Belföld
A korrupciós ügyek száma és súlya nőtt
Polt Péter: Hatékonyan dolgozott az ügyészség, de mindig van javítanivaló
Az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről szóló legfőbb ügyészi beszámolót tárgyalta tegnap az Országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész felszólalásában közölte, értékelése szerint törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészség, de a szervezet munkáján mindig van javítanivaló. Az adatok kapcsán kifejtette, hogy a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált, a regisztrált bűncselekmények száma évről évre 400-450 ezer közelében van. Egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutatnak. A korrupciós bűncselekmények strukturális átalakuláson mentek keresztül: a vesztegetési ügyek száma stagnál, míg a szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nő. Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, régebben felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.
A vitában a fideszes Demeter Zoltán elmondta, hogy az új jogi környezetben az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult, és a szervezet a kormányhoz hasonlóan kérlelhetetlen ellenfele a korrupció minden válfajának. A szocialista Bárándy Gergely azonban úgy vélte, hogy míg az ügyészek 99 százaléka tisztességesen végzi munkáját, addig az ügyészség egyes szervezeti egységei „a kormánypártok szolgálóleányaivá” váltak, aktuálpolitikai célok érdekében. Úgy értékelte, hogy az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló. Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, szerinte az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást, és úgy vélte, hogy Fidesz–KDNP-s politikusok és a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Számos kritikát fogalmazott meg az LMP-s Schiffer András is, aki kijelentette, hogy az ország „nyakig gázol” a korrupcióban, az ügyészség megváltozott szerepe pedig a Fidesz érdekeit szolgálta. Válaszában Polt visszautasította az ügyészség pártatlanságát megkérdőjelező állításokat.
Röviden
Handó Tünde és Darák Péter is beszámolt
- Az önkormányzati normakontrollok növekedését emelte ki a Kúria 2013. évi tevékenységéből Darák Péter, a testület elnöke. Az országgyűlési beszámolóban jelezte, a korábbiaknál nagyobb számú indítvány érkezett, elsősorban kormányhivataloktól: a hetvenhat kérés közül ötvennégyet bíráltak el érdemben, s huszonkilenc esetben állapítottak meg törvényellenességet. Számos jogegységi határozatot és kollégiumi véleményt fogadtak el, amelyek közül a devizahiteleseket érintő döntést említette.
- A perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, az elsőfokú polgári peres ügyek pedig átlagosan 97 napig tartanak – hangsúlyozta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Házban. A hivatal tavalyi tevékenységéről Handó azt mondta, bár 2011-hez képest 65 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz 2013-ban, a lezárt ügyek száma 67 százalékkal nőtt. Az elnök szükségesnek tartja a bírósági illetmények rendezését, a magyarországi ugyanis Európában a legalacsonyabb, reálértéke az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent.
- Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a tegnapi ülésnap elején megemlékezett arról, hogy hatvanhat éve, 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelynek első cikke kimondja: minden emberi lény szabadon születik, egyenlő méltósága és joga van. Latorcai szerint a legszebb szavak sem érnek semmit, ha a polgárok nem érzik annak erejét, s hiába kerül bele a törvénytárba, ha az azokba foglaltak nem érvényesülnek. Tóbiás József, az MSZP elnöke, parlamenti frakcióvezetője szerint nem lehet Magyarországon az emberi jogok érvényesüléséről beszélni, mert a társadalom csaknem fele napról napra él.
- A társadalom többségének fontos, hogy a mindennapokban előforduló élethelyzeteikben tisztában legyenek az alapvető jogi ismeretekkel – állapította meg a Századvég Alapítvány az emberi jogok világnapja alkalmából készített kutatásában. A leggyakrabban előforduló ilyen élethelyzetek közé tartoznak a munkaviszonyok, a családi viszonyok, a szerződéses viszonyok, a pénzügyi szolgáltatások, az ingatlan- és gépjárműügyek, valamint a bírósági és közigazgatási eljárások.