Belföld

A honvédségi költségvetés tíz év alatt elérheti a NATO-szintet

Az állományban kapható fizetések jónak tekinthetők, de néhány esetben még elmaradnak a civil világban megszokottól – mondta Szabó Antal biztonságpolitikai szakértő

A 2001-es költségvetés szerint a Magyar Honvédség a GDP 1,7 százalékát kapta, amely akkor 279,5 milliárd forintot jelentett. A szocia­lista kormányok aztán folyamatosan csökkentették a büdzsét, amely 2010-re a nemzeti össztermék 1,14 százalékára zsugorodott. Mivel azóta a gazdaság egyre jobb adatokat produkál, a hadsereg idén már 427,3 milliárd forintból gazdálkodhat.

honvédség 20180126
A laktanyák fejlesztésére idén kiemelt figyelmet fordítanak (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az ellenzék részéről 2010 óta rendszeresen visszatérő vád a kormány ellen, hogy nem növeli eléggé a Magyar Honvédség költségvetését. Érdemes egészen 2000-ig visszatekinteni, hiszen még az első Orbán Viktor vezette kabinet idején 226,9, 2001-ben 272,4, 2002-ben pedig 279,5 milliárd forintból gazdálkodhatott a testület. Mindez a GDP 1,7, 1,8 és ismét 1,7 százalékát jelentette. A szolgálatban állók 2001-ben és 2002. január elsejével fizetésemelést kaptak, ami legközelebb csak 2015-ben történt meg. A honvédség költségvetése 2003-ban még a GDP 1,7 százaléka volt, de onnantól kezdve a 2009-es 1,22 százalékos megugrást leszámítva lejtőre került, s 2010-re 1,14 százalékra zsugorodott.

Mivel az országot eladósító szocialista vezetés bukása után a legfontosabb feladat az állam gazdasági rendbetétele volt, érthető, hogy a honvédségnek is kevesebb jutott, azaz a 2010-es 308,2 milliárd helyett 2011-ben 248,9 milliárd. A mélypontot 2012-ben érte el a büdzsé 233,7 milliárd forinttal, de azóta folyamatosan emelkedik. Az egyre jobban teljesítő magyar gazdaság 2013–14-ben 241,5 majd 2015-ben már 260,4 milliárd forint ráfordítást tett lehetővé. A látványos emelés 2015-ben indult, amikor 260, két éve 301,1 majd tavaly már 364,4 milliárd forint jutott a honvédségnek. Idén 427,3 milliárd forintból gazdálkodhat a tárca. Mindez egyébként a legfrissebb számítások szerint a GDP 1,2 százalékát teszi ki. A cél az, hogy 2024–26 környékére elérjük a NATO által minden tagállamtól elvárt kétszázalékos szintet, amire az elmúlt évek tendenciáját tekintve meg is van az esély.

A korábbi és a mai viszonyok összehasonlításából nem hagyható ki a katonák fizetésének alakulása – hangoztatta lapunknak Szabó Antal biztonságpolitikai szakértő. Emlékeztetett, Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter még 2014 októberében jelentette be, hogy 2015 júliusától négy év alatt több lépésben ötven százalékkal emelik a katonák illetményét. Az egyszeri nagyobb és az öt-öt százalékos bővítés megtörtént idén és meglesz jövőre is, pedig a jelenlegi ellenzék csak szemfényvesztésnek mondta az egészet – tette hozzá a szakértő. A legmagasabb bővítést az altisztek kapták, fölfelé haladva a ranglétrán pedig arányosan egyre kevesebb jutott.

Minderre több okból volt szükség – húzta alá Szabó Antal. Egyrészt a speciális tudást igénylő foglalkozási ágakban szinte szó szerint elvétve akadt a szerződéses viszonyra jelentkező, másrészt, aki még bent volt a rendszerben, az a lényegesen több fizetésért leszerelt, s átment a civil szférába. Hiány mutatkozott nehézgépkezelőkben, sofőrökben, de az orvoselvándorlás is éreztette a hatását az állományban.

A jelenlegi fizetések kimondottan jók, de néhány esetben azért még elmaradnak a civil világban megszokottól. Szabó Antal beszélt arról is, hogy nem pénzbeni juttatások is járnak a honvédeknek. A sportolásért, a konditerem használatért, a lövészetért vagy az úszásért a laktanyán kívül komoly pénzeket kell fizetni, ám bent ezek a szolgáltatások alapból járnak. Igaz, a medence vagy a mászófal, esetleg a lőtér nem a legújabb vagy a legszebb, de arra, hogy edzzen rajta az ember, tökéletesen megfelel – fogalmazott.

Ugyancsak 2014-ben jelentették be, hogy az illetményemeléssel párhuzamosan rendezik a pótlékok ügyét. Erre szükség is volt, hiszen az említett évben csaknem negyvenféle jogcím létezett, amit mára sikerült féltucatnyira csökkenteni. Fontos tisztázni, mind Hende Csaba, mind Simicskó István jelenlegi honvédelmi miniszter sokat tett azért, hogy a nyugállományú katonák helyzetét javítsa. A Honvédszakszervezettel kötött megállapodások jelzik a megbecsülést, de a hivatásos katonáknak juttatott tavalyi és 2016-os év végi több tízezer forintos Erzsébet-utalványok is régi adósságot törlesztenek.

Simicskó István korábban arról beszélt, történelmi jelentőségű fejlesztés kezdődött a Magyar Honvédség életében, amiben nagy lépés az idei évre tervezett 428 milliárd forintos költségvetés – utalt a tárcavezető bejelentésére Szabó Antal. Az összeg harminc százalékát a NATO által előírtak szerint fejlesztésekre, modernizációra, csaknem negyven százalékát bérfejlesztésre, a fennmaradó mintegy harminc százalékát pedig működésre, fenntartásra fordítják. A fejlesztési célok között az első és legfontosabb a hadsereg légiszállítási képességének kialakítása. Ehhez szükség van többek között csapatszállító gépekre, a közelmúltban bejelentett két A–319-es Airbus vásárlása is ide tartozik. A repülőgépek vonatkozásában az egészen kicsi gyakorlógépek beszerzésétől a Gripen repülőgépek fegyverzetének fejlesztéséig terjedő modernizációt akarnak végrehajtani. Mindezeken túl már idén megkezdődik a páncéltörő képesség fejlesztése, amelynek része, hogy a kabinet tavaly év végén döntött vállról indítható, többcélú rakétafegyverzet beszerzéséről is. A HM több milliárd forintot költhet tüzérségi eszközökre, lőszerre és katonai radarokra. Idén kiemelt figyelmet fordítanak a laktanyák fejlesztésére – így a hódmezővásárhelyi, a tatai és a szolnoki bázisok is megszépülhetnek.


Megszervezett határőrizet

A rendőrség és a honvédség komoly erőkkel készült föl az új határőrizeti rendszer bevezetésére. A katonák nemcsak a védelemben, hanem az építkezésben is részt vállaltak. A 2015. július 8-án indult akciót az illegális bevándorlás és az amiatt kialakuló válsághelyzet indokolta. A honvédség állománya már két és fél éve folyamatos járőrfeladatokat, légi és földi felderítést végez, egészségügyi szolgálatot ad a tranzitzónákban, továbbá készen áll tömegkezelési feladatok ellátására is. Jelenleg négy ideiglenes táborból látják el a katonák a feladataikat. A kilencven, szabványos konténerekből álló bázisok egy század elhelyezésére alkalmasak. A katonákat négyfős lakókonténerekben helyezik el, amelyeket elektromos fűtéssel és klímaberendezéssel is elláttak.


Átkötött Gripenek

Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter és Sten Tolgfors svéd honvédelmi miniszter 2012. január végén a stockholmi Karlberg-palotában írta alá ünnepélyes keretek között azt a szerződést, amely a 2001-ben kötött Gripen-kontraktus módosításáról rendelkezett. A felek azt hangsúlyozták, hogy e lépéssel 2026-ig biztosítottá vált hazánk légterének védelme, továbbá jelentősen csökken a vadászgépek bérléséből adódó költségvetési teher. Utóbbi egyébként jelentős tételnek számított, hiszen az első években keveset, majd a tízéves évfordulóhoz közeledve egyre többet kellett fizetni a svéd félnek. A tíz évvel meghosszabbított magyar bérlet mellett, szintén 2026-ig a svéd fél üzemelteti a gépek kiszolgálásához szükséges berendezéseket, ami lényegesen gazdaságosabb megoldás, mintha azokat nem kevés pénzért nekünk kellene kiépíteni. A módosítással jelentős mértékű, nettó negyvenkilencmilliárd forint megtakarítást tudtunk realizálni. A 2026-ig számított összköltség negyvenöt százalékos növekedésével kilencvenöt százalékos repültóra-növekedést érünk el, s ezen túl az új kontraktus immár a kiképzést is tartalmazza.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom