A nyáron is folyamatos az érdeklődés a családi csődvédelem iránt

A családi csődvédelemről szóló törvény hatálybalépésétől tavaly novemberig száznegyvenöt eljárást kezdeményeztek, április 11-ig ez a szám 372-re emelkedett, a legfrissebb adatok szerint pedig 445 a kezdeményezett ügyek száma – derült ki Trócsányi László igazságügyi miniszter írásbeli válaszából, amelyet a szocialista Bangóné Borbély Ildikó parlamenti kérdésére adott. Trócsányi kifejtette, hogy az adósokon kívül érintett még 251 adóstárs, 122 egyéb kötelezett, például kezes, továbbá 154 olyan közeli hozzátartozó, aki az adóssal közös háztartásban él. Vagyis az eljárásokban hivatalosan csaknem ezer állampolgár érintett, számukra nyújt segítséget a jogintézmény, könnyített törlesztési lehetőségekkel.

Az igazságügyi tárca szerint az eljárásba történő bejelentkezés a nyári hónapokban is folyamatos, a kezdeményezett ügyek jó részében pedig az adósságrendezéshez szükséges adatok egyeztetése zajlik. Ám már azok számára is láthatók az eljárás előnyei, akik csak most kezdeményezték, hiszen a védelem már az egészen korai szakasztól megilleti az érintett adósokat – így „nem folytatódnak ellenük a végrehajtások, kényszerintézkedés sem kezdeményezhető ellenük”.

Trócsányi felhívja a figyelmet, hogy az első ütemben, azaz szeptember végéig olyan hiteladósok élhetnek a KDNP által bevezetni javasolt eszközzel, akiknek a banki elszámoltatást és forintosítást követően is nagyobb összegű jelzáloghitel, illetve lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingtartozásuk van, vagy ilyen tartozás megfizetéséért korábban kezességet vállaltak. Azért számukra biztosítanak prioritást, mert enélkül vélhetően a hitelszerződésük felmondásával, illetve az ebből következő kellemetlenségekkel kellene számolniuk. Jellemző amúgy a többféle tartozás azoknál, akik csatlakoztak a jogintézményhez.

A tárcavezető kitért arra is, a magáncsődvédelem állami intézményrendszere folyamatos működésének személyi és dologi költségeit egyelőre az érintett intézmények költségvetési előirányzataiból biztosítják.
Mindazonáltal Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető korábban lapunknak elmondta a csekélynek mondható érdeklődés kapcsán, hogy a tapasztalatok szerint az eljárás túl bürokratikus, és a bankok érdekeltsége is mérsékelt. Ugyanakkor az eredeti tervezet is viszonylag szűkre szabta a kereteket, fokozatos bővítéssel. „Most elérkeztünk egy olyan szakaszba, amikor bővíteni kell a lehetőségeket a csődvédelem esetében” – vetette fel. Július elején meg is jelent az ezzel kapcsolatos rendelettervezet, mely alapján az ingatlanok közös értékesítése kerülhet előtérbe, így az adósok többsége akár az ötéves folyamat letelte előtt szabadulhat a tartozásától. Kikerülnék azt is, hogy az érintett lakás eladásakor a piacinál alacsonyabb áron értékesítsék az ingatlant.