Belföld

„A fiatalok most már látják, hogy érdemes itthon maradniuk”

Böröcz László: Hazánk az egyik legbiztonságosabb ország, folyamatosan nőnek a bérek,alacsony a munkanélküliség, erős családtámogatási és otthonteremtési rendszer alakult ki

Olyan új Európai Parlamentre és Európai Bizottságra van szükség, amely megvédi Európát – szögezte le lapunknak Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a Fidelitas elnöke. A politikussal a munka törvénykönyvének módosításáról, a CEU-ról és a fiatalok helyzetéről is beszélgettünk.

Böröcz László 20190103
Az ellenzék álságos és elvtelen – mondta a Fidelitas elnöke (Fotó: Hegedüs Róbert)

– A magyar fiatalok elégedetlenek a közélettel, szerintük a politikusok nem az ő problémáikkal foglalkoznak – a Political Capital kutatása szerint. A kormány azonban azt állítja, hogy minden korábbinál több támogatást ad a fiataloknak. Nincs itt ellentmondás?

– Ez nem magyar jelenség, a jóléti demokráciákban általános, hogy a fiatalabb korosztály kiábrándult a közéletből, emiatt kevésbé aktív. Megjegyzem, sokat számít egy felmérésnél, miként teszik fel a kérdéseket. Tény, van egy általános apátia, azonban sokkal inkább a baloldali fiatalok körében, akik az elmúlt években csalódtak az ellenzéki pártokban, és nem találják saját pártjukat. A harminc év alattiak csaknem negyven százaléka szavazott a Fidesz–KDNP-re a tavalyi választáson, ami messze a legjobb eredmény a pártok között. Róluk még csak azt sem lehet mondani, hogy közömbösek, például a közelmúltban a Fidelitas csinált egy tagtoborzó kampányt, és egy hónap alatt csaknem ötszázan töltötték ki a belépési nyilatkozatot, ami jelentős szám.

– Az ellenzék azt kommunikálja, hogy a fiatalok menekülnek innen.

– Ez egy álságos vita, hiszen a Nyugat-Európába való kivándorlás 2010 és 2012 között érte el a csúcspontját. A gazdasági összeomlás után rengetegen elveszítették a munkájukat, így nem meglepő, hogy sokan külföldön próbáltak boldogulni. Mostanra viszont a kormánynak sikerült ezt a tendenciát megfordítania. A fia­talok egyre inkább azt látják, hogy érdemes itthon maradni, családot alapítani. Hazánk az egyik legbiztonságosabb ország, nem kell félve kimenni az utcára, mint több helyen máshol, a bevándorláspárti EU-tagállamokban. Folyamatosan nőnek a bérek, erős családtámogatási és otthonteremtési rendszer alakult ki, és Európán belül itthon az egyik legalacsonyabb, tíz százalék alatti a fiatalok munkanélküliségi aránya. Egyébként a felmérések szerint a külföldre távozó fiatalok többsége nem tervez kint maradni hosszú távon, abban pedig nem látok problémát, ha neves külföldi egyetemeken tanulnak, tapasztalatot szereznek.

– A Magyar Tudományos Akadémián kialakult helyzet miatt nem fognak elmenni és kint maradni? A köztestület és a kormány között hónapok óta vita van az MTA jövőbeli működésével kapcsolatban, Freund Tamás agykutató azt mondta, fejvesztve fog menekülni innen minden tehetség.

– Ezt politikai megnyilatkozásnak tartom. Az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kötött egy megállapodást a köztestület átvilágításáról, amely után eldől, hogy milyen változtatásokra lesz szükség az intézményi struktúrában. Egyébként nemcsak az MTA és a kormány közt, hanem az Akadémián belül is vita van, hiszen többen nem nézik jó szemmel, hogy eddig sok esetben ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett. Az ITM célja, hogy egy olyan hatékony rendszer alakuljon ki, amelynek köszönhetően Magyarország a legfejlettebb és leg­innovatívabb országok közé kerülhet. A fiatal kutatók előtt álló lehetőségek száma többszörösére nő az új rendszerben.

– Mennyit veszít a magyar felsőoktatás azzal, hogy a CEU Bécsbe költözik?

– Először is érdemes tisztázni, hogy a CEU-ról vagy a Közép-euró­pai Egyetemről van-e szó. Utóbbi ugyanis marad itthon, a Soros-egyetem képzéseinek jelentős részét továbbra is Budapesten tartják. Látni kell azt is, hogy a balliberális ellenzék és média, továbbá az intézmény rektora politikai hisztériát gerjesztett egy akkreditációs kérdésből, ami minden más érintett intézménynek határidőre és probléma nélkül sikerült. Michael Ignatieff korábban kanadai liberális politikus volt, majd Soros György barátjaként kinevezték az egyetem élére. Ultimátumokat ad a kormánynak, ő akarja meghatározni a magyar felsőoktatás szabályait, ami teljesen nonszensz. A CEU kivételes helyzetben volt, versenyelőnyt élvezett a magyar egyetemekhez képest. Nem helyes, hogy egy külföldi érdekeltségű, ráadásul a magyar hagyományoktól merőben eltérő, a nyílt társadalmat támogató eszmerendszert képviselő intézmény privilégiumokkal rendelkezik. Mindenkire ugyanazok a szabályok kell hogy vonatkozzanak, a magyar egyetemeket pedig meg kell erősíteni, hogy sokkal jobbak legyenek, mint a Soros-egyetem valaha volt.

– Mégis, nem lett volna jobb, ha időben megszületik a szükséges megállapodás, és a CEU itthon marad a mostani formában?

– A megállapodás akkor születhetne meg, ha a CEU-nak szándékában állna teljesíteni a feltételeket, feltéve, ha megfelelnek azoknak, és ténylegesen folytatnak felsőfokú képzést az Egyesült Államokban.

– Ők azt mondják, hogy ezt meg is tették.

– Hiába nyilatkozta az egyetem vezetése, hogy az Egyesült Államokban van képzésük, attól még nincs. Két másik amerikai egyetem is működik Magyarországon, amelyek kint valódi oktatási campussal rendelkeznek, érdekes módon ők meg tudtak felelni a jogszabályoknak.

– Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztos, akivel a Fidelitas jó viszonyt ápol, azt mondta, veszteségként élné meg, ha elmenne az intézmény. Mit gondol az uniós biztos álláspontjáról?

– Navracsics Tibor uniós biztos, így – ahogyan azt mondta is – nem foglalhat állást az egyes tagállamok szuverén döntéseit illetően, az oktatásügy ráadásul nemzeti hatáskörbe tartozik. Biztos úr feltehetően arra utalt, hogy az intézmény tevékenységének van értékes része is, amit senki nem vitat.

– Az év legemlékezetesebb és legbotrányosabb parlamenti ülése volt a két héttel ezelőtti, amikor a munka törvénykönyve módosításáról szavaztak. Azóta sokszor elmondták, hogy az ellenzék szégyenletesen viselkedett. Csak őket terheli a felelősség?

– Érdekes, hogy leginkább azok a szocialisták csinálták a balhét, akik egymillió embert tettek munkanélkülivé. Az ellenzék teljes reménytelenségében tévesen úgy érzékelte, hogy a munka törvénykönyve módosítása lesz az, amely apropóján újra hitelt szerez az emberek szemé­ben, de sikerült bohócot csinálniuk magukból. Rendkívül álságosak és elvtelenek, elég csak Tordai Bence akciójára gondolnunk. A párbeszédes képviselő egyúttal a parlament jegyzője is, vagyis neki garantálnia kellene a parlament működését, a házszabály betartását. Őt ez persze nem érdekli, a pozícióval járó nagyobb fizetést azonban probléma nélkül felveszi. A szavazás napján egyébként az a jobbikos Szávay István is jelen volt, aki nem olyan rég még azzal hencegett, hogy leütött egy zsidó származású nőt, és antiszemita megjegyzéseket tett. Érdekes, hogy annak a balliberális oldalnak, amely a Fideszt 1998 óta folyamatosan antiszemitizmussal vá- dolta, a mai napig semmilyen problémája nincs Szávay kijelentésével. Visszatérve a törvénymódosításra: ki fog derülni, hogy amit az ellenzék állít, az egyszerűen nem igaz, és az emberek semmit nem fognak észrevenni abból, hogy változott a munka törvénykönyve. Kizárólag annyit fognak érzékelni, hogy ha többet akarnak dolgozni több pénzért, akkor azt megtehetik, ez elől bontottuk le a bürokratikus akadályokat.

– A záróvitában azt mondta, ismer olyan munkavállalót, aki gyárban dolgozik, és nem ért egyet az ellenzék akcióival. Magával a törvénymódosítással egyetért?

– Többekkel beszéltem, és bár nem szívesen vallották be, de elismerték, eddig, ha teljesítették a maximálisan elrendelhető túlórát, akkor utána összekacsintottak a munkaadóval, és zsebbe megkapták a pénzt a feketén végzett többletmunkáért. Ezt a rendszert fehéríti ki a törvénymódosítás. Megjegyzem, az európai uniós irányelv négyszáztizenhat túlórát engedélyez, nálunk viszont csak négyszáz óra az elrendelhető. Ráadásul erre is csak akkor van lehetőség, ha a munkavállaló írásban beleegyezik.

– Ugyanakkor sok munkavállaló nem mer ellentmondani a főnökének, ha az önkéntes munkára akarja rábírni, hiszen attól fél, hogy elveszíti a munkáját.

– Nem azt a világot éljük, amikor a munkaadó rákényszeríthetné az akaratát a munkavállalóira. Összességében ez a szabályozás rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, ami jó a munkavállalónak, mert többet kereshet, és jó a gazdaságnak is. Ez a kormány mindig is a munkahelyteremtés kormánya volt. Már csaknem nyolcszázezer munkahelyet teremtettünk, és folyamatosan emeljük a béreket is.

– Elfogadták az ENSZ globális migrációs paktumát. A dokumentumban az is szerepel, hogy tiszteletben tartják az egyes országok nemzeti szuverenitását. Akkor miért veszélyes a Fidesz szerint?

– Azért, mert a migrációt nem menedzselni kell, hanem megállítani. Márpedig az ENSZ-paktum a migrációt legitimálni akarja, és emberi jogként akarja feltüntetni. Brüsszel is folyamatosan ontja magából a bevándorláspárti javaslatokat, elég csak az uniós pénzekkel feltöltött migránskártyákra és a migránsvízumra gondolni. Az elmúlt nyolc évben azt láttuk, hogy az Európai Bizottság bevándorláspárti vezetői, illetve az Európai Parlament tagállami hatásköröket próbál emberi jogokra hivatkozva magához vonni. Így tehát felmerül a kérdés: miből gondoljuk, hogy az ENSZ-nyilatkozat szép lassan nem válik hivatkozási alappá a jövőbeni döntéseknél? A kormány ezért lépett ki a folyamatból, a közép-európai tagállamok nagy részéhez hasonlóan.

– Milyen eredményre számít az idei EP-választáson? A Fidesz az Európai Néppárt soraiban marad?

– A Fidesznek érdeke, hogy a Néppártban maradjon, és ez fordítva is igaz: mi vagyunk a csoport legsikeresebb pártja. Az EPP a legnagyobb frakció az EP-ben, és bár vannak véleménykülönbségek a bevándorlás mentén, még mindig ez az erő képviseli a leginkább azt polgári-keresztény értékrendet, amelyet a Fidesz is sajátjának vall. Földindulásszerű változásra nem számítok, de meglepetések lehetnek. Az EPP várhatóan megnyeri a választást, és erősödni fog a jobboldali, migrációt elutasító tábor. Az EP-választás tétje is a bevándorlásról szól, ezért olyan új EP-re, új bizottságra van szükség, amely megvédi Európát.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom