Belföld
A jövőben nem lehet majd húzni az időt a polgári perekben
Az új perrendtartás bevezetésének lényege, hogy meghatározzák, egy konkrét eljárásban mit és hogyan kell csinálni a résztvevőknek és a bíróságnak
Két új fontos eljárási kódex, a polgári és a közigazgatási perrendtartás is hatályba lép január 1-jén, fontos változásokat hozva az érintettek számára.
Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának helyettes vezetője egy háttérbeszélgetésen ahhoz hasonlította az új polgári perrendtartás (pp.) bevezetését, mintha a KRESZ változna meg egyik napról a másikra. A pp. azokat a szabályokat határozza meg, hogy a konkrét perben hogyan, mikor, mit kell csinálni a peres feleknek vagy a bíróságnak – magyarázta Parlagi. Minden hivatásrend, így a bíróságok is nagy hangsúlyt fektettek a felkészülésre, a bíróknak vizsgát is kell tenniük az új szabályokból, amit legalább kilencvenszázalékosra kell teljesíteniük.
A legfontosabb változásként értékelte a perkoncentrációt, amely professzionális pervezetést vár el a bíróságtól és a peres felektől egyaránt. Parlagi Mátyás kifejtette, az egyik legnagyobb probléma a perek elhúzódása volt, amelynek sokszor az az oka, hogy nem tiszta, pontosan miről kell döntenie a bíróságnak, miután nem egyértelműek a felek nyilatkozatai. Az új pp. azonban nagyon szigorúan tartalmazza a felperesi és alperesi keresetlevél tartalmát, abban minden adatnak szerepelnie kell, vagyis a bizonyítékoknak, a bizonyítási indítványoknak és a tényállításoknak.
Az eljárás három részre oszlik, a perindítási, a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra. Az első szak a felperes keresetlevelének benyújtásával indul. Ha a keresetlevél megfelelő, a bíróság ezt közli az alperessel, és felszólítja, hogy negyvenöt napon belül terjesszen be ellenkeresetet. Ha ennek nem tesz eleget, akkor nincs jogvita, a bíróság pedig kibocsájt egy ítélethez hasonló bírósági meghagyást a felperesi kérelemnek megfelelően.
Ha érkezik ellenkérelem, akkor az eljárás átlép a perfelvételi szakba. Egyértelmű helyzet esetén a pert még itt is le lehet végzéssel zárni, ha nem, akkor perfelvételi tárgyalásra kerül sor. Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság lefolytatja a bizonyítást, és dönt az ügyben. Ekkor már, kivételes helyzetektől eltekintve, új keresetet nem lehet benyújtani, a meglévőt sem lehet módosítani, és nem lehet új bizonyítási indítványokat sem tenni.
Parlagi Mátyás elmondta, a polgári perek eddig főszabályként járásbírósági szinten indultak, és csak akkor törvényszéken, ahol ezt a törvény előírta. Az új pp.-ben ez változik, alapszabályként minden per törvényszéken indul. A törvényszéki perekben pedig kötelező lesz a jogi képviselet.
A közigazgatási perrendtartás változásairól Barabás Gergely közigazgatási bíró elmondta, eddig ennek a területnek nem volt önálló perrendtartása, amely iránymutatást adott volna, hogyan kell lefolytatni a közigazgatási pereket. Az új kódex azon túl, hogy ezt rendezi, kiterjeszti a közigazgatási bírósági hatáskört. A közigazgatási bírók eddig szinte csak hatósági döntéseket vizsgáltak felül, ám a jövőben valamennyi, a polgárok jogait, kötelezettségeit érintő közigazgatási cselekmény és mulasztás megtámadhatóvá válik. Bármely személy vagy szerv perelhető, ha megállapítható, hogy közigazgatási feladatot lát el. Példának hozta a Magyar Nemzeti Bankot, amely azzal, hogy átvette a PSZÁF jogköreit, ebbe a körbe került. Az új kódex révén emellett jóval nagyobb számban kerülhetnek bíróság elé a közigazgatási végrehajtási ügyek.