Belföld
A német vélemény némileg változott
Hétértékelő. Marad az unió migránsbarát politikája Kiszelly Zoltán szerint
Mindenki a saját igazát próbálja alátámasztani a párizsi terrorcselekmények, illetve a megnövekedett fenyegetettség nyomán – magyarázta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, az „egyik sarokban” Angela Merkel kancellár áll, aki, bár a menekültbarát álláspont harcias képviseletét egyre inkább uniós szintre, így Jean-Claude Juncker EB-elnöknek tolja át, úgy érvel, hogy tízből egy migráns veszélyes legfeljebb. A többieken azonban segíteni kell, a terrorizmust pedig nem lehet összemosni a bevándorlással. Vagyis nem akarják továbbgondolni, mi lesz akkor, ha ez a „vegyes csapat” itt maradna Európában.
A másik véleményt Orbán Viktor, illetve a visegrádi négyek és például az angolok képviselik, mondván: mi szóltunk, hogy ezzel az ellenőrizetlen migránsáradattal baj lesz, és lett is. Igaz, némileg a németek fémjelezte hozzáállás is módosult Párizs hatására, jegyezte meg a szakértő. Most már legkésőbb Macedóniában szelektálnák a vonulókat, visszaküldve a gazdasági bevándorlókat, amivel nyilvánvalóan Törökországra is nyomást kíván gyakorolni az unió. Merkeléknek a szírek „kellenek”, leginkább ugyanis velük tudják orvosolni a munkaerőhiányukat. Az egész kérdés mögött ugyanis jórészt gazdasági megfontolások húzódnak meg, ez az, ami nem változott.
További részleges változás Kiszelly szerint a menekültkontingens kifejezés használata, ami azt jelenti, hogy közvetlenül lehetne átvenni a „vendégmunkásokat”.
A politológus nyomatékosította: hiába sokkolta Európát a terror, amíg Németország nyitva tartja a kapukat, nem lehet gátat vetni az áradatnak. Megjegyezte, rendkívül sok mostanában a csúcstalálkozó, s amíg tárgyalnak, legalább nem kell dönteni. Vagyis így lehet leplezni a sodródást.
Magyarországon azonban továbbra is a kormány képviseli a társadalmi többség véleményét, s amíg a krízis tart, ez vélhetően így is marad. A szocialistáknál viszont újra személyi vetélkedés zajlik, ám az irányvonalról is folyik a vita, készülve a kongresszusra.
Egy biztos: a tízszázalékos támogatottság alá kerültek, s a jelek szerint még esélyük sincs erősödni. Mindezt nehezíti, hogy hiába próbálnak balos megoldásokat felvetni, a liberálisok ezeket rendszeresen megtámadják. Ilyen a radikális béremelés követelése, amely ráadásul hiteltelen is a korábban kormányzó MSZP politikusaitól. A DK és Gyurcsány Ferenc viszont a kötelező uniós kvóták mellett gyűjt aláírásokat, képviselve a brüsszeli, nem túl népszerű álláspontot – tette hozzá Kiszelly.
A másik véleményt Orbán Viktor, illetve a visegrádi négyek és például az angolok képviselik, mondván: mi szóltunk, hogy ezzel az ellenőrizetlen migránsáradattal baj lesz, és lett is. Igaz, némileg a németek fémjelezte hozzáállás is módosult Párizs hatására, jegyezte meg a szakértő. Most már legkésőbb Macedóniában szelektálnák a vonulókat, visszaküldve a gazdasági bevándorlókat, amivel nyilvánvalóan Törökországra is nyomást kíván gyakorolni az unió. Merkeléknek a szírek „kellenek”, leginkább ugyanis velük tudják orvosolni a munkaerőhiányukat. Az egész kérdés mögött ugyanis jórészt gazdasági megfontolások húzódnak meg, ez az, ami nem változott.
További részleges változás Kiszelly szerint a menekültkontingens kifejezés használata, ami azt jelenti, hogy közvetlenül lehetne átvenni a „vendégmunkásokat”.
A politológus nyomatékosította: hiába sokkolta Európát a terror, amíg Németország nyitva tartja a kapukat, nem lehet gátat vetni az áradatnak. Megjegyezte, rendkívül sok mostanában a csúcstalálkozó, s amíg tárgyalnak, legalább nem kell dönteni. Vagyis így lehet leplezni a sodródást.
Magyarországon azonban továbbra is a kormány képviseli a társadalmi többség véleményét, s amíg a krízis tart, ez vélhetően így is marad. A szocialistáknál viszont újra személyi vetélkedés zajlik, ám az irányvonalról is folyik a vita, készülve a kongresszusra.
Egy biztos: a tízszázalékos támogatottság alá kerültek, s a jelek szerint még esélyük sincs erősödni. Mindezt nehezíti, hogy hiába próbálnak balos megoldásokat felvetni, a liberálisok ezeket rendszeresen megtámadják. Ilyen a radikális béremelés követelése, amely ráadásul hiteltelen is a korábban kormányzó MSZP politikusaitól. A DK és Gyurcsány Ferenc viszont a kötelező uniós kvóták mellett gyűjt aláírásokat, képviselve a brüsszeli, nem túl népszerű álláspontot – tette hozzá Kiszelly.