A háziorvosi rendszert is fejlesztenék

Az egészségügyért felelős államtitkár alapvetésnek tartja, hogy mérhetővé tegyék a rendszer teljesítményét, ugyanis a döntéshozók bizalmatlanok, mivel nincs számszerű adat a források felhasználásáról. E logika mentén három, kiemelten fontos területet nevezett meg, amely jelentős fejlesztést igényel. Elsőként a népegészségügyről beszélt, ahol egységes módszertani és szervezeti felépítést kell kialakítani.

„A szakminisztérium háttérintézményeinek átalakításakor felmerült egy önálló népegészségügyi intézet elkülönítésének terve, ez szakmai felügyeletet és módszertani hátteret biztosítana – ezek ugyanis jelenleg hiányoznak. Emellett minden kórházban népegészségügyi irodát különítenénk el, amely részben szűrőállomásként is működne, s a háziorvosokat is aktívan bevonnák a munkába” – részletezte az államtitkár. Ehhez elengedhetetlen – folytatta – a háziorvosi rendszer jelentős fejlesztése, így még ebben az évben törvényben rögzítik azokat az intézkedéseket, amelyek szakmailag és anyagilag lényegesen vonzóbbá teszik a pályát. Ezen túl 2016. január elsejéig kialakítják a területen dolgozóknak az életpályamodellt, amit később kiterjesztenének. Hozzáfűzte, az erről szóló törvénytervezet már november végén nyilvánosságra kerülhet, és reményei szerint el is fogadják. Szélesítenék a háziorvosok szakmai mozgásterét is: végzettségüknek megfelelően csatlakozhatnak a szakellátásba.

Az orvosutánpótlás kérdésére áttérve kijelentette, a rezidenseknek szóló ösztöndíjrendszert kiterjesztenék minden szakvizsga előtt álló, frissen diplomázott orvosra, a végzett szakorvosoknak pedig megállapítanák az úgynevezett „szakorvosi minimálbért”.

Zombor Gábor beszélt arról is, hogy az adósságrendezésről szóló tervet a kormány elfogadta, így annak megvalósítása a következő néhány hétben el is kezdődhet.

„Amennyiben ezekkel a feladatokkal végeztünk, elkezdjük kialakítani a teljes szakmára kiterjedő életpályamodellt” – fűzte hozzá az államtitkár. A magán- és közfinanszírozott ellátásról annyit mondott, hogy az „állami kórházakban a jövőben vegyes finanszírozás nem lehetséges, erről pedig záros határidőn belül törvényi szabályozás is készül”.

Az elhangzottakhoz Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke annyit tett hozzá, „történelmi áttörésnek” tartja, hogy a döntéshozók végre fontos célokat fogalmaztak meg az alapellátástól a szakellátásig.