A Lendvay utcánál a tiltakozás este 7 óra körül véget ért. A tiltakozók egy része ezt követően a Kossuth térre, mások az Oktogonra vonultak tovább.
A tüntetők este megtöltötték a Kossuth teret, a rendőrök tömött sorokban álltak a főlépcsőn, és annak tövében, de egy részük már a kordonon kívülre is kiment. A rendőrökhöz erősítés érkezett - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.
A tömegből folyamatosan dobálták a rendőröket. A tüntetők a főbejárattól a Parlament déli kapujához vonultak.
Nagy volt a rendőri készültség a Fidesz-székháznál. A rendőrök megpróbálták kiszorítani a tüntetőket, akik közül többen elkezdtek felmászni az épületre is. A rendőrök ekkor még egy ideig nem avatkoztak be. Miután az index könnygáz támadásról számolt be, a rendőrség felhívta a figyelmüket, hogy igazából a demonstráció egyik résztvevője fújt le két rendőrt gázspray-vel.
Az alkalmi szónokok egyike azt ígérte, hogy a tiltakozás hajnalig folytatódik, ehhez pedig azok csatlakozását kérte, akik éjjel is a Kossuth téren tudnak maradni.
A tüntetők a Kossuth térről a Margit híd pesti hídfőjéhez vonultak, majd az Oktogon felé indultak, elfoglalva a Szent István körút mindkét oldalát. Többen a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd zászlait lengették.
Bár időközben sok tüntető elhagyta a teret, az MTI tudósítójának beszámolója szerint nem sokkal éjfél előtt a rendőrség megkezdte a tiltakozók kiszorítását.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kora esti közleménye szerint a Dózsa György úti be nem jelentett demonstráció egyik résztvevője ismeretlen összetételű, maró hatású gázzal fújta le a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőröket.
A rendőrség hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
A BRFK később azt írta: a Kossuth téren az egyre agresszívebben viselkedő tüntetők provokálják a rendőröket, többen tojást, sörösdobozokat dobtak a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőrök felé. A rendőrök parancsnoka elrendelte a védőfelszerelés használatát. A rendőrök testpáncélt, védősisakot vettek fel, ennek ellenére több rendőr is megsérült.
A közlemény szerint "a fokozódó agresszivitás megtörésére" könnygázt alkalmaztak.
A rendőrök később arról számoltak be, hogy tüntetők egy része megkísérelt betörni az Országgyűlés épületébe, amit a rendőrség megakadályozott. Egy másik csoport a Lánchídra vonult, ahol a forgalmat akadályozta, a hidat egy időre le is zárták. A demonstrálók harmadik csoportja a Kossuth téren provokálja a rendőröket, építési törmeléket, hanggránátokat, pirotechnikai termékeket, tojást, és minden mást dobál a rendőrök felé. A megsérült rendőrök száma ötre emelkedett.
Tüntetők akadályozzák a pesti csúcsforgalmat
A be nem jelentett vonulásos demonstráció résztvevői az Oktogon irányából az Andrássy úton a Hősök terére vonultak - írja a police.hu
A Budapest V., Kossuth térről indult be nem jelentett demonstráció résztvevői a Hősök terére érkeztek. A rendőrség a közlekedés biztonsága érdekében a Dózsa György utat a Podmaniczky utca és az Andrássy út között lezárta.
Javasolják, hogy aki teheti, kerülje el a Hősök terét!
A MaSzSz azt kéri Ádertől, küldje vissza a munka törvénykönyvének módosítását az Országgyűlésnek
A Kordás László MaSzSz-elnök által szignált levélben kifejtik: a módosítás szerint a munkavállalóknak évente akár négyszáz órányi túlmunkát kellene teljesíteniük, a munkaidőkeret időtartama pedig három évre emelkedne. Erről azonban érdemben nem egyeztettek a szociális partnerekkel - sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekképviseleteivel -, ami önmagában kifogásolható.
A MaSzSz szerint a tervezet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene a dolgozók számára, gyakorlatilag bevezetné a hatnapos munkahetet. Ezt ugyan az érintettek hozzájárulásához kötnék, de a munka világában nem egymással egyenrangú partnerek jogviszonyáról van szó, az önkéntesség az alá-fölérendeltségi viszony miatt nehezen értelmezhető - mutatnak rá.
A szakszervezet szerint önmagában aggályos, hogy évi kétszázötven óra túlmunkát a munkaadók a jelenlegi szabályok alapján is egyoldalúan elrendelhetnek, ami azt jelenti, hogy egy esztendő alatt nagyjából harminc nappal kellene valakinek többet dolgoznia, miközben a rendes munkaidőben foglalkoztatottaknak évente 250-255 napot kell munkában tölteniük. A tervezet szerint ez a pluszmunka már akár ötven nap is lehetne - teszik hozzá.
A munkaidőkeret három évre történő kiterjesztése azt jelenti, hogy a túlmunkával töltött idővel a munkaadóknak 36 hónapon belül kellene elszámolniuk. Így például, akár két évig hatnapos lehet a munkahét, a túlmunkát pedig a következő esztendőben ki lehet adni szabadidőben, és akkor a munkavállaló egyetlen fillért sem kap a túlóráért. Ez akkor is meglehetősen igazságtalan, kizárólag a tőke érdekeit szolgáló szabályozás, ha ennek alkalmazását kollektív szerződéshez kötik - írják.
Hozzáteszik: ez a szabályozás szembemegy egy 2003-as európai uniós irányelvvel is, amely szerint kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a referencia-időszakot - elszámolási időszakot - legfeljebb 12 hónapban rögzíthetik.
"Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet" - tartalmazza az alaptörvény. A Munka törvénykönyvének módosítása viszont a családi élet szentségét is sérti, hiszen a szülők alig találkozhatnának házastársukkal, illetve a gyermekeikkel - írja nyílt levelében a szakszervezet.
Az elfogadott törvény megfontolásra való visszaküldését a MaSzSz szerint az is indokolja, hogy az ellenzék törvénytervezethez benyújtott számos módosító indítványáról csomagban döntött a parlament, ami a szakszervezet szerint eljárási hiba, Lezsák Sándor, a Ház alelnöke pedig a vita során nem adott szót több ellenzéki képviselőnek, és jogellenesen berekesztette az ülést. Mindez felveti a december 12-én elfogadott törvény közjogi érvénytelenségének lehetőségét is - írja nyílt levelében a szakszervezet.