Belföld
A munkásosztály az autómosóba megy
Lakásonként hárommillió forint lehet az angyalföldi otthonok értékvesztése a lakók megkérdezése nélkül bérbe adott telek miatt
„Köszönjük polgármester úr a zajos és büdös autómosót!” – ez a felirat fogadja egy erkélyre kifüggesztve Angyalföld szívében, a Béke úton, a Fáy utcai Vasas pályával átellenben az arrajárót. A molinót egy társasház lakói helyezték ki, tiltakozásul az ellen, hogy a XIII. kerület ősidők óta szocialista vezetésű önkormányzata a tudtuk és megkérdezésük nélkül bérbe adta a velük szomszédos telket egy vállalkozónak, aki ott autómosót nyitott.
A társasház lakói nem nyugodtak bele, egyikük birtokvédelmi eljárást is indított, amit elfogultság miatt a szomszédos Újpest hivatala végzett el. A protestálás ugyan eredménytelen maradt, de az eljárást lefolytató főtanácsos angyalföldi átiratában úgy fogalmazott: „A jövőben célszerű lenne már a bérbeadás előtt vizsgálni a várhatóan zavaró hatásokat, ezáltal elkerülhetőek lennének a hasonló esetek.” A lakók képviselője Tóth József szocialista polgármestert is megkereste azzal a kérdéssel: miért olyan fontos a százmilliárd forintos vagyonú kerületnek, hogy havi száztízezer forint bérleti díjhoz jusson, ha ennek egy élhetetlen környezet az ára?
A lakók véleménye
Az ominózus telket a XIII. kerületi önkormányzat negyvenötmillió forintért árulta, és mivel eddig nem sikerült rá vevőt találni, bérbe adták öt évre egy vállalkozónak. A lakók számoltak is: a 757 négyzetméteres telek egy négyzetméterét 184 forintért adja oda az önkormányzat. A 2012-ben negyvenötmillió forintért meghirdetett telek huszonhét év alatt térülne meg. Összehasonlításként: a Lehel téri csarnokban egy harminc négyzetméteres üzlethelyiség bérleti díja négyszázezer forint havonta.
Ezekre a felvetésekre Tóth József polgármester nem reagált a lakóknak, de a panaszosok képviselőjének megküldött válaszlevelében azt írta: kollégái „érzékszervi észleléssel arra jutottak, hogy a Béke úton közlekedő villamosok és gépjárművek zaja sokkal hangosabb, mint az autómosó zaja”.
Az „érzékszervekkel” történő önkormányzati panaszkivizsgálásnál csak a birtokvédelmi eljárásban történt műszeres zajmérés volt a különösebb. Ez ugyanis a lakók elmondása – és a jegyzőkönyv szerint is – úgy történt, hogy a háromállásos gépi autómosó első állásába maga a vállalkozó parkolt be, így a zajmérés nem teljes kapacitás mellett történt.
A történetben egyébként az a legabszurdabb, hogy – szintén a társasház lakóinak tájékoztatása alapján – a mosó ötszáz méteres körzetében három további autómosó is működik. A lakók végső kétségbeesésükben az ügyészségen tettek feljelentést, álláspontjuk szerint ugyanis a fent ismertetett adatok miatt felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. Az ügyészség szerint azonban a történet büntetőjogi szempontból nem értelmezhető, sőt, mivel a száztízezer forintos havi bérleti díj több mint a nulla forint bevétel az üresen álló önkormányzati telken, az önkormányzat még hasznot is hajtott a telek bérbeadásával a kerület számára.
A lakóközösség egyik tagja most bírósághoz fordult, kártérítést követelve az önkormányzattól. Egy felkért ingatlanszakértő szakvéleménye azt állapította meg, hogy az autómosó miatt a felperes lakásának forgalmi értéke 2,9 millió forinttal csökken azáltal, hogy a lakás közvetlen környezetében egy autómosó működik. Ha a társasház mind a tizenegy lakását figyelembe vesszük, akkor a teljes potenciális kár összege a harmincmillió forintot is elérheti.
Ha ugyan jó magyar szokás szerint a pereskedés – újabb és újabb szakértők kirendelésével – nem húzódik el évekig.