„A jelenlegi rendszer jutalmazza a kontroll nélküli beáramlást”

Jelen pillanatban a világnak több olyan térsége is van, mint a Közel-Kelet vagy a szubszaharai térség, amelyek a „bizonytalanság méhkasának” tekinthetők – mondta lapunknak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Kifejtette: több tízmillió ember él ezeken a területeken, ők különböző okok miatt bármikor a kivándorlás mellett dönthetnek. A világ különböző, nem instabil térségei között pedig egyfajta verseny indult, hogy ki tudja a migrációs hullámokat elkerülni. Ezt a „versenyt” azonban Európa nem hajlandó tudomásul venni, az áramlás így szabadon irányulhat a szuverenitását elvesztő kontinens felé. A határok megvédésének célja a szuverenitás, a be- és kiáramlás feletti kontroll visszaszerzése – magyarázta.

A határvédelem persze nem jelenti azt, hogy őrtornyokat állítunk, és fegyverrel tartjuk vissza azokat, akik át akarják lépni a határt – hangsúlyozta Orbán Balázs. A határvédelem komplex fogalom, amelynek van egy kommunikációs szintje, ami azt üzeni, hogy „Európa megtelt, ne induljatok el erre”. A határvédelem külpolitikai szintje, hogy az európai nemzetállamoknak fel kell lépniük a kibocsátó térségekben, katonailag vagy éppen politikailag. Az EU–Törökország csúcs és az afrikai országokkal folytatott tárgyalás is ebbe a sorba illeszthető. A harmadik szintet a jogi szabályozás jelenti. A jelenlegi szabályrendszer katalizálja, sőt jutalmazza a kontroll nélküli beáramlást. A cél az lenne, hogy a menekültstátus megadásának lehetőségét megtartva a migránsok a kérelem elbírálásáig ne mozoghassanak teljesen ellenőrizetlenül a schengeni zónán belül. Ehhez nyilván Európán kívüli vagy annak határán lévő kontrollpontok felállítására lenne szükség, amelyeket kötelező lenne használni – mondta a szakértő.

Orbán Balázs a macedón–görög határon kialakult konfliktus kapcsán arról beszélt, nem véletlenül alakult így a helyzet, és az sem véletlen, hogy Európa vezető államai eddig nem kritizálták a migránsok szigorú megszűrését. Ezzel együtt a szakértő szerint rövid távon eszkalálódni fog a konfliktus, és összecsapásokra kerülhet sor a feltartóztatott gazdasági bevándorlók és az ottani hatóságok között. Orbán Balázs szerint Angela Merkel német kancellár stratégiája az, hogy miközben megtartja a befogadást hirdető politikáját, a Balkánon, valamint a kibocsátó országokban lelassítja a migrációs folyamatot. A német stratégia tehát tulajdonképpen mostanra már szintén a beérkezők számának csökkentésére épül, ugyanakkor erősen kérdéses, hogy hangsúlyos kommunikációs irányváltás nélkül hosszú távon eredményes lehet-e.