Belföld

„A mi bevándorláspolitikánk biztonságot hozott”

Bakondi György: Mivel a balkáni országok is egyre hatékonyabban oltalmazzák határaikat, ezért a balkáni útvonalon jelentős, több tízezer főt kitevő illegális migráns rekedt

„A nyugat-európai politikusok gyakran kijelentik, hogy a külső határőrizetet fontosnak tartják, de valószínűleg mást értenek rajta, mint mi. Az európai határ-és parti őrséget elvileg azért hoztuk létre, hogy már a külső határokon jól szervezetten és kellő erővel fellépve megakadályozzuk a tömeges és illegális migrációt, ezzel szemben mások ennek a szervezetnek a regisztrációt, a migránsok fogadását és szállítását szánják, míg a valódi határőrizet marginális szerepet kap” – mondta lapunknak Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György 20170606
Bakondi György (Fotó: Nagy Balázs)

– Mi haszna van a magyar rendőrök balkáni jelenlétének?

– Azzal, hogy 2015 óta több váltásban folyamatosan jelen vagyunk Szerbiában és Macedóniában, gyakorlatilag a magyar határra nehezedő nyomást mérsékeljük. Az, hogy nem alakult ki kritikus helyzet, többek között az ott szolgálatot teljesítőknek is köszönhető.

–  Hogyan vélekednek a munkájukról kint?

–  A visszajelzések szerint maximálisan elégedettek velük. Minden szomszédos országgal és az illegális migrációban érintett államokkal is szoros kapcsolatban vagyunk. Ez az együttműködés kiterjed a belbiztonság minden területére, mert hisszük, hogy a belbiztonságot csak így vagyunk képesek szavatolni. Azon dolgozunk, hogy a terrorelhárításban kialakuljon egy valós idejű információ­csere, lévén a terroristacselekményeket tervezőkkel szemben csak így tudunk hatékonyan fellépni.

–  Mi a helyzet a magyar–román határon?

–  Onnan kezdeném, hogy mivel a balkáni országok is egyre hatékonyabban oltalmazzák határaikat, ezért a balkáni útvonalon jelentős, több tízezer főt kitevő illegális migráns rekedt. Az embercsempészek persze igyekeznek új utakat keresni, így Szerbia felől Románia felé kerülnek, hogy hozzánk juthassanak, vagy Horvátország felé próbálkoznak. A román határőrizeti szervek hatékonyan lépnek föl, s mi is megerősítettük a saját vonalunk védelmét. Az itt elfogottakat pedig visszaveszi Románia.

– Épül kerítés?

–  Jelenleg nem látjuk szükségét, de figyelemmel kísérjük az eseményeket, s ha kell, azonnal lépünk. A tereprendezést már korábban elvégeztük, a kerítéselemeket a határ közelében tároljuk, így ha a szükség úgy hozza, indulhat az építkezés, természetesen a román partnerrel történő egyeztetés után.

– Alagutakat nem fúrnak a migránsok?

– Nem, ezt már több alkalommal cáfoltuk.

– Várható, hogy csökken a hazánkra nehezedő uniós nyomásgyakorlás?

– A magyar kormány egy intenzív európai uniós nyomás alatt áll a migrációs politikájának megváltoztatása érdekében, amelynek része, hogy van olyan hazai politikai erő, amely ehhez a tevékenységhez asszisztál. A nyomásgyakorlás fókuszában természetesen az illegális migráció áll. Megrökönyödve láttuk az Európai Parlament Magyarországot érintő támadásait, illetve az erről szóló határozatot, amelyben részben a bevándorlás hosszú távú kérdését taglalják, részben a magyar intézkedéseket kifogásolják. Ebben az áll, hogy nem szabad különbséget tenni a gazdasági és politikai okok között, mindkettőt azonos elbírálás alá kell venni. Sőt az érkezőknek azonnal biztosítani kell a nyugellátáshoz, a lakhatáshoz és az egészségügyi rendszerhez való hozzáférést. Elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartjuk, hogy az imént említett határozatban ráadásul egy terrorizmus miatt elítélt embert mentegetnek. Ezek a döntések világossá teszik számunkra, hogy az Európai Parlament hosszabb távon is számol a migrációval, a kötelező kvótákkal és minden olyannal, ami ellen mi a leghatározottabban tiltakozunk.

– És a külső határok védelme?

– Ez egy érdekes felvetés. A nyugat-európai politikusok gyakran kijelentik, hogy a külső határőrizetet fontosnak tartják, de valószínűleg mást értenek rajta, mint mi.

–  Azaz?

–  Nálunk, ha valamire azt mondjuk, fekete, akkor az az is. Ezzel szemben áll például a volt osztrák kancellár elhíresült kijelentése, miszerint ők nem kerítést húznak föl, hanem csak „kaput szárnyakkal”, s utóbbiak kizárólag azért készültek, hogy a menekülteket odasegítsék a kapukhoz. Ez érdekes – pláne annak fényében, amit mi teszünk. Hiszen mi őrizzük a határt és betartjuk a törvényeket, pont azért, hogy oltalmazzuk Európát és annak lakosságát az illegális bevándorlóktól. A „másként való beszéd” ékes példája még az európai határ- és parti őrség létrehozása. Ezt elvileg azért alkottuk, hogy már a külső határokon jól szervezetten és kellő erővel fellépve megakadályozzuk a tömeges és illegális migrációt – ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy mások ennek a szervezetnek a regisztrációt, a migránsok fogadását és szállítását szánják, míg a valódi határőrizet marginális szerepet kap.

–  Bennünket nem csak a kerítés miatt támadnak.

– Így igaz. Brüsszel a kerítés mellett a tranzitzónák lebontását is követeli tőlünk. A legutóbbi nemzeti konzultáción azonban – amelynek témája az illegális bevándorlás volt – egymillió-hatszásznyolcvanezer ember vett részt, és abban is biztos vagyok, hogy a válaszadók döntő többsége egyetért a kormány migrációs politikájával. Tehát a társadalomban nagyobb a kabinet migrációs politikájának a támogatottsága, mint a Fidesz stabil szavazóbázisa. Pedig az sem jelentéktelen.

–  A választásokhoz közeledve az MSZP kormányfőjelöltje, Botka László már kerítésbontást emleget.

– Az elmúlt időszak terrortámadásai után nem feltétlenül volt bölcs és kellően átgondolt ötlet a határzár lebontásával előhozakodni. Aki effélét akar, az az európai országok, így a magyar nép és a kontinens lakosságának biztonságát veszélyezteti. Soros személyes közreműködésével bekapcsolódott abba a munkába, amely a magyar kabinet migrá­ciós tevékenységének teljes vertikumát támadja. Hazánkban is nyíltan azokat segíti, akik a jelenlegi bevándorlási politikánk ellen lépnek fel. Ezek nagyon bántó és sértő akciók, pláne akkor, ha olyan fogalmak repkednek a levegőben, mint hogy a kormány gyakorlatilag koncentrációs táborokat tart fent a tranzitzónákkal, s itt fasizmus uralkodik. Határozottan le kell szögeznünk, a migráció magyar kezelése kapcsán a fasizmust emlegetni egyrészt hazugság, másrészt idehaza rendkívül rossz társadalmi áthallásokkal bír. Ismétlem, a mi migrációs politikánk helyes, és biztonságot hozott, és csak remélni tudjuk, hogy jó módszereinket mások is átveszik.

– Mi lehet a migráció hosszú távú kifutása?

– Az, hogy egyesek, mint például Soros, mit szeretnének, az világosan látható. Arra törekszik, hogy évente legalább egymillió illegális migráns érkezzen a kontinensre, és ezáltal megváltozzon Európa társadalmi képe, eltűnjön a szerinte meghaladott nemzeti szemlélet. Úgy vélem, ennek sehol sem jelentős a támogatottsága. A terror nem lehet vonzó alternatíva, s aki tagadja a bevándorlás és a terror, a romló belbiztonsági helyzet és a bűnözés terjedése közötti összefüggést, az nem akarja látni az igazságot. Bízom a lakosság józan ítélőképességében, abban, hogy az emberek föl­­isme­rik a saját érdeküket, és nemet mondanak az ilyen törekvésekre.


Megakadályozott belépési kísérletek

Januárban 3100, februárban 3233, márciusban 997, áprilisban 145, májusban 724 illegális belépési kísérlet történt. A látványos csökkenés a márciusban megszigorított jogi határzárnak volt köszönhető. Az illegális belépést januárban 1677, februárban 2186, márciusban 647, áprilisban 27, májusban 395 esetben akadályozták meg a honvédség és a rendőrség alakulatai. Feltartóztatásra és átkísérésre januárban 1423, februárban 1047, márciusban 350, áprilisban 118, májusban 329 esetben került sor. Idén eddig 1754 menedékkérelmet nyújtottak be a magyar hatóságokhoz, ebből 171 ember részesült védelemben. Embercsempészet és jogellenes tartózkodás elősegítése miatt 52 főt fogtak el 2017-ben, 252-t 2016-ban és 1176-ot 2015-ben. Jelenleg a fóti gyermekotthonban 27 kísérő nélküli kiskorú tartózkodik, a röszkei és tompai tranzitzónákban 361 embert szállásolnak el.