A húsvét öröme elűzi a félelmet

A dokumentumot aláíró Veres András győri megyés püspök, a MKPK elnöke, Steinbach József, a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint az ökumenikus tanács tagegyházainak - református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox - vezetői ezt írták: Jézus feltámadásának örömhíre bejárja az egész világot. "Kilép ismét a templomok, az imaházak kapuján, hogy megszólítsa a városokban és falvakban élőket, fiatalokat, öregeket."
Úgy fogalmaztak: "szeretjük az életet, ezért hirdetjük, hogy Krisztust nem a temetőben, a holtak között kell keresni". "A húsvét reggelén tanúskodó asszonyokkal és a hozzájuk csatlakozott tanítványokkal együtt megtapasztalhatjuk, hogy Jézus él és Krisztus maga az élet."
De nem szabad megfeledkezni ennek az örömnek az áráról sem: "nagypéntekről érkezünk húsvétra! A halál helyéről az élet helyére. Ha együtt tudunk a kereszt közelében sírni, akkor sírásunkat húsvét fogja elcsendesíteni, s felragyog a fény: Jézus feltámadt!" - írták.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt - írták.
Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.
Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.

Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A hívek könyörgése után a pap a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt - olvasható az MKPK közleményében.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.

"A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme" - fogalmaztak.