Belföld

A fiatal orvosokat több atrocitás éri

A Szinapszis kft. felmérésében a válaszadók tizenkét százaléka említette, hogy már fizikailag is bántalmazta őt betege

Mindössze az orvosok tizenhat százaléka vallja, hogy tevékenységében egyáltalán nem találkozik a betegek részéről agresszív, fenyegető megnyilvánulásokkal – áll a Szinapszis Kft. tavalyi kutatásában, amelyet nemrég tettek közzé. A megkérdezettek úgy látják, az orvosi hibák kezelésének, kommunikációjának nincs kultúrája Magyarországon.

korhaz
Kiszolgáltatottnak érzi magát a gyógyítók nagy többsége (képünk illusztráció) (Fotó: Kövesdi Andrea)

Online kérdőíves felmérést készített tavaly augusztusban a Szinapszis Kft. a lakosság és az orvosok körében arról, hogy milyen gyakran éri az egészségügyi dolgozókat a betegek felől fenyegető fellépés vagy agresszív inzultus. A csaknem ezerötszáz résztvevős minta demográfiai és egyéb szempontok szerinti összetétele vegyes, így nem reprezentálja az orvostársadalmat és a felnőtt lakosságot, ugyanakkor a megkérdezettek száma kellően nagy ahhoz, hogy a témával kapcsolatos attitűdökről, véleményekről általános képet adjon.

Ennek alapján megállapítható, hogy az orvosok tizenhárom százaléka szerint kifejezetten gyakori, hogy a mindennapi tevékenység során a betegek jogi szempontból támadóan, fenyegetőzően lépnek fel a dolgozókkal szemben. A többség viszont (hetvenegy százalék) ritkábban tapasztalja a jelenséget, ám mindössze tizenhat százalék nem találkozik egyáltalán agresszív megnyilvánulásokkal – derül ki a kutatásból. Az eredmények alapján a fenyegetőző fellépés valamivel gyakoribb a szakorvosok (tizenhét százalék) esetében, mint a háziorvosoknál (tíz százalék), és az életkor emelkedésével is jelentősen csökken azoknak az egészségügyi dolgozóknak az aránya, akik hasonló tapasztalatokról számolnak be. (Míg az 1976 előtt végzett doktorok huszonhat százalékát sosem érte atrocitás, addig a legfiatalabb, 1995 után végzett korosztálynak mindössze hét százaléka mondhatja el magáról ugyanezt.) Az orvosok tizenkét százaléka említette, hogy bántalmazta már őt fizikailag is betege, és összességében további csaknem harminc százalékuk hallott ilyen esetről saját környezetében. Elsősorban a férfiak, szakterület alapján pedig a szakorvosok körében jóval gyakoribb a tettlegesség előfordulása.

A témával kapcsolatban vizsgált állításokból kiderül, több ponton is jelentős véleménykülönbség mérhető a lakosság és az orvosok között. A doktorok több mint nyolcvan százaléka érzi úgy, jogi értelemben az orvosok helyzete teljesen kiszolgáltatott, míg ezzel a laikusoknak mindössze harmincöt százaléka értett egyet. Hasonlóan másképpen látják a helyzetet abban is, hogy a jogi következményektől való félelem mennyire árnyékolja be egy orvos szakmai munkáját: a praktizálók csaknem hetven százaléka szerint ugyanis ez valóban így van, míg a lakosság csupán harmincnyolc százaléka osztja ezt a véleményt. Jellemzően a doktorok, de magas arányban a laikusok is egyetértenek azzal, hogy az orvosi hibák kezelésének, kommunikációjának nincs kultúrája Magyarországon.