Belföld
A kollégisták majdnem harmada vállal munkát az egyetem mellett
A hallgatók harminchét százaléka a szüleivel él egy kutatás szerint
A tanulmányok melletti munkavállalás leggyakoribb indokaként a megélhetési költségek fedezését nevezte meg a hallgatók hatvanegy százaléka – hívja fel a figyelmet A felsőoktatás szociális dimenziója Magyarországon című gyorsjelentés, amely a Felvi.hu oldalon olvasható. Mint írják, körülbelül negyvennyolc százaléknyian említették, hogy enélkül nem engedhetnék meg maguknak a felsőoktatási tanulmányokat. Az összes hallgató fele vélte úgy, hogy a munkája szorosan vagy nagyon szorosan kapcsolódik a tanulmányaihoz.
A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek között jelentős arányban, csaknem harminchárom százalékban találhatók olyanok, akik egyáltalán nem végeznek fizetett munkát a tanulmányaik mellett. Ugyanakkor több mint harmaduk – 35,5 százaléknyian – egész évben, a félévek közben és a szünetekben egyaránt dolgoznak. A hallgatók 12,7 százaléka kizárólag a szünidőben vállal munkát, és körülbelül öt százalék azok aránya, akik folyamatosan vagy alkalomszerűen, de csak a szorgalmi időszakban dolgoznak.
„A munkavállalás formája az életkorral is változik, és a tanulmányok munkarendjével, valamint a lakhatási formával is összefüggést mutat” – mutatott rá a felmérés. A huszonkét éven aluliaknak csupán tizenkét százaléka, a huszonöt-huszonkilenc éveseknek több mint fele, a harminc éven felülieknek pedig nyolcvankét százaléka dolgozik folyamatosan. A kollégiumban élők közül huszonkilenc százalék vállal munkát az egyetemi félév közben alkalomszerűen vagy állandóan, a szüleikkel élőknek valamivel több mint a fele, az önállóan lakóknak pedig hatvanöt százaléka. A hallgatóknak egyébként harminchét százaléka a szüleivel él. A kollégisták aránya 18,3 százalék, míg a más formában – egyedül, barátokkal vagy saját családjukkal – élők aránya 43,7 százalék.
A kutatás foglalkozott a hallgatók bevételeivel és kiadásaival is. Az adatok alapján a válaszadók havi átlagos összbevétele körülbelül százötvenezer forint, a szülőkkel együtt élő fiatalok körében százhuszonhétezer forint, a nem szüleikkel élő hallgatók esetében pedig százhatvannégyezer forint.
Az egyetemisták havonta mintegy száztizenkilencezer forintot fordítanak költségeik fedezésére, aminek nagy része – százötezer forint – megélhetési költség, a tanulmányi kiadások tizenháromezer-hatszáz forintot tesznek ki. „Megállapítható, hogy megélhetési költségekre a nem a szüleikkel élő hallgatók költenek lényegesen többet, míg a szüleikkel együtt élőknek a tanulmányi kiadásai magasabbak”.
A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek között jelentős arányban, csaknem harminchárom százalékban találhatók olyanok, akik egyáltalán nem végeznek fizetett munkát a tanulmányaik mellett. Ugyanakkor több mint harmaduk – 35,5 százaléknyian – egész évben, a félévek közben és a szünetekben egyaránt dolgoznak. A hallgatók 12,7 százaléka kizárólag a szünidőben vállal munkát, és körülbelül öt százalék azok aránya, akik folyamatosan vagy alkalomszerűen, de csak a szorgalmi időszakban dolgoznak.
„A munkavállalás formája az életkorral is változik, és a tanulmányok munkarendjével, valamint a lakhatási formával is összefüggést mutat” – mutatott rá a felmérés. A huszonkét éven aluliaknak csupán tizenkét százaléka, a huszonöt-huszonkilenc éveseknek több mint fele, a harminc éven felülieknek pedig nyolcvankét százaléka dolgozik folyamatosan. A kollégiumban élők közül huszonkilenc százalék vállal munkát az egyetemi félév közben alkalomszerűen vagy állandóan, a szüleikkel élőknek valamivel több mint a fele, az önállóan lakóknak pedig hatvanöt százaléka. A hallgatóknak egyébként harminchét százaléka a szüleivel él. A kollégisták aránya 18,3 százalék, míg a más formában – egyedül, barátokkal vagy saját családjukkal – élők aránya 43,7 százalék.
A kutatás foglalkozott a hallgatók bevételeivel és kiadásaival is. Az adatok alapján a válaszadók havi átlagos összbevétele körülbelül százötvenezer forint, a szülőkkel együtt élő fiatalok körében százhuszonhétezer forint, a nem szüleikkel élő hallgatók esetében pedig százhatvannégyezer forint.
Az egyetemisták havonta mintegy száztizenkilencezer forintot fordítanak költségeik fedezésére, aminek nagy része – százötezer forint – megélhetési költség, a tanulmányi kiadások tizenháromezer-hatszáz forintot tesznek ki. „Megállapítható, hogy megélhetési költségekre a nem a szüleikkel élő hallgatók költenek lényegesen többet, míg a szüleikkel együtt élőknek a tanulmányi kiadásai magasabbak”.