A kvótareferendumot megtámadó beadvány több sebből is vérzik

Ahogy lapunk is beszámolt róla, egy magánszemély kedden megtámadta az Alkotmánybíróságon a kormány által az uniós kötelező betelepítési kvóta ellen kezdeményezett népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint azonban az indítvány megalapozatlan. Előzetesen felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság (AB) a népszavazási kérdés kapcsán csak eljárási hiányosságokat vizsgálhat, tartalmiakat nem. Szánthó cáfolta a beadványban szereplő kifogást, miszerint a kérdés nem tartozik a parlament hatáskörébe, ezért nem is dönthetett volna róla. Emlékeztetett korábbi elemzésükre, amelyben rámutattak: semmi sem zárja ki a törvényhozás jogalkotói kompetenciáját ebben a kérdésben, a magyar jogban nincs kimerítő felsorolás a parlament feladat- és hatáskörére nézve. A központ igazgatója azt is vitatja, hogy nemcsak az törvényalkotási, hanem az Európai Ügyek Bizottságának is részt kellett volna vennie a határozat részletes vitájában, valamint, hogy az ügyet európai uniós napirendként kellett volna tárgyalnia az Országgyűlésnek. A parlamenti autonómia része annak meghatározása, hogy egy előterjesztést milyen bizottság vitasson meg és milyen napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés – húzta alá az igazgató. Szánthó Miklós kiemelte azt is, hogy hiába az Európai Unió egy javaslatáról van szó, egy eredményes népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettség annak belső jogi végrehajtására vonatkozna.

A központ igazgatója elmondta, hogy ha az Alkotmánybíróság esetleg helyt adna a beadványnak, akkor arra utasíthatja az Országgyűlést, hogy a hiányosságokat kiküszöbölve hozzon egy új határozatot a népszavazás elrendeléséről. Ez is legfeljebb azt eredményezheti azonban, hogy a népszavazás, illetve annak kiírása időben későbbre tolódhat.