A kamara ellenőrzi a szakértőket

Elfogadta a parlament az igazságügyi szakértőkről szóló új törvényt, amely a korábbi kettő helyett egyetlen jogszabályban foglalja össze a szakértők tevékenységéről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését. A képviselők 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter előterjesztését.

A parlament az új törvényben egységesítette a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezeti, a kamara elnökét csak a miniszter jóváhagyásával lehet kinevezni.

A rendszer újdonsága lesz egyebek mellett, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, és ez alapján nyilvánosan besorolják őket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába. A szakértőknek negyedévente kamarai költségátalányt kell fizetniük a testületnek, a díj mértékét szintén a kabinet határozza majd meg. Bevezetik továbbá a fegyelmi eljárási díjat, amelyet az eljárás kezdeményezőjének kell befizetnie. A szigorítások közé tartozik, hogy a szakértőknek kötelezővé teszik a rendszeres statisztikai adatszolgáltatást, a mulasztókat pedig automatikusan törlik a névjegyzékből, hasonlóan azokhoz, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével.

Az Országgyűlés a fentiek mellett pontosította a szakértők kirendelésére, a szakvélemény tartalmára, valamint a szakértőidíj-fizetésre vonatkozó szabályokat is. A bürokráciacsökkentés érdekében csökkentették a szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás és a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének határidejét.

A bürokráciacsökkentést érinti Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is, amelyet a képviselők 134 igen szavazattal, 34 ellenében, hat tartózkodással fogadtak el. A módosítás alapján július 1-jétől elég lesz egy hatóságnál bejelenteni az esetleges adatváltozásokat. Az eddigi gyakorlat szerint ha az ügyfél valamely adatát – például a lakcímét vagy a székhelyét – több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie. A módosítással azonban már csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és az továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak.

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a védelmi és biztonsági beszerzések szabályainak külön törvényben való rendezését. A parlament így törvényi szintre emelte a honvédelmi és biztonsági területek beszerzésére vonatkozó, eddig kormányrendeletben szereplő szabályokat. A képviselők 112 igen, 64 nem szavazattal fogadták el a változtatásokat, amelyeket az új közbeszerzési törvény, valamint uniós irányelvek tettek szükségessé. A Ház döntése kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére vonatkozik.