, hogy 2014 óta folyamatosan növekszik a szennyeződés koncentrációja. Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján tud eljárni, így megkérték a hivatalos tájékoztatást, a román fél pedig elismerte, hogy több paraméter meghaladja a határértéket - közölte.
Jobbik: "valakik nagyon lopnak" a várban
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint "valakik nagyon lopnak" a Budai Várban, szabálytalanságok, törvénytelenségek és visszaélések jellemzik a várgondnokság, valamint a budavári ingatlanfejlesztő tevékenységét. Sajnálatosnak nevezte, hogy az állami társaságok korrupciós ügyeiről nem a Miniszterelnökség adott hivatalos tájékoztatást.
Ki a felelőse, hogy éveken át nem kérték számon a társaságokat? - kérdezte.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: az átvilágítást a PwC végzi, június végéig fejezik azt be és adják majd át megállapításaikat a Miniszterelnökségnek. Azt kérte a képviselőtől, függessze fel az érdeklődését, majd akkor vagy ő vagy a miniszter teljes körűen beszámol annak eredményéről.
Közölte: minden esetben a teljes nyilvánosságot támogatják.
LMP: bezárják a Szolnoki Főiskolát?
Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy felsőoktatási körökből a Szolnoki Főiskola bezárásának tervéről hallott, ezért arról érdeklődött, igaz-e ez, továbbá hogy milyen szerepet szán a kormány a városnak a felsőoktatásban. Értékelése szerint az intézménynek kiemelt jelentősége van a térségben, így inkább meg kellene erősíteni azt.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: első körben stabilizálták az intézményt, amelynek 5,3 milliárd forint örökölt tartozásállománya volt, emellett 2020-ig rendelkezésre áll az intézményfejlesztési terv is. A közelmúltban új szak indult és többféle ösztöndíjat is igénybe lehet venni, a főiskola szép fejlődés előtt áll - fogalmazott.
Fidesz: mik az első tapasztalatok az e-szjáról?
László Tamás (Fidesz) az elektronikus adóbevallással kapcsolatos tapasztalatokra volt kíváncsi. Mint mondta, a lakosság jelentős része mentesült a legbonyolultabb adminisztrációs kötelezettségétől azzal, hogy 2017-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elkészíti a bevallások tervezetét.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy csökkent az adózók adminisztratív terhe. Értékelése szerint a rendszer jól vizsgázott, a NAV 3,8 millió tervezetet készített el, s május 22-én annak is benyújtottnak számít a bevallása, aki semmit nem tett ennek érdekében. Ismertette azt is, hogy 592 ezer ember az e-szja oldalon nyújtotta be adóbevallását, 820 ezret pedig írásban küldtek. A kormány szeretné még tovább fejleszteni a rendszert - közölte.
A pártfogó felügyelők béréről, az M9-es és az M4-es autópályáról, valamint a paksi bővítésről is szó volt kedden a parlamentben a kérdések során.
MSZP: döntsenek a pártfogó felügyelők illetményemeléséről!
Harangozó Tamás (MSZP) bírálta, hogy elmaradt a pártfogó felügyelők illetményemelése, miután sem a rendvédelmi, sem az állami tisztségviselői életpályába nem tartoznak bele. Szerinte költségvetési szempontból elhanyagolható lenne az emelés, ezért azt kérte, döntsék el, melyik tárca feladata ezt meglépni és tegyék meg.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában szóvá tette, hogy az MSZP kormányzása alatt senkinek nem nőtt a fizetése és több ezren hagyták el az állományt. Hozzátette: ezzel szemben a mostani kormány folyamatosan béremelésre törekszik a közszférában, s noha egyszerre nem tudta azt meglépni minden területen, a nemzetgazdaság teljesítőképessége függvényében folytatja az emeléseket.
Jobbik: miért nem halad az M9-es építése Bács-Kiskun megyében?
Farkas Gergely (Jobbik) szerint országos szinten fontos lenne az M9-es autópálya építése Bács-Kiskun megyében, azonban az 2003 óta egy centit sem haladt. Mint mondta, az elöregedés és a munkanélküliség miatt is fontos lenne a beruházás. Azt kérdezte, mire lehet számítani a következő években.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte: 2022-ig egységes koncepcióban rögzítették a közútfejlesztési terveket, azok előrehaladását, bővítését negyedévente felülvizsgálják. Hozzátette, hogy a modern városok programban megépül a Szeged és Debrecen közötti autópálya 2022-ig, ez kedvező hatást gyakorol a Bács-Kiskun megyei térségre is.
LMP: mennyibe kerül valójában a paksi bővítés?
Ikotity István (LMP) szerint noha a kormány 4 ezer milliárd forintot említ a paksi bővítés költségeire, ez számos tételt nem tartalmaz, s a teljes költség a duplája is lehet. Erről és a megtérülésről érdeklődött.
Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter azt felelte: a beruházás fixáras, 12 milliárd eurós, ami a teljes költséget fedezi, ezért az ország kulcsrakész erőművet kap. Mind a Rothschild, mind az európai unió számítása visszaigazolta, hogy megtérül a tőke, a beruházás kitermeli a kamatot és profitot is hoz - tette hozzá.
Fidesz: hogyan szüntethetők meg a munkaerő-piaci különbségek?
Tilki Attila (Fidesz) arról érdeklődött, hogy milyen eszközöket lát a kormány az egyes régiók közötti munkaerő-piaci különbségek megszüntetésére. Üdvözölte a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, azonban szerinte egyes régiókban még további intézkedések szükségesek.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy 2010 óta 700 ezerrel dolgoznak többen, a leghátrányosabb megyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben 50 ezerrel, Hajdú-Biharban 42 ezerrel, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 ezerrel dolgoznak többen. Hozzátette: ehhez uniós társfinanszírozású foglalkoztatási programok is hozzájárultak, s további cél a hátrányos térségek munkanélküliségének csökkentése.
MSZP: miért csökkentették a fogyatékossággal élők munkavégzésének díjazását?
Korózs Lajos (MSZP) egy konkrét esetet példaként hozva azt mondta, egyes fogyatékossággal élők fizetése 60 százalékkal csökkent azután, hogy módosultak a szociális intézményi foglalkoztatás szabályai. Azt kérdezte, elfogadhatónak tartja-e ezt a kormány.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára közölte: a támogatási szintek nem változtak, a fizetés pedig a minimálbérrel párhuzamosan nőtt a területen. Szerinte a konkrét esetben a munkáltató sorolhatta át az érintettet foglalkoztatásiból fejlesztési jogviszonyba, azonban nem tudni, volt-e ehhez munkapszichológusi vélemény. A szándék a bővítés volt, ehhez a korábbi 3 milliárd forintos keretösszeget további 1,9 milliárddal emelték - tette hozzá.
Jobbik: mi lesz az M4-essel?
Lukács László György (Jobbik) az M4-es autópálya építéséről érdeklődött, amely szerinte továbbra is csak vágya marad a nagykunságiaknak, mert a kormány egy "lebutított", veszélyes autóutat épít, ráadásul nem is "a Nagykunság szívében".
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára válaszában közölte: valóban voltak határidő-módosítások, az M4-es gyorsforgalmi út építése pedig több ütemben történik. A Budapest-Törökszentmiklós közötti szakaszok 2019-2021-ben, míg a Berettyóújfalu és az országhatár közöttiek 2018-2019-ben készülnek el - tájékoztatott.
Az LMP egy IX. kerületi ingatlanvásárlás részleteiről kérdezett
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy a magyar állam 2014-ben megvett 16,5 milliárd forintért egy IX. kerületi ingatlant, pontosabban az azt tulajdonló céget. A terület korábbi tulajdonosa lakásokat, irodákat épített volna oda, de egy kormányhatározat szerint atlétikai stadiont akarnak felhúzni oda - mondta, tudakolva az ügylet részleteit, például az értékbecslést és az egyeztetést a IX. kerülettel.
Fónagy János NFM-államtitkár azt felelte: az ingatlan értékét 16,8 milliárd forintban határozta meg az ingatlanforgalmi szakértő, a pályázat elbírálásában pedig a IX. kerületi főépítész is részt vett, a fejlesztési szándékot a kerület ismeri, egyetért vele.
MSZP: a kormány nem tesz az iskolai büfék egészségtelen kínálata ellen
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány szerinte nem tesz érdemben az iskolai büfékben kínált egészségtelen termékek ellen. Idézte Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt, aki megkérte a szülőket, hogy jelentsék, ha gyermekük iskolájának büféjében egészségtelen ételt, italt árulnak. Milyen besúgórendszert akarnak építeni? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: mindenkinek érdemes tenni azért, hogy a gyermekek ne energiaitalt és chipset reggelizzenek. Ha közös cél ezek visszaszorítása, akkor a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a tankerületeknek és a szülőknek közösen kell fellépniük - mondta.
Jobbik: egy rutintalan cég veszi át a miskolci közétkeztetést
Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy Miskolcon egy olyan cég veszi át a közétkeztetést, amely korábban Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel kapcsolatosan került a hírekbe, ráadásul a társaság tulajdonosi köre csak 2015-től foglalkozik közétkeztetéssel. Hogyan lehetséges, hogy egy rutintalan céget bíznak meg egy ilyen feladattal? - kérdezte.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt közölte: önkormányzati kérdésekre nem a parlamentben lehet választ kapni. A Jobbiknak van képviselete a miskolci közgyűlésben, ezeket a kérdéseket ott kellene tisztázni - tette hozzá.
LMP: számos kisboltot "kinyír" a minimálbér-emelés
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a minimálbér-emeléssel számos kisboltot "kinyírnak", pedig lehetne úgy emelni - a minimálbér adómentessé tételével - a dolgozók fizetését, hogy az a kisvállalkozóknak se jelentsen terhet.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára hiteltelennek nevezte az LMP politikáját. Hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásoknak ma nem a magas adókkal kell megküzdeniük, hanem a munkaerőhiánnyal.
MSZP: számos ágazatban nélkülözhetetlen lenne a bérfejlesztés
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy számos ágazatban nélkülözhetetlen lenne a bérfejlesztés. Első helyen említette a vízügyi igazgatóságokat, jelezve ugyanakkor, hogy a mentősök sincsenek megelégedve a bérükkel, és az államkincstárnál is sztrájkra készülnek, mert kilenc éve nem volt illetményfejlesztés.
Tállai András, az NGM államtitkára úgy reagált: 2010 óta több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a reálbérek is jelentősen - bőven 30 százalék fölött - emelkedtek az elmúlt hat évben, ellentétben a szocialisták kormányzásával, amikor 14 százalékkal csökkentek. Ráadásul az MSZP-kormányok elvették a 13. havi fizetést és a 13. havi nyugdíjat is - fűzte hozzá.
További képviselői felszólalásokkal, majd a kormány zárszavával ért véget a nyugdíjrendszer jövőjéről szóló politikai vita, majd a napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés ülése.
Kovács Sándor (Fidesz) hangsúlyozta, a kormány jelentősen fejlesztette az idősek gondozását az elmúlt években.
A kormánypárti politikus közölte, a kabinet 48 százalékkal többet költ a nyugdíjastársadalomra, mint az utolsó szocialista kormány. Míg az idősek 2010-ben még csak összesen 50 milliárd forint értékben vehettek igénybe különböző szociális szolgáltatásokat, addig hat évvel később ez az összeg már több mint 74 milliárd forint volt - fejtette ki Kovács Sándor.
Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP olyan társadalmat akar teremteni, amelyben a generációkat nem lehet egymással szembeállítani. Szakítani kell azzal a hozzáállással, hogy az idősek csak költségeket jelenthetnek a társadalomnak - jelentette ki. A szülők, nagyszülők generációira úgy kell tekinteni, mint akiktől tisztességet, szakmát, erkölcsöt lehet tanulni, ezen megfontolások alapján jött létre néhány éve az Idősügyi Tanács - emlékeztetett a politikus.
A demográfiai problémákról beszélő Ander Balázs (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy már 19 százalékra nőtt az idősek aránya, és a század közepére várhatóan ez a mutató eléri az egyharmadot. Az ország negyven százaléka valamilyen krónikus betegséggel kénytelen együtt élni - hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a magányosan élő idősek ki vannak téve a bűnözőknek.
Vágó Sebestyén (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy a kormány szétverte a rokkantnyugdíj rendszerét. Hozzátette, hogy a szakképzettséget nem igénylő házi segítségnyújtásba pedig "integrált roma származású hölgyeket kívánnak (...) átirányítani". Egyfelől kérdésesnek nevezte, hogy milyen színvonalon lehet ellátni szakképzettség nélkül ezt a feladatot. Másfelől azt mondta, hogy az északkelet-magyarországi régióban elterjedt az "öregezés" jelensége, amelyben a kiszolgáltatott idős embereket otthonukban fosztják ki.
Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy a 2009-ben, konszenzussal elfogadott idősügyi stratégiából a következő évi kormányváltást követően a Fidesz semmit nem valósított meg. Az MSZP szerint az a minimum, hogy álljanak rendelkezésre a tisztességes megélhetést biztosító források - jelentette ki a képviselő.
Frakciótársa, Szakács László a bányászok korkedvezményes nyugdíjának visszaállítását szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy az ebben a foglalkozásban dolgozók 97 százaléka nem éli meg a nyugdíjas kort. Az MSZP padsoraiból ezt követően Teleki László beszélt arról, hogy a nagyrészt fizikai munkát végző romák körében szintén csak 2-3 százalék éli meg a nyugdíjas kort, ezért a kabinetnek többet kellene költenie a lakosság egészségi állapotának javítására.
Korózs Lajos - ugyancsak az MSZP frakcióból - úgy fogalmazott, egy civilizált országban léteznie kellene rokkantsági nyugdíjnak.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) válaszában hiteltelennek nevezte a szocialista politikusok követeléseit, amit szerinte egyebek mellett az is jól mutat, hogy korábban "gond nélkül" megszavazták az öregségi nyugdíjkorhatár 62 éves korról 65 éves korra emelését. A kormánypárti politikus kiemelte továbbá, hogy minden remény megvan arra, hogy a kormány a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően nyugdíjprémiumot fizessen.
A vita végén Vágó Sebestyén (Jobbik) ügyrendben szót kérve azt mondta, felszólalása alatt Teleki László "náci férfi nemi szervnek" nevezte, amit elfogadhatatlannak tart és szeretné, ha ezzel a házbizottság is foglalkozna. Az elnöklő Jakab István erre válaszolva közölte, a képviselők frakciójukon keresztül fordulhatnak a házbizottsághoz, a jegyzőkönyv csatolásával.
Az elhangzottakra válaszoló Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a nyugdíjasok lenézésének nevezte, ha az MSZP azt hiszi, hogy az idősek nem emlékeznek arra, hogy mit tettek kormányzásuk alatt. Nem a nyugdíjasoknak van memóriazavara, hanem egyes szocialista képviselőknek, ha azt gondolják, hogy 2010 előtt nagy szociális és egészségügyi biztonságot teremtettek az időseknek - fogalmazott.
A kormánypártokat igazolja, hogy az elmúlt években 9,5 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, miközben a teljes emelés 23,1 százalék volt - hangsúlyozta az államtitkár.
A nemzeti alapokon álló gazdaságpolitika megteremtette annak alapját, hogy a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forint nyugdíjprémium szerepeljen - jelentette ki. Míg a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat és az "égbe emelték" a rezsit, addig a mostani kormány csökkentette a rezsit és megemelte a nyugdíjakat - összegzett.
Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a vitát.
Napirend után
A napirendi pontok tárgyalását követően kizárólag a jobbikos Ander Balázs kért szót, aki a kormány szakszervezetekkel szembeni lépéseit kritizálta.
Az ülést vezető Jakab István ezt követően lezárta a parlament ülését. Tájékoztatása alapján az Országgyűlés június 12-én, hétfőn folytatja munkáját.